Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Vizi Márta: Dr. Csalogovits József és a Tolnavármegyei Múzeum II. 1934 - 1946

53. melléklet | Mit várhatunk a templomromok feltárásától? Mint érleelllünk, h ásatást Szongotl aliipán bamaroian megkeideti éi annak eredményeképpen mag labet majd állapilaai a mmeamban íriötl isebbnól-ssebb árpádkori firagottkőmaradványok eredeti fdlhaasniláaát él elhelyeséiét, valamint a templom eredeti alapjait il, amelyekről is as elgondolái, bogy vilóminüen a IV. iiásadbíli óskeresitény templom La lyéo épüllek. IIa I. Béla királyt annak idején is altemplom kriptájába temették, dídoi kisárra annak a lehelíaége aem, bogy ott rábukkanhatnak esetleg Béla királynak nemünk a sirjára, hanem a koporsójára is, tót megtalálhatják még a csoulváiát ia, amelyet ebben is eaetbin oraiágoi jelentőségű ünnep keretében kell majd a tsoksiárdi templomban cirók pibaníra belyeini. TMU 1938. június 4. 54. melléklet Török erődítmény a Sió partján Ujabb leletek az egykori „Isnl Pálinka" helyen. Néhány érvel eselótt, s városi gyümiilcsös ciemelef *inak elültelése alkalmával Moha L<jos vároii főkertésa arra lelt figyelmes, hogy a régi äiömeder partjának hőseiében, egy alig éisreveltcló kis kiemelkedé san rengeteg idénycaerép, állati caont ós egyéb biisoiitalanoak látaaő holuii kerül felssinre. Ugyanott a gödröket kiáaó mnnkáaok aat ia éssreveiték, hogy kb. fél méternyire a mai talsj felasin alatt a fó'd holycnkiut l<^gla aainüre égett, ami első tekiotetre ia elárulja, hogy eseu a bstyen egykor tüah?lyek éa épületek álltak. Moha Lajos goodos figyelmének köesöobetó, hogy a leletek emiakid, jau mnaenmnokba kerültek, s így urna állapilhattam rólu^ annyit, hogy ia Ele város helyén talált legfalsó kulturréteg any»gav*l tgykorusk és így aa 1600 as évekből valók. A napokban legnagyobb örömömre a Sióparion ujabb lelet került nap fényre. A vároai gyUmö csös Iái kö aölt aa egyik konyb.kerl bérlő sseksaárdi gaada egy bronaból öntött ágyoc ó darabjat találta meg, amit astan kerU'ó utón be is boaott a tau sruiuba. A le et vi.atiui- gaagos oiaa's.hja agyai.is lioaaalarloaolt aa ia, liogy megtalálója előbb elvitte egy h lybeli reatoQveabea ea c-ak asntaa )Utott esiébd, hogy innsiuia il van • világon, miutau a reiöutó által felajánlóit árat kevéanek találta. Agjuoaődarebuok kb. 60 otn. hosslau, lulya megköseliti a 16 kilót és eléggé jó minóiégü bronaból kéuUlt. Kétségtelenül török, U. n. „lahi-ágyu" volt és haiinálat köabeo, vagy uándékosan robbant saéjjel. Ami a legérdekesebb, a lelőhely megtekintésekor egy vas ágyúgolyót is találtam, mely pontosan beleillik as ágyúcső megmaradt darabjába. A sahi-ágyu, a bossávaló golyó és a feleikre került edénycierepek kora világosan elárulják, hogy a városi gyümölcsös helyén aa egykori Jeni Palánkát talál uk meg. B feltevést igaaolja Evlia Cselebi birea török utaaóoak a palánkvárról adott leírása, amely még a Saeksaárdlól és Tolnától ssámitott távolságokat is pontosan magadja. Mielőtt a leirás magyarnyelvű saövegét köaölném, meg kell m'g említenem, hogy Evlia Csslebi 1663 nyarán Belgrádból indult el, ma|d Esséket, Saekssárdot, Tolnát és a többi Duna mentén fekvő várost érintve utaaoti Budára A Saekisárdra él Jeni Palánkara vonatkosó réss ssóról sióra igy baogaik : „Szekszárd vára — A budai jelei emberek éa a pacsi tudósok est Ssik hissari nak moodják (kulyavár, kutyaól), csakhogy a aaekspárdiak emiatt a név miatt nagyon elasomorodosk. Építője Lessió király (téves adat), annak a Lajos királynak aa atyja, aki Saulejmán kbánnal a mohácsi csatában hsreolt éa elesett. Mikof Ssulejmán khin kesébe kerüli, külön ssandsákbégi saékhely lett, bégjének a padisahtól 123 400 ákcie külön jövedelme van. Ziametje, tímárja, alajbégje, csaribaaija van; a saabáíyaat aaeriot a dsebeíilkel éa bégjénsk ötssáa katonájával együttesen eserötsasa katonája leas. Saásötven ákcse jövedelmű járás. Budai kuli ssardarja, várparancsaoka éa kélasáa rendes katonája van. A vár alakja. — Egy aétahelyes, magas dombon, négysaögalaku, kőből épült vár, de magányosan áll. OssseSen nyolo tornya van s aa egésa kerülete bstssás lépés. Alsciony árok vessi körül. A várbsn csak öt háe van, a többi helye saabad tér. Ssulejmán kbsn dsámija kicainy desskaépület, a déli oldalra nyiló egy kapuja s si árok felett lánccal megkötött fslvonóbidja van. A várnak ésaaki réssétőt a Duna folyóig menve egy ágyulúvéioyi távolaágon lik rét v.n, molynek környéke termékeny föld, némely helyein nádatokkal. A varnak környékén kimagasló dombok vannak ; O-smáu éa Kusatem pasák e dombokou balyestek el as agyukat, s mikoaben vívtak, tnegadáa ntján foglaltak el. Külvárosa. — Ea a város a vár felé hajló douibou fiksaik és ötsaáa ssiodeytetejU aiac.ony báaból áll. A bag palotája eaoiib-n elég magas épület A var k.puj« eiőtt, aa árkon tnl, egy «ötét, aioamy fürdője, e ftlidő utján tul ped'g egy cseréppel fodett fogadója van. E városban össse sin négy imahál van. A ciáriiban lévő diámi cieréppsl van fedve, me cietjai és ssás boltja van. Népe hitársséli bosnyákokból áll éi kttlönö •en barátaágosak. E külvárol mögött lévő halmokon éa hegyeken róna ligetes ssólók, kertek éa folyóvisek vannak. Levegője, vise él vára kelleme!. E vártól előre, ésssk fslé egy órát menve Jeni-Palánkára érkestünk. Jeni-Palánka oszmánli építkezés. — As 1596 évben Eger meghódítója, Mohammed khán a hábo raba menetelkor építette a Sárvisen lévő busa ivtt fabidoak megórséae végett. Annyi igas, hogy s maga helyén jóléUmény. Kicai kia palánké, melyben egy diámi, 10 háa éa 10 sáhi ágyú van, hídja falbusbató. Parancsnok*, 100 katonája, mind a iiakssárdi katonasággal kapja a fisé léiét. A vár elótt néhány háa, néhány bolt van. Csnpin egy kii fogadója, néhány kertecikéje, néháoy halfogó hálócikája van, a bid fölött nyugvó helyecskéül uolgáló órháinál a bad ti veiireknek egy aláreodelt agája a felügyelő. E hídon átvitt minden bor ulán vámot vonnék, másmilyen tárgyak után ismmit. — Jeni Palánkát elhagyva négy óra alatt Tolna Pa láokára mentünk." (Karácson Imre, Evlia Cielebi I 20Ó-206. o.) A törökhódoltiág korabeli Siekiiárdról e lelet révén ismét valamivel többet tudunk. Kívánatos lenne ter mésieteien, hogy a felsiinre kerülő leletekot a megtalálók minden esetben behossák a muieumba, még akkor is, ba aaok lálasólag teljesen értéktelenek. Dr Csalog Jázsej Csalog József cikke a az egykori „Jeni Palánkáról", az egykori lörök erődítményről. (TMU 1938. július 9.)