Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Szabó Géza: A Dunántúli mészbetétes edények népe kultúrájának kialakulása és belső időrendje a Bonyhádon feltárt temetőrészlet tükrében

edények használata, valamint a temető szélén való elhelyezkedésük alapján ma már egyértelmű, hogy a kultúra legkorábbi időszakában a csontvázas temetkezés általános volt. Bándi Gábor - máig meghatározó módon -, Bóna Istvánnal szemben a korai bronzkorban Burgenlandból kiinduló litzenkerámia ÉNy-DK tengelyű elmozdulásához köti a mészbetétes kultúra kialakulását előidéző változásokat."' Szerinte így ez a kultúra alapetnikumát tekintve egy közép-, illetve kelet-európai kultúrkörhöz köthető, mely dunántúli fejlődése során sok déli elemet is magába olvasztott a zóki alaplakosság révén.

1 A mai kutatás Csalog alapján általánosan elfogadottnak tekinti, hogy a mészbetétes kultúra az egész Dunántúlra kiterjedően egy időben, egységes népi alapon alakult ki. s A kialakulás módját, idejét, etnikai alapját illetően azonban a mai napig eltérőek a vélemények, mint arra korábban már részletesen kitértünk.'' Az egyetlen, amiben talán minden kutató egyetért, hogy a Kisapostagi kultúra elnevezés alatt ma már teljesen mást értünk, mint a névadás időszakában, és a tekercseitpálcikás díszítésű edényeket használó népesség rendkívül szoros kapcsolata a Mészbetétes edények népe leleteivel elvitathatatlan.

4

0 Ha a bonyhádi csontvázas síroknál tett megfigyelések alapján a korszak többi csontvázas temetkezésénél is megfigyelhető sajátos fektetési módot pontosítva elválasztjuk az alvó pózban oldalára fordított egyének zsugorított helyzetű sírjaitól, akkor a legjobb párhuzamok mind a tájolást, mind a fektetést illetően az alpi területek felé mutatva, például a Franzhausen környéki meglehetősen kevert összetételű temetők mintegy 90 zsinegdíszes sírja

4

1 (Franzhausen S33-100., Franzhausen 1-352.) között találhatók.

4" Mint már említettük, a korszak széles körben elterjedt ékszertípusai közé sorolhatóak a vizsgált magyarországi csontvázas sírokban talált mellékletek, amit bizonyít az is, hogy különböző leletösszefüggésekben a fenti lelőhelyen ezek a tárgyak ugyancsak megtalálhatóak. A Franzhausen I. temetőben az is jól látható, hogy a szoros zsinegdíszes és harangedényes (Franzhausen 1-784., 785. sírok)

4

3 kapcsolatok ellenére mind a fektetés, mind a tájolás tekintetében jól elkülönül a két kultúra temetkezési módja." Ma még nem világos, hogy különösen embertani szempontból a hangsúly inkább a szoros kapcsolatokra, vagy a különbözőségekre mutat. K. Zoffmann Zsuzsanna hangsúlyozva a kisapostagi népesség embertani képének heterogenitását, az OrdacsehiCsereföldek 400. sír planoccipitális brachykran típusvariánshoz sorolt maradványai alapján megerősítve látja a Harangedényes kultúra felé mutató genetikus kapcsolatokat.'^ Azonban mind területi, mind időrendi megfontolásból, régészeti szempontból a közvetlen kapcsolatok helyett valószínűbbnek tűnik a zsinegdíszes kultúra felbomlása során kialakuló kevert népességű helyi csoportokon keresztül való közvetett kapcsolat. 4(

1 A zsinegdíszesek háton fekvő, felhúzott, oldalra fordított lábú, északkelet-délnyugat tájolású halottai a C

l

4-es adatok alapján az ie. 2900-2200 között ismertek a Dnyepertől Lengyelországon és ÉszakkeletEurópán, Német- és Csehországon át Ausztria, Svájc területén. A nagy expanziós erővel rendelkező, korai időszakában egységes kultúrát, i.e. 2400 körül helyi csoportok váltják fel,

4 melyek egyikeként alakul majd ki a Litzenkerámia kultúrája, illetve annak egyes helyi csoportjai. Ezek között említi Bóna István a Somogyvár-Vinkovci kultúrát követően a Balaton délnyugati sarkát is magában foglaló területig a Dunántúlt elfoglaló Guntramsdorf-Drassburg népességet.

4

N Figler András az újabb ásatások eredményeként úgy látja, hogy a Hanságtól keletre eső területeken a feltételezhetően zsinegdíszes hatásokra - mint fogalmaz - egy BÁNDI 1964, 65-66., BÁNDI 1967, 27. A rendelkezésére álló kevés adat miatt még nem látta, hogy a litzenkerámia nem előzménye a mészbetétes edényeknek, hanem korai időszakukban ezek lényegében párhuzamosan fejlődnek, a köztük lévő szoros kapcsolat a közös zsinegdíszes előzményekre vezethető vissza. 3

7 BÁNDI 1967, 30. 3

8 BÁNDI 1967, 26., BÁNDI 1972. 3

9 SZABÓ 2009. 4

0 HONTI - KISS 1998.; SOMOGYI 2004a, 366. 4

1 NEUGEBAUER-MARESCH 1994, 73. 4

2 NEUGEBAUER 1994, Abb. 12. 1. 4

3 NEUGEBAUER 1994, Abb. 12. Abb. 1. 4

4 NEUGEBAUER-MARESCH 1994, 76. 4

5 K. ZOFFMANN 2004, 387. 4

6 NEUGEBAUER-MARESCH 1999,23. 4

7 NEUGEBAUER-MARESCH 1999,23. 4

8 BÓNA 1992, 18. 105