Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Csekő Ernő: Geiger Gyula „Magyar Szépirodalmi Lapok"-ja. Egy irodalomtörténeti vonatkozású felfedzésről. Újabb adalékok Babits Mihály Halálfiai című regényének valóságtartalmához

Akár hogy is volt, a büntetőper és a fentebb részletezett események fényében megállapítható, hogy Geiger vagyonát, hivatását és hitelét vesztve volt kénytelen elhagyni Szekszárdot. Dienes Valéria egyetemi tanulmányaira visszaemlékezve a következőket írja: „Abban az időben érte apámat a szekszárdi katasztrófa, vagyoni összeomlás, családi szakítás a második feleséggel; Pestre jött, találkoztunk, nagyon sajnáltam, segítettem kis diák-keresetemből, természetesen hallgattam róla otthon, Pápán. Valami tanártársi összeköttetés révén már nem tudom, hogyan, édesanyám mégis megtudta. így idézte rólam ama kartásnő szavával: <Pénzelte!> "

5

I Csupán e pár sor is szemléletesen világítja meg Geiger Gyula zilált helyzetét. S kiderül belőle az is, hogy további csapásként második feleségét, családját szintén elvesztette. A vagyoni összeomlás közepette pedig esélye sem volt, hogy hasonlóképp gondoskodjék második feleségéről, mint az elsőről. Ugyanis, amikor az elsőtől, Benczelits Erzsébettől, Valéria és Edit édesanyjától elvált, Geiger Gyula házat vett elhagyott neje és gyermekei számára. Ez a ház, a „kis mellékutcában lévő intim házacska"'

2, vélhetően Geiger egyik Kossuth utcai háza lehetett, mert amint Dienes Valéria visszaemlékezik: „Aztán egyszerre kiderült, hogy el kellett hagynunk, azt is apánk anyagi bajai miatt: ö költözik oda új feleségével.".^ Dienes visszaemlékezése szerint erre 1890-ben kerülhetett sor. Geiger Gyula egy évvel korábban, 1889-ben vált el első nejétől, és vette feleségül Lipovniczky Erzsébetet, aki szintén ekkor vált el féijétől, dr. Beöthy Károly szekszárdi ügyvédtől. Kettős válás volt ez, ahogy a Halálfiaiban is szerepel. A két házasságot az unitárius egyháznál bontották fel.

5

4 Az Erdélyi Unitárius Levéltárban őrzött főpapi törvényszék ülésjegyzőkönyve szerint dr. Beöthy Károlyt és Lipovniczky Erzsébetet 1889. június 24-én, míg Geiger Gyulát és Benczelits Erzsébetet 1889. szeptember 21-én jóváhagyott bontóítélettel választották el.

55 Geiger és Lipovniczky Erzsébet házasságkötését 1889. október 22-én tartották

5

6 A Budapesti Unitárius Egyházközség házassági anyakönyvéből emellett az is kiderül, hogy később Geiger és Lipovniczky Erzsébet között, megromlott kapcsolatuk ellenére, válásra csak sok évvel később, 1913-ban került sor.

5

7 Mindezeket összegezve elmondható, hogy Geiger Gyulát 1901-1902 fordulója vagyon, hivatás és családi támasz nélkül érte Pesten. Élethelyzete kétségtelenül lehangoló képet mutatott. S ha hozzátesszük, hogy Geiger, aki 1902 júniusában töltötte be 50. életévét (1852. június 30-án Tolnán született

5

8), egyetemista leánya anyagi segítségére szorult, kijelenthető, hogy az elszenvedett bukások után, s azok kínzó emlékétől gyötörve, nem sok reménnyel tekinthetett a jövőbe. Csányi László a következőkőképpen valószínűsíti a „századfordulóra minden vállalkozásába belebukott" Geiger Gyula sorsát: „Ez már a bukás volt, a Halálfiai mélypontja, s igazán nem kell élénk fantázia ahhoz, hogy elképzeljük, amint Geiger-Hintáss váltókkal manipulál, kölcsönökért kuncsorog, zúgügyvédeskedik Pesten, s közben világmegváltó terveket kohol. ",

5

9 Ha volt valami, ami ellentételezhette sanyarú helyzetét és némi optimizmussal tölthette el, az kétségtelenül a főváros, a metropolisszá fejlődő Budapest nyüzsgő élete, mindennapjai voltak, ami nem csak lehetőségeket ígért, hanem névtelenséget is nyújtott a zaklatott szekszárdi évek után. S természetesen Budapest jelentette az ország kulturális-szellemi központját, a főként kávéházakba összpontosuló irodalmi életet. Nem csodálkozhatnánk azon, hogy mindez a válságos és bizonytalan helyzet ellenére is ösztönzőleg hatott rá. Ennek lehet egyik eredménye, hogy újra lapindítással próbálkozván, útjára indította 1903 februáijában a Magyar Szépirodalmi Lapokat. Hogy milyen anyagi háttérrel indult a folyóirat? A megért rövid idő fényében valószínűsíthető, hogy semmiképp sem stabil alapról. Az is valószínűnek látszik, hogy abba Geiger nem 5

1 SZABÓ 2001,63. 5

2 SZABÓ 2001,40. 5

3 U.ott. 5

4 „Családunk már bomlófélben volt, szüleim közt izgatott jelenteknek voltam tanúja. Abban az időben a polgári házasság előtt a válást vallásváltoztatással lehetett csak katolikusnak megoldani, és édesanyám megtagadta apámtól ezt az egyszerűsítést, ki tőle ezt követelte. Végre is úgy váltak el, hogy apám unitáriussá lett s elválasztották édesanyámtól, de édesanyám semmiféle jogon nem volt elválasztva, csak a különélés engedelmét kapta. ". - írta minderről Dienes Valéria. SZABÓ 2001, 50., Az unitárius válásra, annak a polgári házasság bevezetését megelőző szerepére, megemelkedő számára Id. Nagy Sándor több tanulmányát. NAGY 2005., NAGY 2007a., NAGY 2007b. 5

5 Erdélyi Unitárius Levéltár, Főpapi Törvényszék ülésjegyzőkönyvei 36/1889 (1889. június 24.) ill. 67/1889. (1889. szeptember 21.). Az elsőfokú, alpapi bontóítéletre 1889. május 16-án és 1889. szeptember 6-án került sor. 5

6 A budapesti unitárius egyházközség házassági anyakönyve. 5

7 Utólagos bejegyzés a budapesti unitárius egyházközség házassági anyakönyvében; A fenti adatokat Nagy Sándor történészlevéltáros bocsátotta rendelkezésemre. Szíves gesztusát ezúton is köszönöm. 5

8 Apja Geiger Flórián építőmester, anyja Lang Rozália. TMÖL, Felekezeti anyakönyvek másodpéldányainak gyűjteménye. Tolna, római katolikus egyház születési anyakönyve. 5

9 CSÁNYI 1972,294. 368