Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Csekő Ernő: Tormay Cécile, illetve Herczeg Ferenc szekszárdi kötődéséről és családjaik történetének szekszárdi időszakáról

patikussággal felhagyva - a városi politikába vetette magát, amit még tetézett, hogy egy betegség az 1870-es évek elején teljesen tönkretette a bánáti selyemtermelést. 14. kép: A Hoffmann-ház Versecen. (HERCZEG [1943], képmelléklet) A város polgármestereként Herzog Ferenc József ugyan komoly pozícióba emelkedett - amihez például a Herczeg Ferenc visszaemlékezésében is felelevenített Deák Ferenc vendégeként elköltött ebédek, vacsorák is hozzátartoztak

7

8 -, viszont a tisztséggel együtt járó negatívumok, köztük a hivatali ideje alatt parttalan mértéket öltő ellenségeskedés, pártoskodás nemcsak az idejét és erejét foglalták le, hanem a korábbi, kiszámítható üzletmenet által biztosított anyagi hátteret és biztonságot is felemésztették. Ráadásul Herzog ellen, aki pedig a korabeli városreform értelmében az újonnan alakult verseci törvényhatóság 1872 júliusában megválasztott első polgármestere volt, a belügyminiszter 1877. április 15-én előbb vizsgálatot rendelet el, majd egy hónappal később állásából is felfüggesztette.

7

9 Az ifjú Herczeget rosszul érintették az apját ért sorozatos támadások, de idős fejjel, visszaemlékezésében már így fogalmazott: „Ma már azt hiszem, kellett az apám lényében valaminek lennie, ami kiváltotta az emberekből a kegyetlenséget. A versecieket sem előtte, sem utána nem látták olyan elvadult állapotban. "

8

0 Nyilván nem csak a gyermekeket, hanem édesanyjukat, Hoffmann Lujzát is rosszul érintették a városi csetepaték, férjének meghurcolása, főként úgy, hogy annak várospolitikai pályára lépése, gyógyszerész állásának feladása, az ő hozzájárulása és tudta nélkül történt meg. „Annyi bizonyos, édesapám elhatározásának az lett a következménye, hogy édesanyámnak egy évtizeden keresztül fáradoznia és zsugoroskodnia kellett, hogy valahogy víz felett tartsa a családja sajkáját. - fűzte ehhez hozzá Herczeg. 7

8 HERCZEG 1985, 80.; Herczeg Ferenc memoárja szerint édesapja Deák általi respektusát az is megalapozta, hogy polgármesterként megbízhatóan szállította a verseci kerületet a Deák-pártnak (1875-től Szabadelvű pártnak). Az 1870-es években így lett Versecen képviselő a két Deák-rokon, Nedetzky István és a tolnai származású és kötődésű Szeniczey Ödön (az utóbbi 1878-ban). vö. HERCZEG 1985, 80-81. 7

9 MILLEK.ER 1886, 177-178.; Surányi adata szerint 1870-1876 között volt a város polgármestere. SURÁNYI 1933, 12.; Amint a korabeli városmonográfia írója fogalmaz a pártoskodásból, a személyeskedéstől sem ment pártküzdelemből a városnak származott kára: ,yt pártok elkeseredett tusakodása közben minden hanyatlásnak indult a városban. A társadalmi élet csaknem teljesen szünetelt, nyomasztó hangulat nehezedett az egyesületekre, még a családokba is behatott a torzsalkodás. ". A város pénzügyi helyzete válságba került, késtek, vagy épp elmaradtak a városi alkalmazottak fizetései. Versec emiatt hitelfelvételre kényszerült, melynek ugyan egyik részét vízmenetesítésre, lecsapolásra hasznosították, de a nagyobbik részét adósság törlesztésére fordították. MILLEK.ER 1886, 177-178. 8

0 HERCZEG 1985, 138. 8

1 HERCZEG 1985, 78. 414