Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Vizi Márta: Dr. Csalogovits József és a Tolnavármegyei Múzeum II. 1934 - 1946

és szállt szakmai vitába kollegákkal.

2" Tevékenyen részt vett a korabeli szakmai közéletben, levelekkel tartotta kapcsolatot kollegáival, fogalmazta meg szakmai kérdéseit, gyűjtött információt a szakmai életről. Hivatalos ügyeiben Budapesten járva szintén felhasználta az alkalmat szakmai beszélgetésekre. Neves kutatókat fogadott a múzeumban, nyilván segítve munkájukat. Tevékenyen részt vett újságcikkeivel a korabeli közművelődési munkában. Elsőrendűnek tekintette a közvélemény tájékoztatását a múzeumban folyó munkákról, a területen zajló ásatásokról. Ehhez a felvilágosító munka is hozzájárult, gyakran hívta fel a lakosság figyelmét, mennyire fontos értesíteni a múzeumot és oda juttatni az előkerülő leleteket. A múzeum az ő ideje alatt vált a korszaknak megfelelő, korszerű intézménnyé. Ekkor nyilvánították a múzeumot közgyűjteménnyé, bár nem feledhetjük, hogy az elődei munkái a múzeumalapító Wosinsky Mórtól kezdve Kovách Aladáron és Hadnagy Alberten keresztül ehhez alapot teremtettek. Az általa végzett kutatások igen sok olyan, ma is a múzeumunk legféltettebb kincsei közé tartozó leletet eredményeztek, mint a kányái kocsiurna, a tamási Concordia, a mucsfai favödör, a dunaföldvári mamut, az etei emberfejes kályhaszem és a reneszánsz díszű kályhacsempék, de sorolhatnánk még elég sokáig. A tárgyak mellett az örökségünk fontos része a tárgyakhoz kapcsolódó ásatási, helyszínelési megfigyelések sokasága, a dokumentációk, és az elkészült publikációk sora. Az említett tárgyakat, és a velük együtt előkerült többi lelet jó részét a látogató ma is megtekintheti a Wosinsky Mór Megyei Múzeum főépületének kiállításain. „A tolnai táj évezredei." valamint „Örökségünk. Tolna megye évszázadai." című kiállítások a régi időkben előkerült leletek mellett az azóta végzett, és gyakran Csalog nyomdokain folytatott kutatások legújabb eredményeit, legszebb tárgyait is bemutatják, reményeink szerint a legújabb elvek szerinti elrendezésben, a ma látogatóinak tetsző formában. 29

5 Az Archeológiai Értesítő múzeumi példányában (AÉ 1941) saját kezű írásával találunk megjegyzéseket a Patay Pál: Kapcsolatok a bükki és körösi kultúra között c. cikk után lévő üres helyen. (3. oldal) „Jegyzet: Az I. t. 4. képe nem csak bükki III. darab lehet, hanem ugyanannyi joggal tiszai I. cserép is. Az I. t. 2., 3., és 5. számú darabokról sem állítható, hogy a bükki agyagművességnek korai darabjai lennének. Ennek megfelelően az I. t. 1. sz. edény sem feltétlenül korai. - Kérdés ezek után, miért állítja P., hogy a korláti anyag a bükki és körösi kulturák egykoruságát bizonyítja s hogy a tiszai csoport ezt a kettőt állítja fel. - Tompa igazolására íródott a cikk? " A vitáról Horváth Ferenc írt: HORVÁTH 2009, 42-44. 299