Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Csekő Ernő: Geiger Gyula „Magyar Szépirodalmi Lapok"-ja. Egy irodalomtörténeti vonatkozású felfedzésről. Újabb adalékok Babits Mihály Halálfiai című regényének valóságtartalmához

Mindezek után még felmerül a kérdés, hogy honnan tudhatott Babits a Magyar Szépirodalmi Lapokról, alapításának körülményeiről, és egyáltalán Geiger Gyula korabeli életkörülményeiről? Miképpen juthattak kezébe a Magyar Szépirodalmi Lapok számai? Erre egyáltalán nem nehéz a válasz, hiszen a Babits-Kelemen és a Geiger-Benczelits család szoros közelségben élt Szekszárdon, és a kapcsolatok - legalábbis Babits Mihályt és Dienes Valériát tekintve feltétlenül - a városból való elköltözés után is fennmaradtak. Mint köztudott, a két családot rokoni kötelékek is összekapcsolták, így Babits Mihály és Dienes Valéria másodunokatestvérek voltak. Dienes Valéria édesanyja, egyben Geiger Gyula első felesége, Benczelits Erzsébet pedig annak az Ujfalusy Imrének volt az unokahúga, aki egyébként a regény Döme bácsijának szolgált mintaképül.

9

6 Mindezek mellett Babits és Dienes Valéria egyaránt 1901-1905 között voltak egyetemisták a budapesti tudományegyetem.

9

7 S erre az esztendőkre esnek Geiger Gyula legválságosabb évei, és a Magyar Szépirodalmi Lapok megjelenése is (1903), amint a Halálfiai szóban forgó részei szintén ekkor j átszódnak. A tanulmány első felében láttuk, hogy Dienes Valéria segítette a Szekszárdról elmenekült apját, illetve, hogy a „Lapok" megjelenésének idején, gyakran megfordult Geiger Gyula és Borca Alexandra Visegrádi utcai lakásában. Nyilvánvalónak látszik, hogy Dienes Valéria első kézből ismerte a Magyar Szépirodalmi Lapok példányait, már csak azért is, mert versei, írásai jelentek meg abban. (Habár az sem kizárható, hogy Geiger Gyula Dienes Valéria tudta nélkül közölte le azokat, esetleg, mint leánya korábbról nála maradt kéziratait.) Felmerülhet, hogy Babits a megjelenéssel egy időben értesült volna a „Lapok"-ról, az egyetemista társ Dienes Valériától, de ez nem valószínű. Már csak azért sem, mert az egyetemi évek alatt Babits és Dienes Valéria csak ritkán, s akkor is inkább Szekszárdon szünetidőben találkozott.

9

8 Babits minden valószínűség szerint csak egy évtizeddel később szerezhetett (érdemi) ismereteket a folyóiratról, Geiger Gyula egykorú életkörülményeiről. Ez az 1912-1914 közötti időszak volt, amikor Babits Gaál Mózes tisztviselőtelepi gimnáziumában tanított, Dienes Pál kollégájaként. Mind a Babits-biográfiákból, mind Dienes Valéria életútjából ismert, hogy milyen intenzív együttlét, termékeny időszak volt ez úgy Babits, mint a Dienes-házaspár számára. Miután Babits Mihály Szabóky utcai lakása csak két utcasarokra esett Dienesék Villám utcai otthonától, szinte mindennap együtt töltötték délutánjaikat.

99 Hogy miként teltek ezek a délutánok? Választ kapunk Dienes Valériától: „Amikor visszajöttünk Magyarországra, 1912 után, már ő is feljött Pestre, és a Szabóki utcában volt egy szép kis kétszobás lakása. Ekkor azt határoztuk, hogy járjon át hozzánk ebédelni; megrendeljük a közös konyhából a kosztot, és én hazahozatom a miénkkel az övét is. Igy mindennap együtt ebédeltünk, és utána alkalmunk volt arra, hogy a napi termékeket <szellöztessük>. "

1

0° (...) „Étkezés után Mihály rendesen elővette aznapi termését. Dante-fordításának első része készült akkor; verseskötete; Herceg, hátha megjön a tél is? - és a Gólyakalifa. Most is látom őt Pál dolgozószobájában, a sarki bőrfotelben, és szinte hallom, amint az ő zengő, szinte éneklő orgánumával osztogatja kincseit ".

10

1 Nem nehéz elképzelni, hogy e délutánonként szóba került Geiger Gyula is, így szekszárdi bukása, a válságos pesti évek - amelyek közül minden bizonnyal az 1902-es esztendő lehetett számára legnehezebb -, törvényhatósági választások gyakorlata során keletkező torzulásokról olyan pontos, precíz látleletet adtak 1900-ban született vezércikkei, hogy azokat e témában folytatott saját kutatásaim - a cikk ismeretétől függetlenül - teljes mértékben igazolták, vö. Szekszárd Vidéke 1901.január 5. 1-2., január 12. 1-2., illetve CSEKŐ én. 9

6 Ujfalusy Imre Babits anyai nagyanyjának, Raácz Innocentiának a leánytestvérét, Annát vette feleségül. Ujfalusy Imre testvére, Ujfalusy Anna volt Benczelits Erzsébet édesanyja, Dienes (Geiger) Valéria nagyanyja, vö. BUDA 1996, 23-25 ill. melléklet 9

7 Babits egyetemi tanulmányaira Id. legrészletesebben: BEL1A 1983, 131-208.; Dienes Valériára vonatkozóan: VEZÉR 1993, 157., SZABÓ 2001, 12-14. 9

8 Amint Dienes Valéria egy Vitányi Ivánnak adott tv-interjúban részletesen szólt: „Babits Mihályt piciny gyermekkorától fogva ismertem. De aztán az édesapját áthelyezték Pécsre, a királyi táblához - törvényszéki bíró volt Szekszárdon, ott pedig táblabíró lett -, és sokáig nem találkoztunk, csak amikor az egyetemre került. Akkor is inkább a szünidőben. O is a rokonaihoz ment, és én is a rokonaimhoz mentem nyaralni. Ezek a rokonok egymással is össze voltak rokonodva. Az ő édesanyja legbensőbb barátnője volt az én édesanyámnak, az ő lakásuk az én nagybácsikámnak, az én nagyanyai nagybácsikámnak a házában volt, a Séd-patak utcában. Szóval voltak olyan nagyon közeli relációink, amelyek következtében, mikor már egyetemiek voltunk mind a ketten, akkor is tudtunk találkozni, bár az egyetemen sohasem kerültünk össze. O egészen más csinált. En matematikára jártam, ő pedig tudjuk, hogy mit csinált... " DIENES 1978, 24. 9

9 Id .erre például: SIPOS 2003, 57-63. különösen 62., VEZÉR 1993, 160. 10

0 DIENES 1978, 25. 10

1 DIENES 1966, 246. 379