Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Vizi Márta: Dr. Csalogovits József és a Tolnavármegyei Múzeum II. 1934 - 1946

49. melléklet 2 A konyhát a mestergerenda tartásara szolgáló két pillér némileg két részre osztjaiA kéményaljára és egy elülső részre.A nyitott sipkémény a mestergerendára és a hátsó fal sárgerendájára épült bolthajtason nyugszik.A konyha elülső része a szobahoz hasonlóan le van padlasolva. A kémény alatt,a szoba felöli oldalon k.b.6í> om széles,70 om magas padkás tűzhely áll.Brre nyílik a szobaban álló kemence szaja.-A padkán vasháromláb.kraszló,kotla,néhány baboafazék,

raslapioka,szénvonó,halsütő rostély áll,de ide lóg le a bográcstartó láncon a rézbogracs is. A padka mellett a hátsó falon kanál tartó,só tartó,néhány szép festett tányér,az ajtó felöli oldalon,a falból kiálló pilléren gyufatartó, a pillér lábazatán pedig mécs. A kéményaljának a padkával szemben lévő oldalán vizespad áll,szép korsókkal és bendlkkel. A konyha előterében,a mestergerendához az u.n.fazekas van hozzáerősítve, tele főzőedénnyel és tálfélével. A konyha melletti kamra,illetve második szoba rendes körülmények között szerszámféle,élelem és kacat tartasara szolgál,ebben az esetben azonban kiállítási célokra /Gazdasagi Egyesület !/ és sárközi népművészeti termékek árusítására is felhasználható lenne. A ház közvetlen környezetét a telek nagysagatól függően többféle módon lehetne elrendezni.Az utca felől a legeredetibb e^y alacson ajivénykerités lenne szép,faragott kapubalvanyoKkal./Szép példanyox maradtak még meg Bogyiszlón./ A ház előtt,az utca felöli oldalon kis virágoskert, az udvaron kocsiszín,ágasfákon álló tyuküllő,ól,verem,az udvar hátsó részét ben pedig esetleg f üstösinarhának való fészer kerek jaezollal. Itt-ott néhány gazdasági szerszám,/ny

i

to

11 szin alatt talan még egy paprikatörő kölyüt is fel lehetne állítani,/a falakon néhány füzér paprika,teljesaé tehetnék a sárközi hangulatot.Legjobb lenne természetesen,ha a kiallitas Időtartama alatt a házban sárközi ruhában járó sárközi család lakhatna. A leirt sárközi ház külső megjelenésében meglehetősen szerény, ezzel szemben azonban nem primitiv.A Sárközben divó szinek pontos betartásával és a berendezés gondos összeválogatásával nézetem szerint igy is rendkívüli hatás elérésére alkalmas,emellett olcsón előállítható és ami a legfontosabb,nem mondvacsinált,mesterkélt megoldás. Tekintve,hogy bármely vidék valóban népi házának felépítése komoly néprajzi feladat,egy esetleg népleskedő.de nem komoly megoldás pedig csak lesújtó kritikát válthat ki,fontosnak tartanám,ha a Uezőgazdasagl Kamara és az állatmintavásáron házat építeni szándékozó többi törvényhatóság érintkezésbelépnének a Magyar Néprajzi Muzeummal és közösen oda igyekeznének hatni,hogy a felépíteni szándékozott telep a Közgyűjtemények Országos .főfelügyelősége támogatása

val magyar skansenné,azaz helyszíni muzeomma legyen fejleszthető. Szekszárd,1938,december 3.-án. vármegyei muzeumőr 335