Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Gallina Zsolt - Hornok Péter - Paluch Tibor - Somogyi Krisztina: Előzetes jelentés az M6 AP TO 10/B és 11. számú lelőhelyrészen végzett megelőző feltárásról. Alsónyék- Bátaszék (Tolna megye) 2006-2009

Körös-Starcevo-kultúra A lelőhelyen a legkorábbi településnyomok a korai újkőkor idejéből a Körös-Starcevo-kultúra népességétől származnak. A letelepedett, növénytermesztő, állattartó gazdálkodás a Közel-Keletről 10 ezer évvel ezelőtt kezdve fokozatosan terjedt el Európában DK-ÉNy-i irányban haladva a folyók mentén. A faluszerü településekkel jellemezhető kultúra a Balkán meghódítása után nagyjából 8 ezer évvel ezelőtt érte el a Kárpát-medencét, és fokozatosan haladt tovább.

I

s E legkorábbi földművelő közösség dunántúli településeiből már számos ismert, amit az utóbbi évek feltárásai folyamatosan gyarapítanak.

1" Az alsónyéki telep - a leletanyag előzetes vizsgálata alapján - a kultúra kései időszakára az ún. Spiraloid B időszakra keltezhető. " A Starcevo és a DVK leletanyag egyértelmű szétválasztására a feldolgozás, a megtisztított leletanyag áttekintése ad lehetőséget, ennek eredményeképpen több, a terepen DVK-nak meghatározott objektum leletanyagáról is kiderült, hogy a Starcevo-kultúra emlékanyaga. A kerámiaanyag a kora neolitikumra jellemző módon óriási mennyiségben, vörösre és barnára égetve került elő. A leletek egy kicsi, de különleges csoportját alkotják az állatábrázolások, amelyek között állatalakos oltárdarabok is vannak. Ennek egyik szép példánya a 4718. objektumból való oltár. (9. tábla.). Hasonló oltárok a Köröskultúra magyarországi (pl. Röszke-Lúdvár, Deszk I. sz. olajkút)

2

1 és jelenleg Szerbiához tartozó lelőhelyeiről (Donja Branjevina)

2

2 ismertek. 1. kép: Az 1601. számú Starcevo-korú komplexum kemencékkel.

2

3 A teljes 10/b lelőhelyrészen a Starcevo-korú települési objektumok pontos számát a feldolgozás mostani állapotában még nem lehet megmondani, de előzetesen minden bizonnyal meghaladja a százat.

2

4 A kora neolit objektumok feltárásunk K-i részén összpontosultak. A telepjelenségek legnagyobb részét a különböző méretű és alakú gödrök alkották. A különböző gödrök, anyagnyerő helyek mellett felszínre kerültek olyan nagy méretű, leginkább munkagödörnek nevezhető objektumok, amelyekhez rendszerint kerekded sütőkemencék, illetve hosszúkás kemencék csatlakoztak. A Magyarországon korábban ismeretlen objektumtípus jó párhuzamait horvátországi Slavonski Brod és Zadubravlje lelőhelyekről közölték.

2

1 Az ottani megfigyelések alapján ezek az objektumok edényégető kemencék lehettek. Hasonló lehetett az alsónyéki hosszúkás kemencék funkciója is, mert néhány ilyen objektum nagy mennyiségű hombártöredéket 1

8 Évi kb. 1 km-es sebességű haladást tételeznek fel (AMMERMAN - CAVALLI-SFORZA 1971, 681.). 1

9 KALICZ - MOLNÁR - RÓZSÁS 2007, 24. 2

0 KALICZ 1990, 92. 2

1 TROGMAYER - KONCZ - PALUCH 2006, Fig. 28, 41. 2

2 KARMANSKI 2005. 2

3 A nem jelzett fotókat az Ásatárs Kft. készítette. 2

4 Az átnézett leletanyag alapján eddig 58 objektumot határoztunk meg Starcevo-korúnak a 10/b általunk feltárt részén. 2

5 MINICHREITER 2001, 17; 2006, 95. 10