Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Csekő Ernő: Geiger Gyula „Magyar Szépirodalmi Lapok"-ja. Egy irodalomtörténeti vonatkozású felfedzésről. Újabb adalékok Babits Mihály Halálfiai című regényének valóságtartalmához

Mint a nekrológban olvashatjuk, a szekszárdi laptárs a képviselőválasztási ambíciókhoz, a kimerítő kampányköltségekhez köti a Szekszárd Vidéke szerkesztője anyagi helyzetének megroppanását, amely ugyan erről a Tolnavármegye és a Közérdek szemérmesen hallgat - később Geiger teljes bukásához, így vagyonának elvesztéséhez, valamint erkölcsi ellehetetlenüléséhez vezetett. A nekrológ ugyan hallgat erről, de a korabeli szekszárdiak előtt nem volt ismeretlen Geiger Gyula története. A város társasági életének főbb szinterei, így a kaszinó, a polgári olvasókör, és azok hivatalos fórumai mellett bírósági termek, valamint a szekszárdi lapok hasábjain napvilágot látott hosszú sajtópolémiák tették nyilvánossá összeomlásának hosszan elhúzódó történetét. Geiger Gyula és a függetlenségi irányultságú Tolnamegyei Közlöny szerkesztője, a város országgyűlési képviselője, Boda Vilmos közt az 1880-as évekre visszanyúló ellentét 1897-ben egy csúnya, személyeskedésektől terhelt összecsapásban csúcsosodott ki. Ekkor Boda és társai szinte haj tó vadászatra emlékeztető módon, nem csak a kaszinóból, hanem például a polgári olvasókörből és a tisztviselői körből is kiszorították, kizártatták Geiger Gyulát.

5 A kaszinóból történt kizárás a kor társasági szokás- és szabályrendszerében szinte erkölcsi megsemmisüléssel ért fel, legalábbis azok számára mindenképp, akik a (helyi) társadalmi elithez kívántak tartozni. Mindennek ellenére Geiger Gyula még további négy évig, 1901 -ig vívta egyre elkeseredettebb küzdelmét valós és vélt ellenségeivel szemben - s az anyagi értelemben is vett talpon maradásért. Az utolsó évben, 1901-ben helyzete már tarthatatlanná vált: egymás után sorjáznak ez ellene indított eljárások, így például sikkasztás gyanújával büntetőeljárás, emellett fegyelmi eljárás a pécsi ügyvédi kamaránál, valamint az év derekán indított csődeljárás.

6 Tragikussá váló anyagi helyzete miatt maradék mentsvára, egyben utolsó harci eszköze, a Szekszárd Vidéke is odalesz, a lap 1901 nyarán jelenik meg utoljára.

7 Utolsó próbálkozásként 1901-ben újfent megmérette magát az országgyűlési képviselőválasztáson. Tette ezt annak ellenére, hogy előre borítékolható volt csúfos veresége. Hiszen már kilenc évvel korábban, 1892-ben is komoly szavazatkülönbséggel (1426-714 arányban) maradt alul Boda Vilmossal szemben, pedig személyes hitelét akkor még egyáltalán nem kezdték ki különböző ügyei, és a kormányzó szabadelvű párt támogatását is bírta.

8 Immár függetlenségi programmal induló Geiger ennek megfelelően igen siralmasan szerepelt az 1901. október 2-án tartott választáson, a megszerzett 8 szavazatával a második Schröder Béla, Ugron-párti függetlenségi jelölttől (318 szavazat) is jelentősen lemaradt. Boda Vilmos 782 szavazatot kapott.

9 Mint látható, Geiger Gyula Szekszárd korabeli életének egyik fontos és érdekes alakja volt, akinek kalandosra, egyúttal viszontagságosra vál(t)ó sors jutott osztályrészül. Emiatt élete és tevékenysége feltétlenül érdeklődésre tarthat számot a város helytörténete iránt érdeklődök részéről, aminek esélyét növeli az a tény, hogy személyében Dienes Valériának, a XX. századi magyar szellemi-művészeti élet sokoldalú alakjának, szerteágazó érdeklődésű gondolkodójának édesapját tisztelhetjük. Geiger Gyula személye és életútja érdekes lehet a társadalomtörténet számára is, hiszen családi, egzisztenciális és szakmai összeomlásának, valamint az ahhoz vezető útnak a feltárásával egyfajta hiányt is pótolhatunk, a társadalmi súlyvesztés és elszegényedés folyamatára koncentrálva, szemben az általában a felemelkedés történetét taglaló, a sikerekről tudósító családtörténeti, életrajzi tárgyú művekkel.

1

0 Ugyanakkor a fentebb leírtak fényében újfent megfogalmazódhat az eredeti kérdés, miért érdekes olyannyira ez a rövid életű folyóirat, miért szentelünk számára egy külön tanulmányt. Ha pedig a Magyar Szépirodalmi Lapok jelentőségét Geiger Gyula személye adja, miért nem a sokkal hosszabb életű, több mint két évtizedig fennálló Szekszárd Vidékével (1881-1901) foglalkozunk?" 5 Minderre ld. a Szekszárd Vidéke és a Tolnamegyei Közlöny 1897. októberi és novemberi számait. 6 A Geiger Gyula ellen helybenhagyott csődnyitásról 1901. július 21-i számában tudósít a Tolnavármegye (4. p.). A lap fejlécében 1901. június 2-ától így is Geiger feleségének, Lipovniczky Erzsébetnek a neve jelenik meg laptulajdonosként. Ld. Még FÜLÖP 1980, 63. 8 Tolnavármegye 1892. január 31.4. g Ugyan elképzelhető, hogy Geiger szereplését befolyásolhatta az a vaklárma, amely a választás délutánján terjedt el a szekszárdi választók között, miszerint Geiger Gyulát már időközben a sásdi kerületben (Baranya megye) megválasztották, de érdemi hatást ez nem gyakorolhatott a végeredményre. Állítólag a sásdi választókerületben még szavazatot se kapott. Tolnavármegye 1901. október 6. 4. 1

0 Itt említem meg, hogy az életével foglalkozó nagyobb lélegzetvételű tanulmányom - gyakorlatilag e közlemény folytatásaként - a tervek szerint a jövő évi múzeumi évkönyvben kerül közreadásra. " A Szekszárd Vidéke 1881. januárjával indult, de mutatószámmal már az előző év végén, 1880. december 25-én jelentkezett. FÜLÖP 1980,63. 359