Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Czövek Attila: Avar kori kohótelep Bátaszék határában

A feltárás során közel 80 darab, jórészt igen töredékes agyag fúvót találtunk.

l

s Az 1-2 cm-es falvastagságú, 2-3 cm belső lyukátmérővel jellemezhető fúvócsövek szélesebb vége tölcséres kialakítású, ez volt a kohón kívül, míg a keskenyebb, a vasolvasztás folyamán elsalakosodott vége mélyedt a tűztérbe. (15. tábla B) A fúvók mindegyike az avar típusúnak tartott robosztusabb, durva megformálású tarjánpusztai

1" és nemeskéri"" csövekre emlékeztetnek. Néhány esetben ezek a fúvók a nagyobb méretük és a vaskos, már-már hasábforma alakjuk révén a fújtatótéglákat

2

1 idézik. Ilyen all. vaskohó munkagödréből előkerült igen széles szájú, egyenes aljú darab, amit alakja, mérete és súlya"

2 miatt valószínűleg a medencefenékre helyezve használtak. (15. tábla A) A kohótelepek gyakori lelete a mellfalba ágyazott fúvócső (például Harka, Kányaszurdok "; Iván, Dudásdűlő"

4). Mint említettük, lelőhelyünkön kevés mellfaldarab került elő, mégis több fúvó külső felületén látható a mellfalazatba való beágyazás nyoma. Ebből pedig az következtethető ki, hogy a széles, tölcséres szájrész többé-kevésbé egy síkban volt a mellfallal, onnan nem igazán emelkedett ki.

2

5 A bemutatott fúvócsövek és a kívánt magas hőmérséklet feltételezi a kohók fújtatását, ám ennek egyéb jelét nem találtuk, pedig valamilyen fújtatószerkezetre utalva Ivánon"

6, Nemeskéren" és Tarjánpusztán

28 több salakcsapoló gödörben is kerüli elő különböző elrendezésű 2-4 cölöp-, illetve karólyuk. Ugyanakkor a bátaszéki széles, tölcséres szájú fúvó alakja és valószínűsíthető helyzete szintén sugall bizonyos fajta fújtatót és fújtatási módot. Tovább vizsgálva a lelőhelyet azt tapasztaljuk, hogy a kohók 2/3-ánál (17 db) egy, általában kisebb munkagödörhöz egy kemence tartozik. Ugyanakkor találtunk három kohóbokrot (vasolvasztó műhelyt) is, amikor 1 esetben 2, 2 esetben 3 (vagy több) kohó tartozott l-l műhelygödörhöz. Ha a vaskohók tájolását nézzük, akkor a domborzati adottságokat figyelembe véve és az uralkodó széljárás esetleges befolyásoló szerepét sem kizárva, nem csodálkozhatunk azon, hogy szinte mindegyikük mellnyílása nyugat felé néz. A négy kivétel (1II/1-3., II/3. vaskohó) a kemencék kohóbokorbeli helyzetéből adódik. Hasonló telepeket vizsgálva a viszonylag kis területre koncentrálódó nagy számú kohó alapján joggal feltételezhetnénk, hogy a vasgyártáshoz köthető egyéb objektum is van a területen

2". Ám annak ellenére, l

s Ezek fele a vaskohók, illetve a hozzájuk tartozó munkagödrök betöltéséből került elő. de a többit is egy-két kivételtől eltekintve a kohótelep egyéb gödreiben találtuk. 1

9 GÖMÖRI 1977-78. 121-132, 20/a-b, 21/a-b ábra; GÖMÖRI 2000/b, 193-194. 145. kép. 2

0GÖMÖR1 2000/b, 125, 75. kép. 2

1 Ennek a magyarországi avar kohótelepeken nem igazán van párhuzama. Gömöri .lános az 1974-ben feltárt tarjánpusztai 1. kohó leírásánál említ ugyan fújtatótéglát, de az inkább a közepébe épített fúvócsővel együtt megtalált vastagabb mellfalazat volt (GÖMÖRI 1977-78, 126, 16. ábra; GÖMÖRI 2000/b, 189), mint ahogy a nemeskéri 1/72. tűzhely esetében is (GÖMÖRI 2000/b, 118). Sopron. Krautacker lelőhelyen késő vaskori objektumból kcriilt elő hasonló (GÖMÖRI KISHÁZI 1985, 337, fig. 7; GÖMÖRI 2000/b, 174, 128-129. kép), aminek analógiáit Nyugat-Európából ismerjük (például OHRENBERGER BIELENIN ^ 1969, VAUILLAT 1987, fig. 67). " Hosszúsága 21 cm, szélessége 13 cm, magassága 10 cm; jelenlegi súlya a kissé salakos felülettel 1,7 kg. 2

3 GÖMÖRI" 2000/b, 71-73,24. kép. 2

4 GÖMÖRI 2000/b, 84. ^ A kutatás az egyes vasolvasztáshoz köthető mellfalak és fúvók számából próbál következtetni a kohótelepen folytatott ipari tevékenység mértékére (lásd GÖMÖRI 2000/b 155; GALLINA 2002, 78.). Mivel a lelőhelynek csak részlete lett esetünkben feltárva, így korai lenne a bátaszéki avar vaskohászok által előállított vas mennyiségét pontosabban meghatározni. 2

6 GÖMÖRI 2000/b, 83. " GÖMÖRI 2000/b. 115. A nemeskéri 2/72. tűzhely mellett egy 70x50 cm nagyságú, körte alakú, bőrből és fából készült fújtató maradványait is sikerült megfigyelni (GÖMÖRI 2000/b, 119-120). 21

i GÖMÖRI 2000/b, 187, 189. 2

9 A vasérc és a nyersvas feldolgozásának munkafolyamataihoz (erről bővebben; HECKENAST NOVÁKI VASTAGH ZOLTAY 1968., GÖMÖRI 2000/b, 264-278., GALLINA 2002, 75-79) egy sor tipikus objektumfajta tartozik, melyeket avar kohótelepekről is jól ismerünk. A vasérc előkészítését ércpörkölőkben (például Kaposvár-Fészerlak: GALLINA 2002, 77; Sopron: GÖMÖRI 2000/b, 175; Zamárdi: GÖMÖRI 2000/b, 211, illetve GALLINA HORNOK SOMOGYI 2006, 164) végezték, majd pedig a kohósítással kinyert vasbucát fizikai tisztítása érdekében nyitott újraizzító tűzhelyekben (például Kaposvár-Fészerlak: GALLINA 2002, 77-78; Ncmeskér: GÖMÖRI 2000/b, 118, 120-120; Zamárdi: GALLINA - HORNOK - SOMOGYI 2006, 160) hevítették fel. Az így létrejött kovácsolható vasat (kovács)mühelyekben (például Dénesfa: GÖMÖRI 2000/b, 61; Iván: GÖMÖRI 2000/b, 83; Nemeskér: GÖMÖRI 2000/b, 122; Zamárdi: GALLINA HORNOK - SOMOGYI 2006, 160) dolgozták fel. Az említett tevékenységekhez szükséges faszén előállítására szolgáló boksák nyomait is több helyen (például Iván: GÖMÖRI 2000/b, 221