Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Kovacsóczy Bernadett: Avarkori temető Hőgyészről

Mindegyik esetben csontvázas temetkezést figyelhettünk meg, s a vázakat háton, nyújtott helyzetben helyezték a sírokba. Koporsó meglétére utaló sötét elszíneződés egyedül a 12. számú sír esetében figyelhető meg, egy ásónyom mélységtől kezdődően egészen a sírgödör aljáig, annak oldalfalai mentén. Koporsó meglétének szempontjából nem kizárhatóak a két végükön lemélyített sírok (6., 7., 8., 10., 11.) sem. Koporsó nélküli temetkezések közé sorolhatóak azok a sírok, amelyekben nem lehetett koporsó nyomait megfigyelni, továbbá azok a sírok (1., 2., 4., 5., 9.), amelyeknek végeit nem mélyítették le. Biztosan bolygatottak (nem modernkori bolygatással) a 8., 9., 10. női és a 2., 11., 12. férfi sírok (az 5. számú sír ilyen szempontból nem vizsgálható). A kis sírszám ellenére annyi talán megállapítható, hogy a három gazdagabbnak tűnő (2., 8., 12.) sírt kirabolták, s nem lehet véletlen a 11. számú sír maturus korú vázának kifosztása sem, míg a szegényesebb mellékletűeket (1., 4., 6., 7.) nem bántották. A régészeti leletanyag Fülbevalók A viselet részeként a nők, a férfiak és gyermekek sírjaiból egyaránt gyakran kerülnek elő fülbevalók. Ezek közül a legegyszerűbb a kisméretű, vékony, kör keresztmetszetű bronzdrótból készített fülkarika. Ebbe a típusba tarozik az 5. számú sírból (leánygyermeké) előkerült bronz fülbevaló pár (V. tábla, 2, 3), az 1. számú sír fülkarikája (IV. tábla, 1) és a 12. számú sírból származó fülkarika (VII. tábla, 10). A típus az egész Kárpát- medencében előfordul, nők, férfiak és gyermekek sírjaiban egyaránt, viseleti idejük VI-IX. század közé tehető.

3~ A 12. számú sírból került elő egy rombusz keresztmetszetű drótból készített, hengeres alakú spirális csüngőtaggal bíró fülkarika (VII. tábla, 9). Általában vékony, kör vagy rombusz keresztmetszetű bronzdrótból készülnek, de ismertek ezüstből készített példányai is. Előállítása igen egyszerűnek és olcsónak tűnik, emiatt vélekedik úgy Zlata Cilinská, hogy a társadalom alacsonyabb rétegének tagjai használták, míg a gazdagabbak a mívesebb darabokat." Ezt a logikát követve nagyszámú előfordulása lenne várható. Háromfajta formai variánsa létezik, ezeknek Zlata Cilinská nem tulajdonít kronológiai vagy etnikai többletinformációt,

M vele szemben Szőke Béla Miklós hangsúlyozza, hogy van kronológiai eltérés. Szerinte a hengeres és lefele elvékonyodó darabok nagyjából egykorúak, közülük a hegeresek a gyakoribbak és használati idejük hosszabb, de mindkettő idősebb a lefele szélesedő csüngőjü típusnál.'

1 Gyakran fordulnak elő dinnyemag alakú gyöngyökkel, tagolt rúdgyöngyökkel és citromsárga fonalmintával ellátott, fekete színű, hengeres gyöngyökkel, - a temetők későavar lelethorizontjának részét képezve. " Tiszafüreden dinnyemag alakú, iker- és fonalmintás gyöngyökkel, ovális és nyitott karika fülbevalókkal, díszítetlen vas és bronzkarperecekkel együtt figyelhetők meg.

1 A hőgyészi 12. számú sírban kísérőleletei egy egyszerű fülkarika, két trapéz fejű bronzcsat, egy bronz tarsolyzáró, egy háromtollú nyílhegy és egy nagyméretű vaskés. Viseleti idejüket Zlata Cilinská a VIII. század eleje és IX. század eleje közé teszi,

1

8 amelyet később Szőke Béla

1'' nyomán Garam Éva

4

0 és Kiss Attila

4

1 is megerősít. Garam Éva összegyűjtötte azokat az avar kori temetőket, ahonnan ismert ez a forma (gyűjtőmunkája nagyjából 1985-ben zárult le.

4

2). Arra a következtetésre jutott, hogy a Kárpát-medence északi részén, a mai Szlovákia területén, továbbá a Dunántúl avar temetőiben jelennek meg, az Alföld területéről viszont csak 3

2 CILINSKÁ 1966, íso. 3

3 CILINSKÁ 1966,153. 3

4 CILINSKÁ 1966,149. 3

5 SZŐKE B. M. 1992, 850. 3

6 SZŐKE B. M. 1992, 850. 3

7 GARAM 1995,286. 3

8 CILINSKÁ 1966,145. Abb. 11. 3

9 SZŐKE B. 1959,41. 4

0 GARAM 1995,286. 4

1 KISS A. 2001,227. 4

2 Vida Tivadartól származik az információ. Ezúton is köszönet érte. 148