Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)
Gallina Zsolt - Hornok Péter - Paluch Tibor - Somogyi Krisztina: Előzetes jelentés az M6 AP TO 10/B és 11. számú lelőhelyrészen végzett megelőző feltárásról. Alsónyék- Bátaszék (Tolna megye) 2006-2009
Dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrája A következő időszakot a dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrája (DVK) képviseli a területen. A 10/b lelőhelyrészen a szelvény É-i szakaszának, illetve a Lajvér-patak mederkorrekciójának a kivételével, a teljes felületen kb. egyenlő eloszlásban helyezkedtek el a középső neolitikus objektumok, amelyek között említést érdemelnek a csomóponti kiszélesedés területén mindkét évadban megfigyelt árokívek. A Dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrájához biztosan köthető cölöpépítményt nem találtunk, bár voltak a 2007-es terület Ny-i (DNy-i) részén „Langgrube" - hoz, azaz a DVK-s hosszúházakat kísérő árokszerü beásásokhoz hasonló jelenségek. Ezekhez azonban vagy nem tartozott párhuzamos árok, illetve cölöpsor, vagy mint az 5858. objektum esetében, a párhuzamos árokszerű beásás két részre tagolódott (és nem volt keltezhető leletanyaga). A DVK munkagödreiben, nagyobb beásásaiban rendszerint előfordultak kisebb-nagyobb paticshalmok, omladékok is. A DVK temetkezései bizonytalanok. Egy nagy méretű, több korszak beásása által bolygatott munkagödör (1548.) alján (1851.) és oldalában kibontott csontvázat (1852.), valamint egy másik munkagödörbe (1821.) bedobott vázmaradványt (1819.) tekinthetünk esetleg középső neolitikusnak a 2006. évadból. A DVK telepének elhelyezkedését és kiterjedését illetően nagyjából ugyanaz mondható el, mint a Starcevo-telepről, vagyis a teljes 10/b-t tekintve, annak feltárt D-i részén található és K, DK felé nyúlik el. Minden bizonnyal összetartozik a 11. lelőhelyrész kiszélesedő csomópontjában és az ahhoz csatlakozó nyomvonal végében megfigyelt DVK-s teleppel. A DVK telep kiterjedése így lehatárolható, mivel ismerjük az É-i és D-i szélét a 10/b és 11. számú lelőhelyrészeken. A feltételezett K-i kiterjedést az 5603/1-Mérnöki telep 2008. évi eredményei igazolták. Ny-on, ÉNy-on a DVK-telep nem terjed ki sem a Lajvérmederkorrekció, sem a TO 046. lelőhelyen területére. Utóbbi feltáráson ugyanis a legkorábbi objektumok a lengyeli kultúrához köthetők. 3 4 A DVK településből a különböző anyagnyerő (majd hulladéktároló) helyek, árkok, gödrök estek a 10/b jelű részre, míg házak koncentrációja a 11. lelőhelyrészen volt megfigyelhető (11. tábla 1.). A jellegzetes, árokszerü gödrökkel kísért, nagy méretű cölöpházakra leginkább csak az ún. Langgrube-k utalnak, és hiányzik, vagy nagyon hiányos a köztük lévő cölöpszerkezet. Valószínűleg ilyen cölöpházak maradványa lehet az alábbi három objektum is, amelyek ÉÉK-DDNy-i irányban nyúltak el, tájolásukban is eltértek a lengyeli kultúra cölöpépítményeitől. A 3469. és a 3561. számú épületek cölöpszerkezet maradványának mérete nagyjából 7,5x4 m (11. tábla 2.), a 3371. számú ettől kissé nagyobb méretű, volt. A megmaradt alapszerkezetet téglalap alaprajzzal 3x3 cölöplyuk alkotta, amely kiegészült legalább egy-egy további cölöplyukkal. Utóbbiak a ház rövidebbik tengelyétől É-ra és K-re kb. 2 méterre helyezkedtek el Ezeknek a kiegészítő cölöplyukaknak a funkciója ismeretlen. Mindhárom ebbe a típusba tartozó háznál megfigyelhető volt, hogy a ház DDNy-i végében elhelyezkedő cölöplyukak a többinél nagyobbak és mélyebbek, feltehetően az ezekben nyugvó cölöpök a többinél vastagabbak voltak és nagyobb súlyt kellett tartaniuk. A DVK alsónyéki településének jellemzése és elhelyezése a dunántúli középső neolitikumban a feldolgozás után lesz lehetséges, az azonban egyértelmű, hogy jelentőségében, a telep méretében, a házak számában az ismert balatonszárszói 3 1 vagy az újabb tolna-mözsi lelőhely 3 6 kategóriájába sorolható. 1' Lengyeli kultúra Az egész alsónyéki lelőhely domináns korszakát a késő neolitikum jelentette, amikor a lengyeli kultúra népessége nagy kiterjedésű települést és temetőt hozott létre a területen. Hosszan tartó megtelepedést jelez a mintegy 8500, e kultúra hagyatékához sorolható jelenség, amelyek között közel 70 cölöpszerkezetes épület és közel 2400 temetkezés vált ismertté az egész lelőhelyen. A fentiek alapján Európa legnagyobb ismert 3 3 CSÁNYI - CSEH - TÁRNOKI 2002. 3 4 MAJERIK - LARSSON - GELENCSÉR 2010, 17. 3 5 BELÉNYES Y - FÁBIÁN - MARTON - OROSS 2007, 75-81., 95. 3 6 K.Ö.Sz. 2008-2009. évi feltárása, amelyről előzetes jelentés még nem jelent meg. Ásatásvezető: Redő Ferenc, Koos István. 30-35 DVK hosszúházat tártak fel a lelőhelyen. Koos István szóbeli közlése. Hasonlóan nagy számú (közel 20) házból álló DVK teleprészietet tárt fel az Ásatárs Kft. 2006-2007-ben Szemely, Lénia, M60 AP 83. lelőhelyen Baranya megyében (ásatásvezető: Somogyi Krisztina, Paluch Tibor, SOMOGYI 2008, 280.). 12
