Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Csekő Ernő: Tormay Cécile, illetve Herczeg Ferenc szekszárdi kötődéséről és családjaik történetének szekszárdi időszakáról

Tormay Béla az apai mintát követve szintén az orvosi, azon belül is az állatorvosi pályát választotta. Közel fél évszázadra nyúló működése során szerteágazó tevékenységet folytatott. O nevéhez fűződik a mezőgazdasági szakoktatás intézményrendszerének széles körű kiépülése. 1873-1888 között az Állatorvosi Tanintézet, majd Főiskola igazgatója: időszakára esik az intézmény Rottenbiller utcai épületegyüttesének felépülése.

6

5 Tormay Béla 1880-ban az állategészségügyi osztály megszervezésének a feladatával került a Földművelésügyi Minisztériumba, ahol aztán negyedszázadig tevékenykedett: 1886-től az összes mezőgazdasági jellegű oktatási intézmény élére nevezik ki, főigazgatói jogkörben, 1901-től 1904-ig nyugalomba vonulásáig államtitkár. Tormay Béla számtalan állattenyésztéssel, állatorvostannal, gazdálkodással kapcsolatos könyv, munka szerzője, emellett az 1880-ban alakított Magyar Országos Állatorvos Egyesület kezdeményezője, majd 25 éven keresztül elnöke. Állattenyésztés, állatorvostan terén kifejtett munkásságának jelentőségét jelzi, hogy az ilyen szakirányú, pesti felsőoktatási intézmények máig őrzik emlékét.

6

6 Mint látható, Tormay Károlyhoz hasonlóan fia, Béla is komoly hivatástudattal és széleskörű szakmai tudással rendelkezett. Egyaránt több terület, valamint intézményi rendszer megszervezésében szereztek elvitathatatlan érdemeket, amelyhez jelentős köz- és szakigazgatási működés is járult. Hasonlóak mondhatok el Tormay Béla fia, Cécile bátyja, Tormay Géza kapcsán is, aki közlekedésügy terén alkotott maradandót. A Horthy-korszak kezdetén a Budapesti Közúti Vasút és a HÉV kormánybiztosa, s ebben a minőségében a főváros közlekedésének egységesítését és a Budapest Székesfővárosi Közlekedési R. T. (BESZKÁRT) megalakítását készítette elő. Ezt követően az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal megszervezése kötődik a nevéhez. A kereskedelemügyi minisztériumban Kossuth Ferenc titkáraként kezdte pályáját, aminek csúcsán az államtitkári tisztséget töltötte be. A tanulmány bevezetőjében felvetett kérdésre visszatérve, megállapítható, hogy Tormay Cécile családjára, apjára, nagyapjára egyáltalán nem volt jellemző a dzsentri életút, a dzsentrinek tulajdonított mentalitás. Ok alapvetően szakértelmiségi pályát futottak be, amely ugyan közhivatali tisztségvállalással, minisztériumi karrierrel egészült ki, de az is látható, hogy esetükben nem az elszegényedett, birtokait vesztett dzsentri közhivatalokba áramlásának tipizált jelenségéről van szó. Egyrészt miniszteri pályájukat egy-egy területen végzett, eredmények által is visszaigazolt, illetve szervezőkézségről is bizonyságot tett szakmai munkával alapozták meg. Másrészt azért sem, mert az eredendően polgári származású és réteghelyzetű Tormayak nádudvari birtoka a prosperitás jegyeit mutatja. A Tormay Károly által 1859-ben megvásárolt pár száz holdas nádudvari (virágos-zugi) birtok, illetve kúria nemzedékeken keresztül a Tormay család tulajdonában maradt, mi több a leszármazottak általi gyarapításának is tanúi vagyunk.

6

7 A birtokot - ahol gyermekkorában Cécile is rengeteg időt töltött - a Náduvar-monográfia szerzője modern tőkés üzemnek minősítette.

6

8 A két világháború időszakában 425 kat. hold területű birtoknak (ebből szántó 280 kh., legelő 80 kh.) a többi birtokhoz viszonyított előnyét többek közt az adta, hogy területe egy tagban feküdt.

6

9 A növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságot Tormay Géza és neje 1917-ben még egy 52 kh. kiterjedésű halgazdasággal akarta bővíteni, de ez nem valósult meg. A Széchenyi utcai gyógyszertár Herczeg édesanyja, a szekszárdi patikusné Tormay Cécile édesapjának, illetve nagyapjának életútjához viszonyítva - ide értve annak szekszárdi életszakaszát is - közel sem ilyen jól dokumentált, illetve feltárt Herczeg Ferenc édesanyjának élete, s főként Tormay Béla 1861-től a Pesti M. kir. Állatgyógyintézetben az Anatómiai és Élettani Osztály tanársegédje, 1863-tól a szerveződő keszthelyi Gazdasági Tanintézet segédtanárra, majd a minisztérium 1868-ban a debreceni felsőbb gazdasági tanintézet igazgatói feladatával bízta meg. KOVÁTS 2006, 19. 6

6 Egyaránt festményt őriz róla a Szülészeti Tanszék, a Takarmányozástani Tanszék, valamint az Állattenyésztési Tanszék, míg az Állatorvostudományi Kar István utcai parkjában szobra áll. Tormay Károly életpályájára Id. KOVÁTS 2006, KACZIÁN 2006, 5152. 6

7 BALÁZS 2001, 427., A roppant adatgazdag, vaskos monográfiából azt is megtudhatjuk, hogy Tormay-birtok 1916-ban és 1917ban előbb 150 kh., majd 53 kh. nagyságú földterülettel gyarapodott. Vevőként dr. Tormay Géza neje, Schlögl Lilla volt feltüntetve. BALÁZS 2001, 471. 6

8 BALÁZS 2001,525. 6

9 U.ott. 412