Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Kollarits Krisztina: „Tormay Cécile-nek igaz rokonérzéssel Babits Mihály". Adalékok Babits Mihály és Tormay Cécile kapcsolatához
Önmentő tanulmányára válaszul egykori barátai némelyikétől meg is kapja az antiszemita jelzőt. Hatvany az 1919-ben írt Timár Virgil fiái „a hiú, úri gőg és faji harc, a szellemi pogromhirdetés kiskátéja'-nak nevezte a Bécsben kiadott Jövendő című lapjában. 5 3 A december 6-i folytatásban pedig a kurzus kiszolgálásával vádolja Babitsot: „Az úgynevezett liberális magyar időkben kellett volna e képet, mint a vészt előre jelző figyelmeztetést megfesteni. Vagy legalább is a Károlyi-időben. Azazhogy még inkább Kun Béla idején....Babits olyankor eszmélt rá Milotayék, Lendvaiék, Tormay Ceci lék úgynevezett igazára, amikor már az utca bőgi ezeket az olcsó jelszavakat. " 5 4 Hatvany egyébként még jóval később, 1930-ban Németh László Gellért-tanulmányával kapcsolatban is felemlegette Babitsnak a „zsidógyűlöletét": (Babits) „kezdte a forradalom után kitessékelni a zsidókat a magyar irodalomból, s most, hogy Ignotus örökébe ült, ő sugalmazza az ilyesféle cikkeket is. " 5 5 Zsidók és nem zsidók közt felerősödött az ellentét a Nyugaton belül, a származás, a családi hagyományok hirtelen fontossá váltak, Babits hovatartozásának megítélése kapcsán Schöpflin Aladár éppúgy hivatkozott rá, mint Tormay Cecile. 5 6 Sőt előkerül Ignotus Pál visszaemlékezése szerint egy 1927-es baráti beszélgetés során is, amikor Babits barátai előtt felvetette a Nyugatból való távozásának tervét. 5 7 A Nyugat 1919-23 között fennállásának egyik legmélyebb válságát élte át, közel került még a megszűnéshez is. így nem is tűnt olyan fantasztikusnak a gondolat, hogy legkiválóbb költőit, köztük Babitsot meg lehetne nyerni az új lap munkatársának. Nyilván nem véletlenül hívta meg Zichy Rafaelné Babitsot többször is magához, illetve Babits Zichynének és Tormay Cécile-nek küldött dedikált kötetei is a kapcsolatfelvétel egyértelmű jelei. Közeledési kísérletek Babits megnyerése először 1923 tavaszán, a „Nyugat csendes válságának" idején tűnt nagyon reálisnak. 1919-23 között a Nyugat komoly válságban volt. Egyrészt külső ellenfeleivel szemben kellett védekeznie, 1919-22 ősze közt sorozatos támadások érték a folyóiratot -, illetve egyes munkatársait a jobboldali lapok részéről (Szózat, Virradat, Új Nemzedék, A Cél). Másrészt - mint láttuk -, a Nyugaton belüli egység is megbomlott: Kosztolányi ekkoriban az Új Nemzedék Pardon rovatát szerkeszti, Babits a Magyar költő kilencszáztizenkilencben című esszéjében igyekszik elhatárolódni korábbi nézeteitől, Hatvany Bécsből a kurzus kiszolgálásával és antiszemitizmussal vádolja az írót, Ignotus szintén Bécsből Vitányi figurája miatt neheztel. Eközben a Nyugat állandó anyagi nehézségekkel is küzdött, Fenyő Miksa hónapról hónapra csak nagy nehézségek árán tudta megszerezni a fennmaradáshoz szükséges pénzt, az olvasótábor csökkent, s erős konkurenciát jelentett az Est-lapok irodalmi rovata is. A legnagyobb problémát azonban a Babits és Osvát közt feszülő ellentét okozta. Osvát a régi alapelvei szerint akarta szerkeszteni a Nyugatot, s ebbe a munkába valójában senkinek, így Babitsnak sem engedett beleszólni. Nemcsak Babits körének, de magának Babitsnak is egyre kevesebb írása jelent meg a lapban, melyet Osvát saját új felfedezettjeivel töltött meg. Babitsot sértette, hogy Osvát ennyire semmibe veszi javaslatait, s amikor 1923 márciusában a főszerkesztő belejavított Babits egy tanulmányába, robbant a bomba: egy Osváthoz írt felháborodott levélben sorolta fel sérelmeit, a Nyugattal való esetleges végleges szakításra is célozva. 5 8 Ugyanerre az időre esik Babits kapcsolatfelvétele Tormay Cécile-lel, melyről két levél is tanúskodik, az egyik dátuma 1923. III.7., a másiké IV.9. 5 3 HATVANY 1922. idézi SIPOS, 2001, 249. 5 4 Idézi: SIPOS 2001, 248-249. 5 5 HATVANY 1930. 5 6 SCHÖPFLIN 1939: .Minden más kultúrában, ahol a konzervativizmus nem jelent merev rögzítettséget, hanem megadja a terel az egyén szabad mozgásának a szellemi világban, konzervatív költőnek számítana Babits. A Nyugat többi íróitól ez a konzervatív lelki talaj választja leginkább külön." Tormay Cecile levele Babits Mihályhoz, 1923. III.7., OSZK., Fond III/l309/3. Közli: SIPOS 1999a, 433-34. 5 7 IGNOTUS, 413-414. 5 8 Idézi: SIPOS 1998. 450