Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Csekő Ernő: Tormay Cécile, illetve Herczeg Ferenc szekszárdi kötődéséről és családjaik történetének szekszárdi időszakáról

• • r r "137 ' n r r Ifj Leopold Lajos Sanyi. Egy magyar óceánrepülö című írásának Herczeg Ferencről szóló részlete Nagy híre volt ennek a kis városnak, melynek a nevét most Sanyi kapcsolatba hozta az óceánrepülés világrekordjával s aminek jeléül a kék levegőégből Magyarország számára lehozta a kék szalagot: - de nem csupán híres boráról nevezetes ez a kis város, hanem azért is, mert Szekszárdtól félszázadon át nem lehetett a vonatok lassúsági rekordját elvitatni. Egy emberöltő előtt Herczeg Ferenc vicinálissal utazott Szekszárdra, hogy akkor itt lakó, bájos anyját meglátogassa. Nem csoda, hogy a költő elvesztette türelmét a csigavonaton. De a költő könnyen segít magán: szavakba önti búbánatát. így Herczeg visszatérte után pompás szatírát írt és Szekszárd lassúsági rekordjának maradandó hírnevet szerzett. Karcolatában egy gyermek beszáll a Sárbogárd-szekszárdi vicinálisba. Felnő, megnősül, gyermekei születnek és Szekszárdon mint nagyapa száll ki a vonatból. Egy csipet költői túlzás lehetett ugyan mégis a dologban. Vagy talán annak az előérzete, hogy Szekszárd más iramra is képes. (Tolnamegyei Újság 1931. augusztus 8. 1-2.) Herczeg Ferenc édesanyja meghalt Hétfőn mély megilletődéssel vette tudomásul az egész ország közönsége a rádió révén, hogy özv. Báthory Elekné sz. Hoffmann Lujza, előbb özv. Herzog Józsefné, Herczeg Ferenc m. kir. titkos tanácsosnak, az európai hírű nagy írónak az édesanyja 97 éves korában fia budai villájában a halotti szentségekkel megerősítve visszaadta lelkét teremtőjének. Lapunk olvasóközönségét különösebben azért érdekli ez a gyászhír, mert a nagyasszony a féijével, Báthory Elek gyógyszerésszel, a Béla király gyógyszertár tulajdonosával a múlt század nyolcvanas és kilencvenes éveiben közel egy évtizedet töltött Szekszárdon és a megyeszékhely, valamint a környék úri társadalmának köztiszteletben álló tagja volt. A kiváló író édesanyjának élénk szelleme, szívjósága, kedves közvetlensége és nagy intelligenciája Szekszárdon is hamarosan feltűnt és csak természetes, hogy szeretetteljes érdeklődéssel viseltetett irányában az egész helyi értelmiség. Báthoryék az 1893. évi december hóban adták el annak idején Unger gyógyszerésztől vásárolt gyógyszertárukat Szeghy Sándornak, a mostani tulajdonosnak és elköltöztek Versecre, a család eredeti fészkébe, ahol földbirtokot vettek maguknak. Versecről sokáig leveleztek több, azóta már meghalt szekszárdi családdal, különösen a Konstanczer család tagjaival, akikkel igen jó viszonyban voltak, mert a Konstanczer házban volt a gyógyszertáruk. Báthory Elek halála után a nagyasszony felköltözött fiához, Herczeg Ferenchez Budapestre, ahol magas kora dacára sem lankadó szeretettel gyönyörködött fia sikereiben. A nagy író viszont a leggyöngédebb gyermeki szeretettel vette körül édesanyját és úgyszólván minden szabad óráját mellette töltötte. Bizonyára sokan élnek még Szekszárdon, akik még emlékeznek és a legnagyobb tisztelettel gondolnak vissza özv. Báthorynéra, akit több mint ötven évvel ezelőtt nagy csapás is ért Szekszárdon, mert itt halt meg egyik leánya. (Tolnamegyei Újság 1938. július 6. 3.) 13

7 Justice for Hungary (Igazságot Magyarországnak) elnevezésű repülőgép 1931. július 15-16-án véghez vitt bravúrjához, az Atlantióceán átrepüléséhez kötődik. Ugyanis a kéttagú személyzet, Endresz György, Magyar Sándor közül az utóbbi szekszárdi származású volt, mi több gyermek- és kamaszkorát az Ózsákpusztával határos Józsefpusztán töltötte. Az egyébként a Tolnamegyei Újság 1931. augusztus 8-i számában megjelent (I-2.p.) magyar nyelvű szöveget bizonyos Captain fordította. A teljes cikket újraközölve Id. CSEKŐ 2006, 374-376. 433