Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Hajdú Tamás: A bronzkori Dunántúli mészbetétes edények kultúrájának bonyhádi temetője feltárása és az embertani leletek feldolgozása során alkalmazott módszerek tanulságai

Hajdú Tamás A bronzkori Dunántúli mészbetétes edények népe kultúrájának bonyhádi temetője feltárása és az embertani leletek vizsgálata során alkalmazott módszerek tanulságai A Tolna megyei Bonyhád térségében 2008-ban és 2009-ben egy biogázt előállító üzem építését megelőző régészeti feltárásokon - Szabó Géza vezetésével - egy bronzkori, a Dunántúli mészbetétes edények népének kultúrája által használt temető és néhány vaskori sír került napvilágra. A temetkezések között korhasztásos (csontvázas) és hamvasztásos sírok egyaránt előfordultak. Az embertani anyag a feltárást követően a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának gyűjteményébe került megőrzésre. A leletek vizsgálatának előzetes eredményeit egy adatközlő cikkben már szerepeltettem.

1 A régészeti feldolgozás az előkerült leletek nagy száma miatt valamivel lassabban halad, mint az embertani elemzés. A két társtudomány eredményeinek kölcsönös felhasználása mindkét terület kutatói számára kulcsfontosságú. Különösen igaz ez hamvasztásos temetők esetében. Az eredmények részletes kiértékelése jelenleg is folyamatban van, azok végső közlése csak a régészeti kiértékelés lezárulta után lehetséges. A régészeti elemzés előzetes eredményeit Szabó Géza ugyanebben a kötetben ismerteti. Tanulmányom elkészítésekor elsődleges célom az volt, hogy rávilágítsak annak jelentőségére, hogy egy temető feltárásakor mennyivel több információ nyerhető ki mind az embertan, mind a régészet számára abban az esetben, ha már a feltáráson is, majd a leletek feldolgozása és az eredmények kiértékelése során a feltárást végző régészek és az előkerült leleteket vizsgáló antropológusok kölcsönösen kérdéseket fogalmaznak meg egymás irányába és folyamatosan együttműködnek a múlt minél teljesebb rekonstrukciója érdekében. A feltárás során a leletek felszedésekor alkalmazott módszerek Egy csontvázas rítusú temető feltárásakor a minél több információ megőrzése érdekében lényeges az embertani leletek szakszerű kezelése - melyre legutóbb Pap Ildikó és munkatársai hívták fel a figyelmet.

2 Egy hamvasztásos rítusú temető esetében azonban ez még inkább kulcsfontosságú, hiszen itt a legkisebb fogés csonttöredék is olyan információt hordozhat, mely az embertani vizsgálat során (az elhalálozási kor becslésénél, vagy a morfológiai nem meghatározásánál) döntő fontosságú lehet. Ezek elvesztését a feltárás, az anyag kezelése és a mosása során tehát lehetőség szerint kerülni kell. A bonyhádi temető feltárása során a régészek törekedtek arra, hogy a legkisebb csonttöredékeket is összegyűjtsék, ezzel minél több embertani információt őrizzenek meg.

3 A maradványokat ennek megfelelően földlabdával szedték fel. Ugyanebből az okból adódóan a leletek mosását (flotálását) két réteg puha szúnyoghálón át végezték. Bizonyos temetkezéseknél, melyeknél erre lehetőség nyílt (összesen 34 esetben) a csonttöredékekel több részletben szedték fel. Erre azért volt szükség, hogy lehetőségünk nyíljon kideríteni, vajon az emberi maradványok az eredeti anatómiai rendnek megfelelően kerültek-e a sírgödörbe (urnás temetkezés esetén az urnába), vagy pedig a szertartást végzők az anatómiai rend megtartására egyáltalán nem fordítottak figyelmet. Ezzel az eljárással az is könnyebben kimutatható, hogy a sír különböző részein (esetleg a sírban lévő edényekben) található hamvak ugyanannak az egyénnek a maradványait tartalmazzák-e, vagy pedig a sírba két, esetleg több egyén maradványait helyezték-e el. Ebben az esetben, ezzel a feltárási technikával az 1 HAJDÚ 2010. 2 PAP et al 2009. A feltárást vezető Szabó Gézának köszönöm, hogy az embertani leletek feltárása során az általam kért feltárási technikát minden lehetséges esetben alkalmazta. A cikkben ismertetett eredmények jelentős részét enélkül nem sikerült volna kideríteni. Ugyancsak köszönöm az ásatónak, a feldolgozási munkák közbeni folyamatos konzultáció lehetőségét, valamint azt, hogy eredményeim értékelésekor, kéziratom elkészítésekor tanácsaira, javaslataira támaszkodhattam. 129