Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Gerhard Péter: Váradi Antal és Herczeg Ferenc asszimilációja önéletírásaik tükrében

A budai polgárok iránti érzéseit Váradi nem rejtette véka alá. 1883-ban a Budai Színkörnek megnyitójára írt prológusával, amelyben a budai színjátszás kevéssé kifizetődő voltán élcelődött, úgy megsértette a budai polgárokat, hogy büntetésül visszakerült a terézvárosi reáliskolába. Athelyeztetését egyébként már évek óta kérelmezte - mindaddig sikertelenül. 1878-ban házasodott meg, felesége Hickmann Gabriella, az Angliából Magyarországra került és a szabadságharcban részt vett (talán protestáns?) Hickmann Károly lánya lett.

4

4 Váradi emlékirataiban épp csak házasságkötéséről számolt be, feleségének még a nevét sem közölte. Az újdonsült házasok végül mégis Budán telepedtek le hosszú időre, itt született két fiuk, a korán meghalt Géza,

4

5 valamint Jenő.

4

6 Váradi Antalnak született még két leánya is,

4

7 őket azonban meg sem említette emlékirataiban. Váradi a fővárosi művész-értelmiségiek csoportjába kívánt bejutni - meglehetősen nagy sikerrel. Ennek ellenére mindvégig fenntartotta polgári életvitelét, amelyet pályafutásának kettőssége, tanári és művészeti tevékenységének párhuzamossága bizonyít. A szekularizálódó fővárosban sem vesztette el katolikus hitét, a laicizálódás nem hatott rá. A német kultúra azonban komoly hatást gyakorolt rá: nemcsak tanárként, hanem fordítóként is működött. Elsősorban német és csak másodsorban francia műveket fordított, második önálló verseskötete egy német szerzőnő, Ada Christen művének fordítása volt.

4

8 „Franciául jól beszélek s németül is tudok, csaknem tökéletesen " - írta mégis önmagáról.

4

9 Az emlékiratok elemzése nem oldja meg azt a problémát, hogy mennyire rendelkezett német gyökerekkel a szerző. Az egyéni asszimiláció bizonyos jellemzői, például a földrajzi és a társadalmi státus-mobilitás kimutathatóak. Kérdéses marad azonban, hogy átment-e a szerző identitásváltáson, volt-e felnőttkori identitását megelőzően más etnikai identitása. Elítélő megjegyzései a svábokról, az elmagyarosodó vagy épphogy nem elmagyarosodó fővárosi németekről a származási csoporttól való elhatárolódásra utalhat. Ilyesfajta kijelentéseket azonban „tősgyökeres" magyaroktól is bőségesen lehetett hallani a korszakban, ahogy a német kultúra szeretete, sőt interiorizálása vagy a fiatalkori kiruccanás a német nyelvű irodalmi tevékenység mezejére sem volt összeegyeztethetetlen a magyar származással. Az a körülmény azonban, hogy Váradi elhallgatta névmagyarosítását és nem hangsúlyozta apja családjának német származását, arra mutat, hogy magyar identitását úgy kellett megkonstruálnia, hogy közben elhatárolódjon a magyarországi németségtől, a csoportidentitás másik lehetséges alternatívájától. Váradi Antal emléktáblája Závodon: „EBBEN A HÁZBAN SZÜLETETT 1854-BEN VÁRADI ANTAL A KÖLTŐ ALELNÖKÉNEK EMLÉKEZETÉT EZEN A MÁRVÁNYLAPON MEGÖRÖKÍTETTE A HÁLÁS PETŐFI - TÁRSASÁG 1930 X.27." 4

4 PÉTERFY 1928,20. 4

5 VÁRADI 1904,239. 4

6 VÁRADI é. n. 53. 4

7 PÉTERFY 1928, 24. 4

8 VÁRADI 1904, 201. 4

9 Uo. 146. 473