Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

K. Tóth Gábor: A honfoglaló magyarság kettőslélek-hitével kapcsolatos jelenségek kelet-európai párhuzamai

A korobcinói sír legfontosabb leletcsoportja az a három sima felületű aranylemez, melyek a halotti álarc részei lehettek. Ezek közül a legnagyobb aranylemez (17,3 x 13,7 cm) feltehetőleg teljes arcot fedő halotti maszk volt, szem- és szájnyílások nélkül. A két kisebb aranylemez közül pedig a négyzet alakú (4,4 x 4,4 cm) szemlemez, a 4,2 x 2,4 cm nagyságú, egyik oldalán kettős végződésű lemez pedig szájlemez töredéke (10. kép).

16

5 A leletek alapján a honfoglaló magyaroknál elterjedt ezüst-aranyszemes, „szemüveges" halotti álarcok eddig ismert formái egy harmadik formával egészíthetők ki. A szerzők szerint a temetkezés a IX-X. századi honfoglalókhoz köthető, valószínűleg a Kárpát-medencébe való betelepedés előtti időkből.

16

6 A temetkezés magyar voltát esetleg megerősítheti hogy - bár a korobcinói temetkezésnél koponyalékelés nem fordult elő - de a közeli Krinickiből tudomásunk van ennek a szokásnak a meglétéről is.

16

7 X. századi temetkezések Etelközben? A régészeti anyag tanúsága szerint a magyarok, nem csak a honfoglalást megelőző időszakokban, hanem azt követően is tartózkodhattak a Kárpát-medencén kívül eső területeken. Az észak-keleti Kárpátok előterében, Krylos,

16

8 Przemysl

1

6' és Sudova Visnya

1 " nevű lelőhelyek erre a legfontosabb bizonyítékok. Ezen temetkezések alapján Fodor István azon az elgondoláson volt, „hogy a temetőket hátrahagyó magyar közösségek határvédők lehettek egykor, s a gyepüsáv külső peremén a Kárpátokon át vezető utakat vigyázták, azaz X. századiak voltak. Ebbe a sorba többé-kevésbé beilleszthetőek lennének e moldvai leltek is."

171 Vékony Gábor ezt az elméletet a besenyő-magyar viszonyra hivatkozva nem tartotta helyesnek, de azt ő maga is elismerte, hogy a X. században élhettek magyarok a Kárpátok keleti oldalán is.

1,

2 A Kárpátok gerincének külső oldalán, Moldvában, Romániában és ezen kívül az Ingül mentén is előkerült néhány temetkezés, amely nagy fokú hasonlóságot mutat honfoglalóink leletanyagával, halottas szokásaival, és a IX. vagy X. századra keltezhetőek. Ezekről ejtünk most pár szót. Bukarest-Tei. Bukarestben a Tei tónál, 1950-ben került elő egy lovassír. A sírban mellékletként szablya, balta, karikás csikózabla és körte alakú kengyel volt elhelyezve (38. kép). A sírt, a leletközlők, S. Morintz és D. V. Rosetti is a X. századra keltezték. Szerintük a magyar vitéz a bolgárok elleni hadjáratban veszíthette el az életét.

17

3 DIENES 1974, 13. és 16. 36. kép), a karosi II. temető 11. sír szablyájának markolatán és hüvelyszájának veretén szinte pontosan ugyanez a fajta palmettás-fonatos minta látható, mint a korobcinói ezüst kardhüvely díszítésén (RÉVÉSZ 1996, 241. 19. t. 1-2. kép). Az aranyozott ezüstcsésze. (PRIHODNUK - CSURILOVA 2002, 186. 1.1-2. kép), párhuzamát képzi a kárpát-medencei, gégényi, kétpói és zempléni sírokból előkerült csészéknek (FODOR 1994, 59-60). 16

5 PRIHODNUK - CSURILOVA 2002, 192. 188. 3. 13-15. kép. 16

6 PRIHODNUK - CSURILOVA 2002, 192. 16

7 ÉRY 1987/1988, 116. "

,!

< 1935-ben, Krylosban (Lengyelország, Sztaniszlavi járás) két, ÉNy-DK-i tájolású (kurgán) sírt tártak fel, melyekben lókoponya (2. sírban lólábcsontok is) és lószerszámok (kengyel, zabla) is voltak. További mellékletek: palmetta díszes arany és ezüstlemezek (25. kép), gyöngyök, fejnél edények, vascsat stb. A sírt Pasternak a honfoglalók hagyatékának tekintette, és a X. század elejére keltezte. (PASTERNAK 1937. 137-141; FETTICH 1937, CXXXIV-CXXXVII. t). 16

9 1976-ban, Przemyslben, építkezés közben egy részleges lovas sírra bukkantak. A lócsontok az emberi váz bal oldalán helyezkedtek el, a lókoponya a comb magasságában, mögötte pedig párosával a lólábak. A zabla a lókoponyán, az egyik kengyel pedig az emberi csontváz bal lábfejénél feküdt. Egyéb mellékletek: nyílhegyek, vascsatok, vaspálca, szegecsek stb. (28-29. kép). A temetkezést a szerzőpáros a X. századra keltezte, és honfoglalóink, vagy a honfoglalóinkhoz csatlakozó kabarok hagyatékának tartották. 1977 nyarán újabb sírok kerültek elő. Két férfi, egy női és két gyereksír. Két lovassírban, találtak rombusz alakú tarsolyvereteket (Újfehértói típusú) is (KOPERSKI - PARCZEWSKI 1978, 213-230). 11

1 1962-ben, Sudova Visnya falu mellett (lvovi kormányzóság), 20 km-re Przemysl-től keletre. A mellékletek alapján: levélmotívumos függőveretek, növényi díszítéssel (palmettás korong), gyöngyök stb. a sírt a X. századra keltezte D^browska, és honfoglalónak tartotta (DABROWSKA 1979, 341-356). 1

1 FODOR 1993, 26-27. A przemysl-i, sudova visnya-i és krylos-i temetkezések azért nem kerültek részletezésre, mert ezek szigorúan véve, nem Etelköz területén helyezkednek el. Továbbá, ezek a lelőhelyek a kárpát-medencei magyarság előretolt helyőrségeiként tarthatóak számon, tehát nem köthetőek sem a honfoglalást megelőző etelközi magyarsághoz, sem a régi szállásokon visszamaradt magyarokhoz. 17

2 VÉKONY (én), 297. 17

3 FODOR 1993, 22. 262