Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Csekő Ernő: Geiger Gyula „Magyar Szépirodalmi Lapok"-ja. Egy irodalomtörténeti vonatkozású felfedzésről. Újabb adalékok Babits Mihály Halálfiai című regényének valóságtartalmához

Végezetül, Benedek Marcell a következőképpen foglalta össze Hintássnak, a regénybeli történések szintjén megfogható alakját: „A mese regényes szálait a minden erkölcstől idegen ügyvéd, Hintáss Gyula bonyolítja, egy házassági botránytól a Nyugat születését megelőző naiv folyóirat-alapító kísérletekig. Gyermekéveitől egyetemi hallgató koráig kíséri rossz szellemként a regény hősét, Sátordy Imrét. Furfangosan és erőszakosan szökteti meg <testi-lelki jóbarátjának>, Sátordy Mihálynak a tehetetlenségig passzív természetű feleségét, Nellit. Velencei nászútra viszi ügy feleinek elsikkasztott pénzén a kétségbeesett asszonyt. A törvénytisztelő Sátordy távollétükben elintézi a kettős válópert (Hintáss feleségét és két leányát hagyta el a kaland kedvéért), s még diszpenzációról is gondoskodik, hogy új házassággal állítsa helyre felesége becsületét. Nellinek nemsokára anyjához kell menekülnie, mert a sikkasztott és bőven dobált pénz elfogyott, és Hintáss - mint annyiszor még a történet folyamán - eltűnik a látóhatárról. Nelli szíve alatt hordja már Hintáss gyermekét. Szélhámos férjét megfosztják ügyvédi diplomájától, s a börtöntől is Sátordy Mihály menti meg. Titokzatos forrásokból jut időnként pénzhez, asszonyokkal tartatja ki magát. "

2

1 Mielőtt a Magyar Szépirodalmi Lapokhoz, illetve Geiger Gyula sorsának alakulásához visszatérnénk, feltétlenül szólni kell a Halálfiai valóságtartalmának kérdéséről. Köztudott, hogy a regény megírásakor Babits igen komoly mértékben nyúlt gyermekkora élményanyagához, s bár nem tételes önéletrajzot írt, az „önéletrajzi ihletésű regény" megfogalmazás érzékletesen utal a valóság és fikció műben való együttes meglétére. A Halálfiai alkotástörténetét először vizsgáló Sipos Lajos

2

8 hívta fel a figyelmet arra, hogy Babits még a megjelent regényhez képest is szorosabban és formálisabban kívánta a valóságot beemelni művébe, így például az előfogalmazványokban édesanyja, Auróra (a Halálfiaiban Nelli), illetve másodunokatestvére, Dienes (Geiger) Valéria is eredeti keresztnevén szerepel.

2

9 Bár Babits a valóság több elemét, így helyszíneket, alakokat, megtörtént eseményeket épített be a Halálfiaiba, azok nem tárgybeli és ténybeli hűségükben váltak a mű részévé. Amint Buda Attila érzékletesen és pontosan megfogalmazta: „(...) a história mellé illeszti a fabulát, majd összekeveri a kettőt, kiválaszt, elhagy, tömörít, bővít; minőségileg mindkettőtől különböző, bár azok elemeiből álló valóságot hoz létre, művészetté változtatva azt, ami csak <por, rom, sár>. ",

3

0 De Babits a valós elemeket is felcseréli, társítja, illetve vegyíti. így lesz Hintáss lapjának Sótvidéki Közlöny a neve, míg a valóságban Geiger Gyula a Szekszárd Vidékének, a legfőbb riválisa, engesztelhetetlen haragosa, Boda Vilmos pedig a Tolnamegyei Közlönynek a szerkesztője. A regénybeli vagyonos zsidó Schapringer-család nevét egy korabeli pécsi zsidó bankártól vehette, de alakjait - szinte egyenként jól beazonosítható módon - a befolyásos és kiteijedt szekszárdi Leopold család ihlette.

3

1 A sor természetesen folytatható, de most talán csak egyet érdemes még kiemelni: vannak olyan interpretációk, miszerint Sót Pécsnek, míg Gádoros Szekszárdnak felelne meg. Ez így téves, hisz Sótban, illetve a sóti helyszínekhez kapcsolódó alakokban nagy mértékben szintén Szekszárd és a korabeli szekszárdi társadalom, valamint annak tagjai ismerhetőek fel.

3

2 2

7 BENEDEK 1969, 83-84. 2

8 A regény keletkezéstörténetével, köztük a hátramaradt fogalmazványokkal, töredékekkel, vázlatokkal és feljegyzésekkel kimerítően foglalkozik: SZÁNTÓ - NÉMEDINÉ K. - T. SOMOGYI 2006, 10-107. 2

9 SIPOS 1979, 59., De így is a valóságból „átemelt" alakok keresztneve őrződött az apa, Miska, illetve Hintáss Gyula és felesége, Erzsi nevében, míg más regénybeli szereplők, mint pl. Borzsák tiszteletes, Várkonyi tanító, vagy a literátor hajlamú fiatalember, Kováts Laci esetében nem csak a vezetéknév, hanem foglalkozásuk is létező szekszárdi személyekkel esett egybe. Babits nálánál fiatalabb ismerősei közül, az 1910-es években Komjáthy Aladár mellett Kovács Lászlóval volt közeli barátságban. CSEKŐ 2007. 470-472. 3

0 BUDA 1996, 56. 1

1 Az elmúlt években megjelent, Leopold családdal, illetve ifj. Leopold Lajossal foglalkozó tucatnyi tanulmányom közül erre Id. CSEKŐ 2006a., CSEKO 2006b., CSEKŐ 2006c. illetve CSEKŐ 2007.; A dualizmus kori Szekszárd történetével és társadalmával hosszabb ideje foglalkozva, folyamatosan szembesülök azzal, milyen erős az átfedés a valóság - a város történetének általam is feltárt egyes vonatkozásai - és a Halálfiai világa között. így például Szekszárd fürdőéletének történetét kutatva, megdöbbentő volt, hogy mekkora az egybeesés a csörgetói fürdő esetében a regényben leírtak és a fürdő tényleges, 1890-es évekre eső fekvése, állapota, viszonyai között, vö. BABITS 2006, 110., CSEKŐ 2004, 356-367.; Ifj. Leopold Lajos egyik cikkében (Tolnamegyei Újság 1920. április 24. 1-2.) pedig szinte a regény egyik - a Duna-ártér öreg Schapringer általi termőre fordításáról szóló bekezdésének a szövegszerű előképét vélem felfedezni, vö. BABITS 2006, 331., CSEKŐ 2006c, 367-368. „A legtöbb helyszín, bármilyen összefüggésben jelenjék is meg, félreérthetetlenül Szekszárd". CSÁNYI 1990, 160.; Egyébként a helyszín- és a személyazonosság kérdéseivel kapcsolatban Id. CSÁNYI 1990, 159-171. illetve SZÁNTÓ - NÉMEDINÉ K. - T. SOMOGYI 2006, 366-424. (Elet és irodalom. Babits életének szinterei, környezetének alakmásai a regényben c. fejezet) 363