Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Vizi Márta: Dr. Csalogovits József és a Tolnavármegyei Múzeum II. 1934 - 1946

(i2. melléklet Wosinszky Mór halálának harmincéves évfordulója E hó 22-én volt beroiinc esatendeje, hogy Wosinszky Mór aaek eaárdi apátplébános, aa enrópai hirtl archeológus, rövid ideig tartó lüd.V gyulladás után ölük álomra buuyta le elemeit. A kiváló pap, a birea ludóa, aa imponáló inegjeleuéaü férfi halála mélyen megrendítette uemcsak hoaaátartoióit és Li voit, haueüj a péosi egybáamegye papeágát éa a magyar tudományos világot ia, amelynek a megboldogult a külföldön is jól ismert éa nagyrabecsült tagja volt Saekesárd éa a vármegye közéletének veaetó aéga kegy elotea kötelességet teljeaitelt akkor, amikor megjelent aa évforduló alkalmából a sseksaárd belvaioai ple bániateniplomban h megboldogult lelkiüdvéért bemutatott gyássistentisateleten, amely bcveaetóje volt »íjnak aa akciónak, amellyel Wüsin szkg Mór emiékét aaülóvárwugyéje, valamiül papi uiAkUdádének utolaó taékhelye inegüniiepelui éa megörö kiteni kívánja. Wosinszky halálának bariniccéves évfordulójáról vasárnap este inegeuilékesett a rádió ia, a liirek köaléae elótt méltatva a oagy ludóa munkásságának jelentóaégét. Aa éviordoló alkalmából mi ia iamertetjuk Wosinszky Mór életét, hogy aa a nemaedék ia tiaateleltel eoilékeabessek róla, amelyoek nem volt ssereucséje ót ismerni. Wosinszky Mór igen elóke ó, ósrégi lengyel fóuemeai családból aaár maaott. Atyja, dr Wosinjzky Jóiaef a mull eaáiad elaó telében a lengyel ssabadségharo leveréee után haaájából menekülni volt kénytelen. Miat lengyel menekült végcate egyetemi tanulmányait éa Magyaroraságon kosdte meg orvoai működését. Itt vette nóül egy elókeló dunáotuli család linvát. nemee (llatz Máriát és hiaasaága után pár évre Tolnán telepedett le. Itt saületett aa 1864 évben Wosinszky Mór, aki ssUleivel együtt asülóbelyénck temetőjében aluaasa örök álmát. A gimnáiinmot Kalocsán kitűnő eredménnyel végeite, majd a papi pályára ment éa a pécsi hittudományi főiskolára vették fel tbeologuanak. T-nulmányainek befejeiáse mán Du lántzky Nándor pécai püspök as 1877. évben sientelle fel áldoaópsppi. j A kiváló tehetségű fiatal lelkési ke vés ideig volt káplán, mert ai 1880. évben Longyelen, 188f) ben Závodoa, 1887 ben Aparoo lett plébános, 1888 ban kerületi espsrea, míg a esekasárdi plébániát aa 1894. évben nyerte el. Eleinte us egyhási irodalom terén működött, majd különféle utaaásairól jelentek meg igen érdekes útleírásai. Kőiben tanulmányútjai eredményeképpen a régéaaet kesdto érdekelni és éveken keresetül búvárkodott a rendelkeaésére állott tudományos irodalomban. Archeológiai tudasáuak tökéleteaitéae végett tannlt meg olaisul, franciául éa augoiul. CJróf Apponyi Sándor támogat»iával fogott Itoasá a nagyszabású lengyeli óskori telep feltárásából éa a liiávi lengyeli ásatások eredményét a Magyar Tndományoi Akadémia Archeológiai üiaottsága adta ki ,l.elelik u iemjyeli őskori telepről" ciínó kétkötetes munkábau. Wosinszky Uór olyan imponáló tudaau archeológus volt, liogy Wirchom Rudolf, a világhírű tudóa aaaal tisatelte meg, hogy munkatársává saegódött és a Das pruehislorische Schanzwerk uon Lemmel, seine ' Erbauer tutti Bewohner cirnü háromkötetea uagy munkájáhoa as embertani réast tartalmasé függeléket ó irta meg. A leugyeli óriási pro hisatorikua telep kiaknáiása után egésa Tolna vármegyét átkutatta. Kutatásának eredményét : 7b//

m vármegye története az őskortól a hon/oijlaliisig című uiuokijának két vaskos kötetében publikálta. Ö fedte és tárta fel a cikói brouskoi'i és népvándorlaskori telepeket is, amelyek tárgyai a Nemaeii Museum éa a aaeksaárdi vármegyei muatarn büss. kesígeiKégésseti irodalmi működésének elisui< réséül a Magyar Tudományoa Akadeuia aa 188'J evben megválusatotta leveleaó tagjává. Al I80Ü. évbeu a müncheni autbropológiai társulat leveleaó, ltíOI-beu a római arkadiai akadémia rendes tagja lett. K jest xett lriitó ben gróf Zichy Jocó kúsepassiai txpedioiójaban, mint régeaa. Ugyaneaeu évbuo gróf Apponyi Sándorral egyetemben ftrlajánlotta miilenária alagiláe gyanánt nagyér tékű gyüjteménywt Tolna vármegyének àJ^èlsel manlkotta német, francig |i| sqfol Ryelvjn jgrgjeleot dffigoajt|in (tiyljl ))r

TH»*" unokája! A» őskór miiibéUtts disziléiii agyagniCwesséqe (Bl^ís pest, Akadémia 11)01) ; üjf ip^rp^ tierle Keramik der Stein und Bronseseit (Berlin 1904). A lengyeli ói kori leletekről laóló különféle kösle ményei és könyyei annyira alapvető értékűek, bogy as őskorral foglal kosó külföldi régésseti irodalomban niceien tudományos munka, amaly ^ep JVfljíVuF^j/ do!çoaataifa ne hi yatkosfanal^.' Jffgy archeológiai tudását a val láa- ^s köaoktstáiűgyi ' miniistériuo is igénybe vette és kinevelte a Masepaiok és Könyvtársk Oraiágos Főfelügyelőség» tagjai kösé főfelügyelővé. Mint ilyen, végiglátogatta Magyarorsság Össses rçauseumait, hasiDÓI tanácsokat advp as ott órsött Ivetek konaerváláaára, rendelésére és st' illető környékeken folytatandó kutatások kivitelébe^. Dr Perczel Béla aliapán veietéiével működik sa a bisottaág, amely a vármegye aurópsi hírű tudós fiá nak aa emlékét megörökíteni kivánja. Mint qiár említettük, a nyár elején Ssekaa'árdon tartandó ünnepélyen oraságoe nevű tndósok fogják méltatni Wosinszky működését ás ngyanea alkalommal leplaaik majd le hasonló jelentőségű emlékesés keretében Wosinszky Mórnak éa a lengyeli áaátáaok, valamint a asekssárdi ou| seum meoéoáaának gróf Apponyi • Sándornak a iiekáiárdi museum elő • csarnokában elhelveaendó bronaarc I mását.' ' A TMU megemlékezése a múzeum alapítója halálának 30 évfordulóján. (TMU 1937. február 23.) 38. melléklet Tolna uMye múltjából Dr Holub Jósseí pécsi egyetemi tanár inrkeiitéiében Tolna vármegye múltjából cimü sorosat első ssámaként megjelent: „A visiasbályo siiok Tolna vármegyében a XVIII. •siudban" cím alatt a köaelmultbau kormánysói gyűrűvel doktorált Tenk Béls tanárjelöltnek tollából egy igen érdekes munka, amely 54 oldalon keresstül foglalkosik a Sió, a Strvis él a Kanoi árterületének kérdéiével éi aioklial a tervekkel éa törekvé | lekkel, amelyek a rómaiak által meg- | iiabályosott, de a törökök él germánok dunántuli uralmai alatt teljesen asabsdjára ereastett folyók me derbe terelésével, hitalmas területeknek gabonatermő földekké, legelőkké i éi rétekké való tételére irányultak, ltgméljük, bogy legköielebb már e inuuka folytatásával il találkoiunk és s XIX. és XX. iiáiad eairánya münkássái»át is meeriria a fiatal nek 1 nárdi aiármisám tudói éi történelmi ! adatokkal is alátámaistja aat a mos gatmat, amelyet lapunkban a Sió , bajóabatóvá tétele Ügyében elindi ' toltunk és amelyet es év folyamán njból erősen felssinen óhajtunk tar tani, mert e raegregulásott és bárom vármegyét össsekapcioló viaiutnak a forgalomba való bekapcsolódása gas daaági és kereskedelmi aiempootból óriáii jelentőségű és különösen Tolns vártnegye gasdáira ugynólván életI kérdéi. A TMU ismertetője a ..Tolna vármegye múltja" első kötetéről. (TMU 1937. március 17.) 326