Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Kovacsóczy Bernadett: Avarkori temető Hőgyészről

(

„Baumgartner hőgyészi takaréktári hivatalnok"*), akinek a telkéről az említett leletek származnak. Kataszteri térkép

4 alapján sikerült beazonosítani a hőgyészi, Baumgartner nevű személy (Baumgartner Ferenc) tulajdonában levő telekrészeket (az egykori Kalazno, ma Arany János utca mentén, a 81. számú telek), s ezáltal a Wosinsky-féle leletek előkerülési helyét (II. tábla, 1. kép: 4). A területről készített ortofotó segítségével georeferált kataszteri térkép

1" megmutatta, hogy az általunk feltárt sírcsoport (Klimes utca 3. és 5. szám alatti telkek) (II. tábla, 1. kép: 1, 2) és a Wosinsky által említett sírok feltételezett helye (II. tábla, 1. kép: 4) annyira közel van egymáshoz, hogy a két tárgyalt sírcsoport egy temetőhöz való tartozása valószínűsíthető. Annak ellenére, hogy a feltárási munkálatokat nem Wosinsky végezte, s a leleteket csak ajándékba kapta, tudomása volt arról, hogy nagyszámú sírt bolygattak meg, s ezek között lovas sírok is voltak.

1

1 Kiss Gábor és Somogyi Péter 1984-ben a Tolna megyei avar kori temetőket gyűjtötték össze, de náluk Hőgyész neve csak az elpusztult avar temetők

1

2 sorában szerepel. Bóna István ugyanennek a kötetnek a bevezetőjében utal rá, hogy a lelőhely az ún. „regölyi talánnyal" áll kapcsolatban. „A regölyi talányhoz kapcsolódnak a ...Szelinevits Bódogtól 1895-ben a Nemzeti Múzeumnak eladott ... sírleletek, amelyeket a Régiségtárban csupán „Tolna megye" lelőhellyel naplóztak..."

1

3 A Szelinevits-féle „A" jelű, korai avar lovassír lelőhelyeként Bóna István Hőgyészt veti fel, ahol akkoriban azoknak az avar síroknak a feltárása zajlott, ahonnan Wosinsky 1893-ban az általa közölt leleteket kapta.

1

4 Ezt a gondolatot veszik át Kiss Gáborék is. Kovács Ferenc 2001-ben avar leleteket közölt Szárazdról

1

5 amelyek előkerülési körülményeiről nem ismer adatokat és lelőhelyükről is csak annyit tud, hogy Szárazd faluhoz köthetők, amiből ő egy, a „közelben rejtőző, hosszú ideig használt avar temető'

,X

b meglétére következtetett. Ha a Szelinevits-féle „A" sírt mindenképpen a környékhez akarjuk kötni, szórvány volta miatt olyan lelőhely jöhet szóba, ami a korszakban még nem volt ismert. Ez igaz Szárazdra,

1' így akár onnan is származhatnak az említett leletek. Emellett szólna, hogy a szárazdi leletek között szintén megtalálhatjuk a koraavar kori lovas temetkezés leleteit, ugyanúgy, mint a tárgyalt „A" sírban. Az ADAM információi szerint a Magyar Nemzeti Múzeumban MNM 24/1895.1-1043, 131/1913.2-11, 62.116-1-2. leltári számokon'^ nagyszámú, Hőgyészről származó leletanyagot őriznek, aminek a feldolgozása meghaladta volna a szakdolgozat kereteit. Az 1895-ös 1043 db leltári tétellel kapcsolatban feltételezhető volt, hogy esetleg a Wosinsky által említett lelőhely leletanyagáról van szó. Mennyiségét tekintve óvatos becslésekkel ugyan, de egy, nagyjából 200 sírós temető anyagában lehetett reménykedni. A leleteket Farkas Sándor

1

4 adta a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Az ADAM-ban e tételeket hibásan, a Wosinsky-féle közlésre hivatkozva tüntették fel,

2

0 - holott ezekhez Wosinskynak nem volt köze. A leletanyag áttekintésekor kiderült, hogy a hőgyésziként beleltározott, Szentpéteri Józsefnél az ADAM-ban 8 WOSINSKY 1896, 985. 9 http://www.archivportul.hu/id-573-kataszteri terkepek.html 1

0 2005-ös ortofotók EOTR 1:10 000-es térképszelvényekre vágva (34-433, 24-211 szelvények). 1

1 WOSINSKY 1896,985-986. 1

2 KISS G. - SOMOGYI 1984, 183. 1

3 KISS G. - SOMOGYI 1984, 10. 1

4 KISS G. - SOMOGYI 1984, 12. 1

5 KOVÁCS 2001, 184-210. 1

6 KOVÁCS 2001, 210. 1 Wosinsky Mór ásott Szárazdon 1890- ben, de nem talált népvándorláskori lelőhelyet (ezt bizonyítja a Hampel Józsefnek írt levele is: MNM Történeti Adattár 238/1890), emiatt kötetében sem szerepel. A település első említése avar viszonylatban Csallány Dezsőhöz fűződik. Lelőhelykataszterében, mint a Regölyhöz legközelebbi (3-4 km távolságban lévő) avar települést említi, amit a Kapós folyó keleti oldalán, a mai Szárazd község területére helyez, s hangsúlyozza, hogy VII-IX. századi leleteket ismerünk innen. CSALLÁNY 1956, 190, Nr. 851; KISS G. - SOMOGYI 1984, 128. 1

8 ADAM 2002, 165. |l

) Farkas Sándor a tárgyalt időszakban faddi (Tolna megye), később szentesi gyógyszerész (http://www.vjrktf.hu/carus/honisme/ho000509.htm), akinek a nevéhez fűződik több avar kori lelőhely (többek között a mártélyi temető http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Martely/pages/002_nepek_orszagutjan.htm) feltárása. Dolgozott a szegedi múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából is. A régészeti tárgyi hagyatéka halála után a szentesi múzeumba került. 2

0 ADAM 2002, 165. 142