Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

K. Tóth Gábor: A honfoglaló magyarság kettőslélek-hitével kapcsolatos jelenségek kelet-európai párhuzamai

Levédia Levédiáról mindössze egy közvetlen írott forrásunk van, (ugyanígy Etelközről is) ez pedig VII. Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár munkája, a De administrando império (továbbiakban, DAI = A birodalom kormányzásáról) c. könyv. Ebből most csak a legfontosabb szövegrészeket említjük meg: „A türkök népe régen Kazáriához közel szerzett magának lakóhelyet, azon a helyen, melyet első vajdájuk nevéről Levediának neveznek, amely vajdát tulajdonnevén Levedinek, méltóságánál fogva pedig, miként az utána való többit is, vajdának hívtak. Ezen a helyen, az imént említett Levediában folyik a Chidmas folyó, melyet Chingilusnak is neveznek... Amikor a türkök és az akkor kangarnak nevezett besenyők közt háború ütött ki, a türkök hadserege vereséget szenvedett és két részre szakadt. Az egyik rész kelet felé, Perzsia vidékén telepedett le, s ezeket a türkök régi nevén mostanáig sabartoi asphaloi-nak hívják, a másik rész pedig vajdájukkal és vezérükkel, Levedivel nyugatra ment lakni, az Etelküzü nevezetű helyekre, amely helyeken mostanában a besenyők népe lakik.. .A besenyők helyét, amelyen abban az időben a türkök laktak, az ott levő folyók neve szerint hívják. A folyók a kővetkezők: első folyó az úgynevezett Baruch (Dnyeper), második folyó az úgynevezett Bug, harmadik folyó az úgynevezett Trullos (Dnyeszter), negyedik folyó az úgynevezett Prut, ötödik folyó az úgy nevezett Szeret."

]2

h Levédia lokalozációjához ebből három adatot tudunk felhasználni. A 38. Fejezetben olvasható, hogy „a türkök népe régen Kazáriához közel szerzett magának lakóhelyei' és hogy „Levediában folyik a Chidmasz folyó, melyet Chingilusznak is neveznek."*

2 A három támpont, a magyarok Kazáriához való közelsége, a Chidmasz vagy Chingilusznak nevezett folyó, és az hogy Etelköztől Levédia keletebbre volt. Ezekből több helyre is helyezték Levédiát. Néhány kutató úgy gondolta, hogy Levédia a Dontól keletre volt, elsősorban a kazárokhoz való közelség miatt.

12

s A legtöbb kutató elfogadott elméletként, Levédiát a Don és a Dnyeper közé helyezte.

12

9 Ennek az elméletnek az alapja maga a DAI. Amennyiben a 950 körüli besenyő területekből kivonjuk Etelköz területét, megkapjuk Levédia határait. Ismert, hogy mindkét terület a besenyők földjén volt, Levédia az első besenyő támadást megelőzően, Etelköz pedig azt követően. A besenyők szállásterülete 950 körül az Al-Duna és a Don között volt. Etelközről tudjuk, hogy az Al-Duna és a Dnyeper között helyezkedett el. Ettől keletebbre, a besenyő szállásterületek keleti határáig, tehát a Dnyeper és a Don között kellett lennie Levédiának.

1,

0 A szállásterület időhatáráról is több vélemény van. A régebbi iskola szerint Levédiában 830-889 között éltek őseink.

1" Újabb kutatások alapján azonban feltételezhető egy korai bevándorlás is, a VII. században, vagy 700-750 közé eső időszakban. Az elköltözés pedig a 850-es években következhetett be.

1

1" Muszlim forrásokban ugyan nem találunk említést Levédiáról, de a IX. századi magyarokról igen. Ezek a közvetett források is segítséget nyújthatnak Levédia térbeli időbeli határait illetően. Ibn Rusta említi a magyarok földrajzi elhelyezkedéséről (a 870-880-as évekre vonatkozólag): „Egyik határa a Rüm-tenger [Fekete-tenger]. Ebbe a tengerbe két folyó ömlik. Ezek kettő közül az egyik nagyobb, mint a Gayhün [AmuDarja]. Szállásaik e két folyó között vannak."

13

3 GardTzT nagyjából ugyanerről számol be, de ő már megnevezi a két folyót is: „az egyiket Ät.l-nak, a másikat Dübä-nak hívják."

13

4 At.l és Dübá azonosítása körül sok ellentmondó vélemény alakult ki. A 12

6MORAVCSIK 1950, 171-175. 12

7 MORAVCSIK 1950, 171. Chidmas-t a Kodüma folyóval (folyókkal), az Chingilus-t, az Ingül, Ingulec folyókkal azonosították (BENKŐ 1984, 396-401; HARMATTA 1984, 420-424). 12

8 A Kubán vidékére helyezte Levédiát 1. DEÉR 1945, 14; A Volga és az Urál közé 1. VÉKONY 1986, 42-43. 12

9PAULER 1900. 17; BARTHA 1968, 100; FODOR 1975, 194-195. 13

0 NÉMETH 1930, 152-154. Dontól a Dnyeszterig 1. KRISTÓ 1980, 43. Etelközön belül, a Bug és a Dnyeszter között 1. HARMATTA 1984, 420-424. Csak Levedi törzsének szállásterületeként és nem a magyar törzsszövetség egészére értelmezik (CZEGLÉDY 1985, 119, 123; GYÖRFFY 1984, 21-23). Tóth S. L. szerint, a 9. századi magyarság egyetlen nagy törzsszövetségi szállásterülettel rendelkezett, ahonnan csak 895 táján volt kénytelen elköltözni a besenyők támadása miatt. Levedia és Eteleköz, csak törzsi, vezértörzsi szállásterületek voltak, nem a törzsszövetségé. Ezeket a területeket, a Bug és a Don közötti ChidmasChingilus, illetve a Donnal azonosítható Etil (Atel, Etel) vidékére helyezte (TÓTH 2001, 135). 13

1 PAULER 1900, 23; NÉMETH 1930, 152-154. 13

2 7. századtól 1. DEÉR 1945, 5; 700-750-től 850-ig 1. FODOR 1975, 170, 194; FODOR 1992, 59, 102; 830-tól a 850-es évekig 1. KRISTÓ 1980, 33-34. 13

3 ZIMONYI 2005, 35. 13

4 ZIMONYI 2005, 37. 258