Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Csekő Ernő: Geiger Gyula „Magyar Szépirodalmi Lapok"-ja. Egy irodalomtörténeti vonatkozású felfedzésről. Újabb adalékok Babits Mihály Halálfiai című regényének valóságtartalmához

Hintáss Gyula alakja kétségtelenül a regény egyik központi figurája. Már a regény végső, második változatának 1927-ben történt megjelenésekor született kritikák a regény egyik központi alakjaként kezelték. Elsőként Hintássnak, mint Imrus édesapja, Sátordy ellentétpáljaként való értelmezése terjedt el. A józannak, lelkiismeretesnek és kötelességtudónak tekintett Sátordyval szemben Hintáss alakja egyértelmű elítélésre talált a konzervatívabb szemléletű kritikusok részéről (Császár Elemér, Farkas Gyula, Rédey Tivadar, stb.)

1

5. Míg Császár „üresfejű svadronőr"-nek nevezi, akit csak „műlelkesedésétől és frázisaitól elbódított környezete" tart zseninek

1

6, addig Rédey „szélelbélelt vidéki fiskális és lapszerkesztő "-ként emlékezik meg Hintássról, akinek „jellemtelensége részben terméke, részben kovásza egy fülledt, karaktertelen kornak. ".

17 Rubin László pedig így fogalmaz: „ irodalmunkban testvértelen alak, egy jellemtelen álzseni, aki lezüllve, de él, sőt olykor igen jól".'

H E véleményekkel rokon az utókor jó pár irodalomtörténészének ítélete, akik közül például Rába György a belső tartás, illetve a józanság hiányát emeli ki: „ <Jókai stílusában szónokló fantaszta> (Benedek Marcell jellemzése), közveszélyes délibábkergető"

1

9, míg Pók Lajos „provinciális csillogással bűvölő, céltalan energiákkal teli szélhámos"-ként ír Hintáss Gyuláról.

2" A pályatársak kritikáihoz visszatérve, azokban idővel árnyaltabbá vált Hintáss alakjának megítélése, és kiszélesedett regénybeli szerepének értékelése. Ugyanis a Döme bácsi, Cenci néni és Miska által megtestesített maradandóság, (jellem)szilárdság és (elv)hűség egyértelműen pozitív megítélése árnyaltabbá vált, mi több a többi szereplővel egyetemben - már passzivitásként tűnt fel, amihez képest Hintáss alakja hordozta egyedül a cselekvést, a tettet. Amint Illyés Gyula fogalmaz: ,Jfintáss Gyula, a maga öt-hat életével már nem is gyermeke, hanem kalandora az életnek. "

2

I Kolozsvári Grandpierre Emil már Hintássnak a cselekmény előre vitelében betöltött szerepére irányítja rá a figyelmet: „O a legtevékenyebb szereplő a regényben, ahol megjelenik, egyszerre meggyorsul az elbeszélés üteme. Gyökeresen más módon tevékeny azonban, mint a nyugati regények hősei, ő csak egyben állandó, a rögtönzés szokásában. "

2

2 Kolozsvári Grandpierre és Németh László a külső környezet (pl. kisvárosi társadalom, a kor) hatását is kiemelik, mint Hintáss lecsúszásához hozzájáruló fontos körülményt.

2

3 „Hintáss Gyula, a kisváros zsenije, a cselekvés rugója, minden alak közt a legsorsszerűbb. A tehetség nyújtózik benne, de valamennyi mozdulatát hazug és mulattató fintorrá csavarja a kor. " — írta Németh László.

2

4 Ugyanakkor már a regény megjelenésekor is voltak kritikák, amelyek Hintássban az ördögi, luciferi motívumokat látták (pl. Földi Mihály, Rédey Tivadar).

2

5 A regényről megszületett legfrissebb monográfia pedig - új értelmezési keretet jelölve ki a mű olvasatának -, már a magyar „ördögregény"-nek tartja a Halálfiait, amelyben az ördögember természetesen Hintáss Gyula. Amint a kötet szerzője, Némediné Kiss Adrien írja: „Hintáss jellemzése - a regény többsíkú jelentésrétegének megfelelően - összetett: jellemzésének eszközei és módjai egyrészt a regény társadalmi-szociológai-eszmei síkján is értelmezhető figura értéktartalmát fejezik ki, másrészt a regény legmélyebb jelentés dimenziójában, mitikus-misztikus síkján egyenesen ördögi arcát formálják. A két síkot a pénzmotívum köti össze. "

2

b 1

5 CSÁSZÁR 1927., FARKAS 1927, RÉDEY 1927. 1

6 CSÁSZÁR 1927, 207. 1

7 RÉDEY 1927,653. 1

8 RUBIN 1927,37. 1

9 RÁBA 1983, 236. 2

0 PÓK 1972, 1129. 2

1 ILLYÉS 1964, 102. 2

2 KOLOZSVÁRI G. 1959, 218. 2

3 KOLOZSVÁRI G. 1959, 213-217.; NÉMETH 1927.; Hevesi András szerint pedig a polgárerények hiánya vezet Hintáss lecsúszásához: „Babits egyik hőse elzüllik; pedig nem is szélhámos, nem is hitvány ember, csak éppen hiányoznak belőle a polgárerények, melyeket egy szóban lehet összefoglalni: állandóság. " HEVESI 1984, 46. 2

4 NÉMETH 1927, 598.; Részben hasonlóképpen, a korszak és a kisvárosi társadalmi közeg hatását, lenyomatát hangsúlyozza Hintáss alakjában, sorsának alakulásában Rónay László is: „De ekkor nem akad senki, aki a nemzet kulturális felemelkedésének nagyszerű eszméjét valóra válthatná. Hintáss Gyula is megreked a közhelyeknél, <paradoxonokal lobbant>, s Petőfi verséi szavalja: <óh! elégni fiatalon az élet nagyszerű tüzeiben!> Pedig Imrus gondolatvilágában egy időre a szélhámos Hintáss a modern kor reprezentánsa, benne látja vidéki környezetbe plántálva kihajtani a zsenit, melynek kultuszát oly sok változatban termelte ki magából a bénult kor. Hogy ez a zsenialitás sok helyütt érintkezik a valóság meghamisításával? Hogy maga Hintáss Gyula egész életében hazudozik, csal, visszaél az emberi hiszékenységgel? Talán nem is olyan nagy bűn ez ebben a korban?" RÓNAY 1980,21. 2

5 FÖLDI 1927., RÉDEY 1927, 653. 2

6 NÉMEDINÉ K. 2008, 129. 361