Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

K. Németh András: „Azt hiszem, ezt a nagy kirándulást sohasem fogom elfelejteni". Tolnai József őrvezető második világháborús oroszországi naplója (1942-1943)

11-én: szerda Szlovákia Németország Lengyelország 12-én: csütörtök 13-án: péntek 14-én: szombat 15-én: vasárnap 16-án: hétfő orosz halott Itt 12 órakor ebéd és 4 lapot veszek és írok haza ismerősöknek. 1 Szüleim, 1 Bözsike, 1 Janinak, 1 Gáboréknak. Indulás 2 órakor. 4 órakor megérkezünk Érsekújvárra Ogyallán keresztül, itt 3 órai pihenő. Levél Bözsikének, Zolinak és Ipolyiéknak. Vacsorázunk, gyertyát veszek, és szilvóriumot. 7 órakor indulás. Éjjel felébredek és Trencsénbe vagyunk. Szlovákiai vasutasokkal beszélnek, elalszom. Reggel Zsolnán ébredek, itt idegen állomásnevet látok: Zilina, gondolom, ez a volt magyar Zsolna. Gyönyörű vidék. Hatalmas hegyek tetején hó, lent szép zöld mezőkön fut a vonat. 9 óra. Átmegyünk Németországba. Első állomás Teschen,

5 utána Karwin

6 és 7 8 Oderberg. Itt ebéd, du. tovább indulás és hosszú utazás után érkezünk Tichauba. g 9 órakor indulunk Kattovic felé. Reggel robog a vonatunk, és 10 órakor megérkezünk Kiélez

1

0 lengyel városba. Du. 4 órakor Skarzysko-Kamiennában eladom az órám 80 márkáért egy német vasutasnak. Este Radomba érkezünk, itt nagy állomás van. Lefekszem. Fölébredek és átmegyünk a Visztulán Deblinnél. Reggel babonásan állapítom meg, hogy péntek 13 nem jót jelent. 10 órakor egy társam jelenti, hogy egy zsidó halott fekszik a vasúti árokban. Borzasztó látvány. Rosszul esik látni, hogy egy hiányos öltözetű zsidó ember, akinek csak 1 rossz kabátja van és egy alsónadrágja, félig bent fekszik a jeges vízben, lábán nincs cipő és egészen kékessárga, meg van fagyva, mert itt már nagyon hideg van. Az utazást állandóan térképpel kísérem. Egész rosszul leszek, nem tudok enni, kihányom a reggelit és így utazunk tovább. Este is beteg vagyok. Reggel Breszt állomásán ébredek. Hatalmas állomás. Sok-sok vonat van itt. Utazunk tovább. Már Fehéroroszországba vagyunk. Tovább utazunk. Beérünk Baranovicsi állomásra, itt sok zsidó nő takarítja a pályaudvart. Egész csinosak. Este megérkezünk Stupcsi állomásán, itt írok levelet Bözsikének. Tovább utazunk Minszk városon keresztül. Reggel Oszipovicsi állomásán ébredünk és utazunk tovább Bobrujszk orosz városon keresztül. Utazásunk alatt rém sok robbantott vasúti kocsit és hidat látunk. Délután egy lezuhant német repülőt látogatunk meg, hatalmas, 2 motoros felderítő. Tovább utazunk és átutazunk egy nagy folyón, a Beijeziva folyón." Itt is a régi vashidat felrobbantották és mellette egy új vashídon jut át vonatunk. Utána felkeresem Kovács hadnagy urat és megkérem, adjon egy kis felvilágosítást az utazásunk további irányáról, közbe beérünk Zslobin nevű orosz faluban, nem nagy a falu, de az állomás itt is, mint mindenütt, óriási területen fekszik. Itt kiszállok a vonatból és egy közeli utcában vizet keresek. Orosz asszonyok jönnek felém és barátságos mosollyal szappanért könyörögnek, mutatja, van 2 kis gyereke és mosáshoz kell neki szappan. Csinos nő jön több is és néznek bennünket, feltűnő jó állapotban levő gumicsizmájuk és bundakabátjuk, sapkájuk. De fütyül a gőzös, és fel kell szállni. Tovább utazunk és utazásunk keresztül vezet Oroszország egyik legnagyobb folyóján, a Dnyepren. Hatalmas 3-as hídból áll a hídja, itt is egyik [...] félig a vízbe zuhant, másik fele épségben áll. A hatalmas folyó be van fagyva és mintegy hatalmas tisztáson, úgy csillog a fehér hó. De besötétedik és lefekszem. 5 Ma Cieszyn (Lengyelország). 6 Ma Karviná (Csehország). 7 Ma Bohumín (Csehország). 8 Ma Tychy (Lengyelország). 9 Ma Katovice (Lengyelország). 1

0 Ma Kielce (Lengyelország). 1

1 Azonosítatlan folyó. 81