Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Kollarits Krisztina: „Tormay Cécile-nek igaz rokonérzéssel Babits Mihály". Adalékok Babits Mihály és Tormay Cécile kapcsolatához

Kollarits Krisztina „Tormay Cécile-nek igaz rokonérzéssel Babits Mihály" Adalékok Babits Mihály és Tormay Cécile kapcsolatához A tanulmány fenti címében idézett szavakkal dedikálta Babits Mihály Dante Paradicsomának, fordítását Tormay Cécile számára.' Babits a Nyugat munkatársa, majd főszerkesztője volt, Tormay Cécile pedig a Nyugat ellenlapjaként indított Napkelet főszerkesztője. Látszólag két ellentétes tábor képviselői, a valóságban azonban sok érintkezési pont is volt köztük. Ezek közül a legkorábbi, szekszárdi kötődésük. A Babits és a Tormay család egyaránt jelentős szerepet játszott Szekszárd életében, bár a Tormayak csak 1832-től 1848-ig laktak a városban. Tormay Cécile nagyapja, Tormay (Krenmüller) Károly (1804-1871) akkor költözött ide, amikor 1832-ben kinevezték Tolna megye főorvosának. Az eredetileg váci születésü orvos apai ági felmenői ötvös mesterek voltak, a család valamikor a 18. század végén telepedhetett le Magyarországon. A családi emlékezet szerint Tormay (Krenmüller) Károly nagyapja, Krenmüller János Mihály (1732-1789) Bécsben született, 1756-1759 között részt vett a hétéves háborúban, majd 1781-től Budán volt ötvös mester. Fia, Keresztély Mihály (1763-1830) szintén Bécsben született, Budán, majd Vácott élt, ahol szélmalmot és földeket is vásárolt.

2 Felesége, a szegedi születésű Bottyány Borbála állítólag a kuruc generális, Vak Bottyán leszármazottja volt.

1 Fiuk, Krenmüller Károly a pesti orvosi egyetemen végezte tanulmányait, ahol két évig tanársegédként dolgozott, mig meg nem kapta főorvosi kinevezését Tolna megyébe. Néhány évvel később, 1835-ben kinevezték a Ferenc Kórház igazgatójának is. Elődje, Babits Mihály (1768-1830), a költő dédapja volt.

4 A Krenmüller-házat a Bezerédj utcában 1830-ban építtette Krenmüller Károly, aki a város befolyásos polgára volt: részt vett a Szekszárdi Kaszinó 184l-es, illetve a Szekszárdi Takarékpénztár 1846-os megalapításában, és maga készítette el a megyeházával szemközt építendő „ emeletes közös ház " terveit is. A Szekszárdi Kaszinó létrehozását 1841. november 23-án határozták el. Az alapszabályt december 9-én fogadták el, és egyben megválasztották a vezetőséget is: az igazgató Augusz Antal és Kiss Ferenc lett, a választmányi tagok között ott volt Krenmüller Károly, aki az alapszabály kidolgozásában is részt vett.

5 A Szekszárdi Takarékpénztár állandó választmányának is tagja volt Krenmüller. A takarékpénztár ötlete Ürményi József főispántól származott. Az ő 1843-44-es országgyűlés alkalmával szerzett tapasztalati alapján, a Pozsonyi Takarékpénztár mintájára hozták létre a szekszárdit, amely kezdetben a városháza egy szobájában működött.

6 Amikor 1847 márciusában a megyegyűlés egy megyei múzeum felállítását határozta el, ennek felügyelőjéül Tormay (Krenmüller) Károlyt nevezték ki,

7 aki 1845-ben a Béla térnél folytatott munkálatok során megtalálta azt a római kori márvány szarkofágot, amely ma is látható a Nemzeti Múzeumban* 1848-ban költözött fel családjával Pestre. Házát 1855-ben vette meg tőle a Szekszárdi Takarékpénztár, az emeleti öt szobát pedig a Kaszinó bérelte, míg 1894-ben átköltöztek az Augusz-házba.' Krenmüller Károly 1845-ben magyarosította nevét Tormayra, mivel: „A magyar hazának, alkotmányosságának, törvényeinek oltalma alatt, s jótéteményeivel élvén, magam s családom azok jövendőjével összeforrtunk. "

I

0 A szabadságharcban Tormay Károly a veszprémi és székesfehérvári tábor igazgató főorvosa volt honvédőrnagyi rangban, majd Aulich tábornok az összes kórházak vezetőjévé tette. Később Kossuth saját kezű levelében nevezte ki az egészségügyi osztály főnökévé. A szabadságharc bukása ' A dedikáció szövegét idézi Tormay Cécile válaszlevelében: Tormay Cécile levele Babits Mihálynak, 1923. március 7. - OSZK, ^ Kézirattár, III. 1309/3. " Ritoók Zsigmond szóbeli közlése. 3 HANKISS, 1939, 12. 4 SZENTGÁLI, 1976, 50-52. 5 BODNÁR, 1942, 105. 6 VENDEL, 1941, 1 12-13. 7 GAÁL, 1977, 5. 8 TÖTTŐS, 1986, 49. ' BODNÁR, 1942, 105, 110, 125. 1

0 Idézi: KACZIÁN, 2006, 51. 439