Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Vizi Márta: Dr. Csalogovits József és a Tolnavármegyei Múzeum II. 1934 - 1946

(i2. melléklet A templom sorsa a török hódoltság után. A (örökök kiűzése ntáni id.nkbfil származó okirilok nem nagy részletességgel emlékeznek naog róla, hogy • szekszárdi spitaág monostorát és | tomplornát milyen állapotban bagyfa ! vissza a muzu'oiáo. Fraknói azonban írja, bogy a török aralom alól való felszabadulási követóen, aa 1693 év októberében Méret/ Mihily esater gomi kanonok lett a saoksiirdi apát, aki az apátsági templomot nagy költ•éggel helyreállíttatta. Dr Holub Józzof földiek, a pécsi egyetem tudói Unira kutatásai alap ján lapnak 1936. évi jsnuár bó 1-i • lámában közölt taDu'ináoya alapján irja, hogy Mérey »pit a vár romokban beveri épületeit aa alapokig lebonttatta éa etekre építtette fii székházát. Ugyauigy felhasználta a romba dőli apátaági templomot ia, melynek egy réeaéból épittotto meg boltoaattal a kápolnát. Eut befödetle, szép tor nyot ia búsulóit rá. A monostor és • templom többi résae, melyre nem | volt szUkség, romokban maradt továbbra ia. I. Béla király sirkápolnája. Fraknói püspök írja, hogy a Rikócai által megiudilott felkelésben réaaea Mérey Mili Ily szekszárdi apát coadjuforává aa 1717. évban kioeve aett gróf Trailtsolm Jánoa Jóasef trienti kanonok (beroeg Traultohn Jánoa Lipót Sí), aki ezt a javadalmat bécsi hercegéraek korában ia megtartotta, Siekaiárdon aa 1727. évben aj templomot éa plebánialakot J építtetett. Erról a tomplomról mondja aa 1776 évi püspöki canonica visitatio : „Ecc'esia, quae eat bonori S. tí, Salvatoris die»!*, per J. Traillsohn asper tuderibus antiquis ad formám gotbicain aídificata, tota sab fornice in stata bono exiatit. Ad latus exiatit aaoriatía sub fornice, psnea quam extant rodera alicoius aacelli, in quo dicitur Bela I. sepu'lus". Magyarul : „A Trautsobn J. által a régi romokra gótikuB formában a Legszentebb Megváltó tiszteletére épített egy hát egéaaébsn jó állapotban van. Oldalt van a sekrestyéje, amely mellett a romjai v.iuiak annak a kia kápolnának, amelyről aat mondják, I hogy olt temettek cl I. Bálát." A sirkápolna 1776.

ban még megvolt. Dr Holub profeaizor elóbb emlitett tanulmányában irja, hogy „aa 1736 évbân P l'encz Kornél fereno _ ruudi adminisztrátor egy Stoksaárdon járt joasuitának riinguiulalta .a oszlopokoa uyugvó bullozitu szép teoip louiot, melyról isagy üicléruttol írva megemlíti, hogy közvelleo mellette van egy kis kápolna, melynek csuk a falai álluDuk. Aa 1732 évben — | folytatja — » kápolna köaepín nagy j rés támsdl s egy kriptaféle lett látható, melyról a liöaliil aat tartja, hogy ott van 1 UÍU király eltemetve. Sajnálkozva jegyzi meg, hogy seuki sem járt ennek utána. Aa 1776-i püspöki vizitációhól látjuk, hogy ennek a kis kápolnának a romjai még akkor ia ott voltak a Traulsohu építette templom oldalán, a ötkre&lye mellett. Et a Inmploui 1794 ben, ami kor HaeksaártI nagy részét lüavésa pnsalitotta el, leégett. Minthogy kicsi is vott Ob sötét is a ulyan roaaa állapotban, hogy bulyrehozni nem lelt volua érdemes, a vár elótti téren építették fol 1802- 1805 ktíat a mai hatalmas, szép templomot" Hogyan épült a templom köré a vármegyeháza? A föntebbi adatokból tudjuk, hogy i ua Arpádkori temp'om romjaiu épült [ istenhiaát lerombolták Esek után termésaoteeau felmerül a kérdés, hogy miképpen épUlt a templom köré a | inai v Q r mm» v. ii 4 « h Rpi-* f.«l*l»ttnt nil- 1 iratok és tervrajaok. Ô ugyania az 1794 évi tüsvéea adataioak a kuta tini kösben rábukkant annak a vitának aa anyagira, atnely a saek saárdi lakosság, a kttaalapitványi uradalom és a vármegye közölt a templomépítés miatt folyt. Ezen iratok saeriut a szekszárdi várat (a mai vármegyeháza és fósao'gabirói hivatal helyét) Tolna vár megye ta 1782. évben megvásárolta a v.tlás- éa lanutmányalaptól, hogy ott megyeházat épitaeu. A templom aa 1794 évben már teljesen düle deafi állapotba került és akkor a régi h ilyén — megnagyobbítva — ujjá akarták építeni, Ai újjáépítés ollen azonban a vármegye, mint lelektu'ajdonoa és a temp'om köavet leu aaomsaédja tiltakoautt arra való bivalkuaáesal, hogy a templom közvetlen közelségéből kifolyóan állandó itiavesaélynek van kitéve. AcoukivUl a vármegye a templom helyén a várntegyeháaával terjeszkedői is akar, tehlt lebontatni kiváuja. A tiltako aáat Saeksaárd lakossága indilolta uieg és elihea a tiltakozáshoz csalla koaott a vírraegye is. A vitát eldöntötte a két bónap alatt bekUvelkeaett és már említett tűzvész, amely az egéaa váróit, a vár megyeházat és a templomot is elhamvasatotla. A vármegye tiltakozását tekintetbe vették, mert aa uj templomot mai helyére, a Bila térre már jobbágytelek kiaajátitúaával épi tették. Hol állott Béla király temploma? Dr Hadnagy fólevéltáros e vitt iratcsomójában talált* meg az 1791 érben finnállott vármegyeháaa ráatlegea alaprajzit (amelyen épült Pollack Mihily építési t:rvai Bierint • mai vármegyeháza is) és ez az alap r.ja mutatja, hogy a vármegyeien udvarán hol vannak a régi tomplomnak aa alapjai. Á helyet a tervrajzból szinte lábnyi ponlossâgçil

1 meg lehnt állapítani. A raagyebln udvarának északi részén, a fő jegy lói lakás elélt állott ea a 20-2} méter hosszú és ugyanolyan szélei temp'om, amelynek az alaprajzából kivehítÓBD egy fóo'tira és két rati lókoltira vo't. Szakértők véleménye A fólevéllároi a felfedezésről nyom ban jelentési tett Szoiigotl Gdr.t alispánnak, aki örömmel vette tad> másul a kutatás nem várt oredmínyét és akként nyilatkozott, hogy leli sióvá fogja tenni az óai temp'om alapjainak a feltárását. A kifitil módosatait illetően termíBzetessn ríjlön belekapcsolódott a lanácjkozisokba dr Csalog József, a ez iksairíi muaeum igazgatója, akinek aa alii pin arra ia fjlhatalm izást adott, hogy az ügyben * budapesti Orsiigos Levéltárban is kutasaon és hog] ez alkalommal archeológus műtörténészekkel is megbeszélje a ezek szárdi lelet fontosságát. Dr Csalog véleménye szerint si elókerült tervekbM megállapítható« aa altemp'om aiapaaU csak résabsi fjg elékerülni, mert azt a török hódoltság után a filers radukáltik. Amint a tervből látható, a temploa eredetileg románstilU volt, de kéiibt gótikusán átépiletlék. A feltalálbsU rési a legnagyobb valószínűséggel altemplom maradvány. A szeksaárdi muaeumban — úgymond dr Gaalog vannak olyan diaaitésü faragott ktvek, amelyek a templomból saármazhattak éa eaek ia mogerósltik > tervrajaból a stílű ira levonható következtetéseket. A a alapraja nem felel meg tatjai egésaében aa Arpádkori templomnak, hanem az 1792. évi állapotában migán viseli már a késóbbi átalakítások nyomait. Az Arpádkori apátsági tomp'omban ugyania aa 1792-bao készült felvételben lerögzített templomnál nagyobb volt ée az a rém nyugat felé (a mostani fijegyzói lakás alá) terjedt. Minden jel arra vall, hogy a török hódoltsig után a romaiban bsveró temp'om hslyén egy ki eebb templomot ép'tettek, amely i réginek csak az altemp'omál fedi« ba. Az o'dalbajólc eredetileg kertk apazisát szögletesre, gótikusra vették^ A fóhajó és az old.lhajók oredstiU;' karcsúbb pillérsorát téglsépitinéo;nyel felcserélték, vastagabbra fogtik éa hebolloaták. Ugyanez a véleraínji azoknak a műtörténészeknek is, akikkel dr C'saloQ Bndapeaten ebben u ügyben tanácskozott. 339