Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

K. Tóth Gábor: A honfoglaló magyarság kettőslélek-hitével kapcsolatos jelenségek kelet-európai párhuzamai

Suhaja Gomolsa. Harkovtól nem messze hamvasztásos temető került napvilágra Suhaja Gomolsán (Ukrajna, Harkov megye).

14

6 A legtöbb sírban agyagból készült urnák voltak, a hamvak maradványaival, tipikus szaltovó jellegű tárgyakkal (gyöngyök, karperec, fülbevalók, gyűrűk, fibulák csatok stb.).

1

4' Lófej alakú csüngők is előfordultak a leltek között, melyek L. A.Golubeva, 1. csoportjának 2. variánsába tartoznak.

14

8 Ezek párhuzamai a VIII-X. századi, Káma és az Urál vidékére vezetnek bennünket (1721. kép).

14

9 Bár a szuhaja gomolsai leletek legtöbbjének a szaltovói kultúrában találhatóak a párhuzamai, mégis a lófejes csüngök alapján V. K. Mihejev szerint ez a temető, nem sorolható be egyértelműen a szaltovói bolgárok, vagy alánok hagyatéka közé, mert ebben az esetben a Káma, Urál vidékéről elvándorolt ugor népek hatása figyelhető meg.

1

5" Ebben a tekintetben, a suhaja gomolsai temetkezések, bár nem tartoznak őseink nyugvóhelyei közé, mégis másodlagos bizonyítékát képezhetik, az ősmagyarok Donyec vidéki tartózkodásának. Tvjordohlebi. Bronzkori kurgánba volt beletemetve egy sír Tvjordohlebi falu mellett (Ukrajna, Poltava megye, kobeljavki járás).

15

1 A sírgödör körvonalait nem sikerült megfigyelni. A csontváz háton, nyújtott helyzetben feküdt, fejjel Ny-felé tájolva. Az elhunyt lába mellett lócsontokat találtak; lókoponyát és lábcsontokat, aranyozott ezüst kantárveretekkel. Az elhunyt derekánál ezüst övveretek, övszerelék volt, azon kívül egy szablya töredéke és nyílhegyek.

15

2 Zaplavka. Három kurgánban (3-5. számú) tártak fel magyar jellegű sírokat, Zaplavka falu mellett (Ukrajna, Dnyepropetrovszk megye, magdalinskij járás).

15

3 A sírok 30-70 cm mélységben voltak a felszíntől, körvonalaikat nem sikerült megfigyelni. A felnőtt csontvázak, háton feküdtek, nyújtott végtagokkal, fejjel Ny-Ény felé tájolva. A sírokban ló lábcsontokat találtak, az 5. kurgánban koponya és lábcsontok is voltak, kissé magasabban mint az emberi váz. A mellékletek nem nagy számúak: gazdagnak számit e tekintetben az 5. számú kurgán, ahol az emberi csontváz mellett a következő mellékletek voltak: övcsat, övveretek, kés, tűzkő és szablya; lószerszámok, 8-as alakú kengyel, és két téglalap alakú vascsat. A két másik sírban anyagedények és bronz veretek (3. kurgán), bronzlemez töredékek és kés maradványai (4. kurgán) voltak.

1

4 Érdemes megjegyeznünk, hogy a VIII-IX. században ezen a területen (Levédiában) is megjelennek a trepanált koponyák. így lehetséges, hogy a koponyalékelés szokásának a megjelenése is a magyarságnak erre a területre való bevándorlásával köthető össze. Említést érdemlő lelőhelyek a következők: Horkovcina, (1 trepanált koponya), Dimitrovskoe, VIII-IX. század (3 jelképesen trepanált koponya), Zeltoje, IX. század (2 trepanált koponya), Zlivki, VIII-IX. század (3 jelképesen trepanált koponya), Tagan (1 jelképesen trepanált koponya) és egy kicsit későbbi, Harkov, X-XI. század (3 jelképesen trepanált koponya).

15

5 A koponyák és a temetkezések datálása jól összevág a levédiai magyarságról kialakított képpel. A koponyalékelés szokása és a magyarság is a VIII. században jelenik meg a Dnyeper és a Donyec között, és a 14

6 MIHEJEV 1982, 156-167; IVANOV 1999, 101; KOVÁCS 2005, 353. 14

7 MIHEJEV 1982, 163. 14

8 GOLUBEVA 1966, 86-89. 14

9 MIHEJEV 1982, 156-167; IVANOV 1999, 10; Lófejes csüngők Suhaja Gomolsán: MIHEJEV 1982, 158; 2. kép. 1-9. ábra; és MIHEJEV 1982, 162; 6. kép 1-3. ábra. Ugyanilyen lófejes csöngőket találtak a már tárgyalt szterlitamaki temetőben (AHMEROV 1955, 155; 1. tábla. 1. kép), a bolsie tigani (HALIKOVA 1976, 65; 10. kép. 17-19. ábra, CHALIKOVA CHALIKOV 1981, II. tábla, 3-4. ábra (2. sír); IV. tábla, 23. ábra (5. sír), és a tankejevkai temetőben (KHALIKOVA KAZAKOV 1977, VIII. tábla, 26. kép. XXI. tábla, 15. kép (lófejes fésű); XLII. tábla 14. kép). Hasonló csöngők előfordulási helyeit, Kelet-Európában, a VIII-IX. században, Mihejev, V. K. gyűjtötte össze (MIHEJEV 1982, 164; 7. kép). 15

0 MIHEJEV 1982, 165-166. 15

1 IVANOV 1999, 100-101. Férfi sír egy bronzkori kurgánba ásva, a melléletek alapján a IX. század második felére datálva, (KOVÁCS 2005, 353). Kovács I. feltehetőleg elírta a járás nevét, mert a Kobeliavskij járás Poltava megyében van - igaz közel a Dnyepropetrovszk megye határához, Dnyepertől keletre, Poltavától DNy-ra, mintegy 50 km-re. A datálás alapján inkább etelközi temetkezés lehet, ennek ellentmond az a tény, hogy a Dnyepertől keletre található. 15

2 IVANOV 1999, 100. 15

3 IVANOV 1999, 99-102. 3 kurgántemetkezés, a IX. század második feléből (KOVÁCS 2005, 353). Dnyepropetrovszktól É-ra, kb. 50 km-re. A datálás alapján ez is etelközi temetkezés lehet, ennek ellentmond a fent említett tény, hogy a Dnyeper bal oldalán található. 15

4 IVANOV 1999, 99-100. 13

5 Harkovcina: DIENES 1978; TOMKA 2000, 71; GRYNAEUS 1996, 58. Dimitrovskoe: ÉRY 1987/1988, 115; GRYNAEUS 1996, 57-58. Zeltoje: KRASZILNYIKOV - RUZGYENKO 282-289; GRYNAEUS 1996, 58; TOMKA 2000, 71. Zlivki: ÉRY 1987/1988, 116-119.Tagan: MEDNYIKOVA 2001, 253-254. Harkov: GRYNAEUS 1996, 58. 260