Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

K. Tóth Gábor: A honfoglaló magyarság kettőslélek-hitével kapcsolatos jelenségek kelet-európai párhuzamai

szemfedő került elő a temető egyik gazdag női sírjában is (6. kép) ' Ezektől kissé eltérő típusú szemfedő lemezek is előkerültek, melyek legközelebbi párhuzamai a Káma mentén (Gorbunjata, 8. kép) és a honfoglalás kori Rakamazon találhatóak (9. kép)

W{

) Temető keltezése a sírokban talált arab dirhemek (705/706-779) alapján 700-850 közé tehető.

10

1 A szemfedők és a részleges lovastemetkezések révén, a temetkezési szokások itt is nagyfokú rokonságot mutatnak honfoglalóink halottas rítusaival. Tankejevka. Fettich N. egy 1904-es orosz publikáció alapján, az akkor még nem teljesen feltárt tankejevkai temetkezést az ősmagyarokhoz kapcsolta.'"

2 Későbbi időkben is megmaradt az a feltételezés, hogy ez a temető magyarokat rejthet magában."

1

3 1961-ben kezdték meg a temető feltárását, melynek során majd ezer sír került elő az 1961-től 1966-ig tartó időszakban (881 sír). A második ásatási szakaszra 1975-1979 került sor.

10

4 A tankejevkai temető használata a IX. század végén kezdődhetett. Kámai lakosság olvadt össze, jövevény bolgár-török népekkel, így a bolsie tarhani lelőhely mellett ez a X-XI. századi temető is a volgai bolgárok temetője volt. Itt is a részleges lovastemetkezés két változatát figyelték meg: 1. Lábnál elhelyezett lóbőrös temetkezés, ahol a ló koponyája és a lábcsontjai voltak bőrébe csavarva (22. kép). 2. Kitömött lóbőrös temetkezés, az elhunyt mellett, hosszában elhelyezve."

1

1 A tankejevkai temető különbsége a Bolsie Tarhani-tól, abban nyilvánul meg, hogy itt az egész arcot takaró halotti maszkok, és kézzel formált edények fordulnak elő. Korábban A. H. Halikov a temető népességét két csoportra osztotta: a szaltovói típusú edények csoportját, a közép-ázsiai eredetű türkökhöz, a kézzel formált edényekét, pedig a finnugorhoz kapcsolta.

,0

í' Később azonban ez a felosztás tarthatatlanná vált. Valószínűbb, hogy ebben az esetben a volgai bolgárok és finnugor elemek összeolvadása figyelhető meg.

10

7 Az első feltárások nyomán a tankejevkai temető 5., 6., 36., 40., 62., 64., 83., 135., 272., 300 a., 351.,709., 735., 770., 780., 782., 783., 805. sírjaiból kerültek elő halotti maszkok. Néhány alkalommal zöldes oxidációt figyeltek meg az ásatok a koponyákon, és feltételezhető, hogy ezekben az esetekben is lehetett szemfedő az elhunytakarcán: 11., 111., 140., 273.,77., 90., 673. sírok.

10

8 Részleges lovastemetkezés 46 esetben fordult elő. Itt csak azokat az eseteket soroljuk fel melyben a lócsontokkal együtt a szemfedőknek a nyoma is megtalálható: 77., 273., 351., 735., 770., 805. sírok.

10

9 Az 1975-1979 közötti ásatások során a tankejevkai temetőben 3 jelképesen trepanált koponya került elő, ezeket Ery Kinga vizsgálta és közölte. Jelentőségük azért is nagy, mert mindhárom esetben lómelléklet is volt, egy esetben pedig szemfedő is találtak a sírban: 1012., 1059., 1065. sír.

11

0 Ezek mind azért fontosak, mert nem csak egy temetőn belül jellemzőek ezek a szokások, hanem egy síron belül is, és ez erősítheti a temetkezések magyar voltát. Bár meg kell jegyeznünk, hogy a tankejevkai temetőt bolgárnak tartják. Ebben az esetben viszont a bolgár-magyar kapcsolatok nyomait fedezhetjük fel a rítusok kapcsán. előtti magyarsághoz kötni (RUGYENKO 1955, 27). 9

9 RUGYENKO 1955, 30. 19. kép. 10

0 FODOR 1975,222-223. 10

1 AHMEROV 1955, 162, 164-165. 10

2 FETTICH 1937,50. "" FODOR 1977, 104: „a különösen sok rokon vonást felmutató tankejevkai temetőben esetleg a keleten maradt magyarok közül is nyugszanak." A veretek közül a rozettás lószerszámvereteknek jó hazai párhuzamai a honfoglalás korából (23-24. kép); (KHALIKOVA - KAZAKOV 1977, XL1. tábla. 10. kép; KAZAKOV 1972, 1. kép. 2. ábra; FODOR 2005, 2. kép; RÉVÉSZ 1997, 3. kép; 4. kép 3-4. ábra). Hasonló veretek kerültek elő még: Balimeri-ből, Isimbajevo-ból, Borsevo-ból, Kazányból és Kijevből. Ezek feltehetőleg X. századi kárpát-medencei készítmények, melyek a volgai-bolgár - magyar kereskedelem bizonyítékai (FODOR 2005, 147-148), és nem a kelet-európai magyar fémművesség tárgyi emlékei, mint ahogy azt Fettich gondolta (FETTICH 1937, 93; vö. LÁSZLÓ 1943a, 43; FODOR 2005, 149). ,0

4 GENING - HALIKOV 1964, 72-85; ÉRY 1987/1988, 49. 10

5 ERDÉLYI 1977, 72-73. 10

6 GENING - HALIKOV 1964, 84-85. 10

7 FODOR 1977, 100-101. 10

8 HALIKOVA 1973, 27; KHALIKOVA - KAZAKOV 1977, 54-55. 1(1

9 KHALIKOVA-KAZAKOV 1977, 52-53 („L" tábla), 100, 115, 121-122 (XII. tábla), 159-160, 162-163 (XIII. tábla), 166. ""ÉRY 1987/1988 115-116. 255