Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Gallina Zsolt - Hornok Péter - Paluch Tibor - Somogyi Krisztina: Előzetes jelentés az M6 AP TO 10/B és 11. számú lelőhelyrészen végzett megelőző feltárásról. Alsónyék- Bátaszék (Tolna megye) 2006-2009

rekonstruálásához minden bizonnyal aprólékos elemzésre, további kutatásra lesz szükség, ez a feladat azonban túllépi az előzetes jelentés kereteit. Ami az általunk feltárt ún. cölöpszerkezetes sírok (32. tábla 1-4.) leletanyagát illeti, nagyobb részük kerámia-, illetve kőeszközanyaga összetettebb vagy nagyobb számú volt az átlagosnál, de messze nem voltak olyan gazdagságúak, mint a 10/b E-i részén. Az eltemetett egyének státusát, a mellékletek összetételét elsősorban az adott sírcsoporton belül lehet és érdemes elemezni. Mindenesetre joggal feltételezhetjük, hogy a cölöpszerkezetes sírokban nyugvó embereknek más társadalmi helye, szerepe lehetett a többiekhez képest. A lengyeli sírok leletanyagának és a mellékletek elhelyezésének általános jellemzői, úgy tűnik, az egész lelőhelyen nagyjából egységes képet mutatnak - kivételt képeznek nyilván az igazán gazdag sírok vagy a cölöpszerkezetes sírok egy része. Az edényeket a halott fejének környezetébe (elvétve a fejet is beborítva vagy arra ráborulva; pl. 2053. sír) és a karokra vagy azok elé, a felsőtest elé vagy a hát mögé, kevesebb alkalommal a medence elé helyezték. Jellemzőbb a lábakra vagy azok környezetébe való elhelyezés. Más esetekben az összes edény a holttest előtt, a sírgödör hosszirányának megfelelően sorakozott. A férfi sírok mellékleteiről már több szó esett, amit a következőkkel egészíthetünk ki. A kova pengék mellett megtalálhatóak volt a kőbalta (szögletes formájú a 10b/5115. sírból), ritkán a kőbuzogány (10b/1803., 11/1793.) vagy a kőcsákány (10b/4811.), főleg a mellkas előtt vagy a hát mögött. Gyakoriak a vésők a 10b és a 11. lelőhelyrészen is (a 11/2436. számú sírban nagy méretű volt). A gazdagabb férfi sírokra jellemző tárgyak közül vadkanagyar lemezt, talán egy esetben őstulok szarvtöredéket (10b/4508) mi is találtunk. A 11/1458. sírban átfúrt csontlemezre bukkantunk. Összességében nem sok férfi sírban találtunk kagyló, csiga, illetve rézékszert. A nyakláncokat általában néhány darab Dentalium-csiga alkotta, de például a 10b/2998. sírjában 66 darabot, valamint 19 db rézgyöngyöt dokumentáltunk. Több réz és csigagyöngyből álló nyaklánc a 10b és a 11. lelőhelyen egyaránt előfordult (pl. 11/316., 1007.) (33. tábla 1.). Kiemelkedő a 10b/4702. férfi sír, amelyben a fejen Spondylus gyöngyökből álló pántot (13. kép) bontottunk ki ~ és egy kis buzogányt is. Az említetteken kívül egy-három, esetleg négy kerámiaedény alkotta a férfisírok mellékleteit. 13. kép: Spondylus gyöngyökből álló pánt a koponyán a 10b/4702. férfi sírban. A női sírok mellékleteit jórészt edények képezték, valamint kisebb számban különböző ékszerek. Csontgyűrű a 10/b-én nálunk két sírban került elő (1800.). Az ékszerek között a kagylóból és csigából párhuzamként (BOGNÁR-KUTZIÁN 1963, 50-56, Fig. 23a-24a). E sírgödrökben azonban csak az átlós sarkokban volt néhány cm-es lemélyítés, amelyek alig látszanak az ásatási felvételeken, és a leírás szerint foltjuk sem volt. E két tiszapolgári sír analógiaként való említése még vizsgálatra szorul. Hasonló fejékszert („Perlenkranz"), gyöngykoszorút mutat be Zalai-Gaál I. a 10b/500. sírból, de az utóbbi esetben a gyöngyök a koponya hátsó oldalán is megtalálhatók voltak. 25