Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Vizi Márta: Dr. Csalogovits József és a Tolnavármegyei Múzeum II. 1934 - 1946

U.i. Jelen levelemet kérem belátás szerint

3

0 magánköz!eménynek tekinteni. " Az ügy további alakulásáról nem maradt fenn adat az aktában. A Tolnavármegyei Múzeum mint közgyűjtemény A közgyűjteményi státusz lényeges volt egy-egy gyűjtemény számára, hiszen ezzel is elismerték jelentőségét. A KOF főfelügyelője, Pasteiner Iván 1935 novemberében készítette el anyagát a vizsgált intézményekről. 1936 januáijában küldték szét a tanács tagjainak az előterjesztést, melyben Tolnavármegye Múzeuma is szerepel:

5

1 „25. Szekszár

d: Tolnavármegyei Muzeum. - Fenntartó: Tolna vármegye. - megnyitott; 2. régészeti, különösen őstörténeti, valamint sárközi néprajzi gyűjteménye jelentős; 3. méltó épülete van; rendezett, leltározott, 5. tudom, [ányosan] képzett vezetője van, aki más munkakörben nincs foglalkoztatva; 6. gyűjtésre, gyarapításra - néprajzi és régészeti tekintetben - gazdag területe van; 7. a fenntartónak kellő anyagi ereje van a gyűjtemény fenntartására, gyarapítására. Közgyűjteménnyé nyilvánításra ajánlhat

ó

n A Tolnavármegyei Múzeumot igen rangos névsorban terjesztették fel a közgyűjteménnyé nyilvánításra. 13 intézmény (múzeum-könyvtár) került a feltétlenül közgyűjteménnyé nyilvánítandó, míg 5 múzeum, köztük a szekszárdi, együtt a pécsi, kecskeméti, kaposvári és balassagyarmati múzeumokkal a közgyűjteménnyé nyilváníthatók közé. 14 intézményt akkor nem javasoltak az előterjesztésben a közgyűjteménnyé való besorolásra. A Tolnavármegyei Múzeumot a vallás és közoktatási miniszter 1936. július 17-én a 10.058.

III. szám alatt kelt rendeletével nyilvánította közgyűjteményé.

5

3 A fontos eseményről hírben számolt be a Tolnamegyei Újság.

5

4 (25. melléklet) A közgyűjteménnyé nyilvánítás

5

5 megerősödött helyzetet jelentett a megye kulturális hagyatékának védelmében, gyűjtésében, az anyag feldolgozásában. Az alispán a múzeum közgyűjteménnyé nyilvánítási rendeletet augusztus 25-én közli Csalogovitssal, és utasítja, hogy az előírt jelentéseket és számadást az alispánnak való bemutatás után az illetékes helyre terjessze fel. Jelentse továbbá szeptember 10-ig, hogy a vármegyei múzeum leltározási munkái befejeződteke, és mikor adható át a múzeum anyaga leltár szerint a kezelésébe.

5

6. „Méltóságos Alispán Ur! Hivatkozással a fenti számú rendeletre, tisztelettel jelentem, hogy a várm. múzeum anyagának leltározása terén a mai napig az alábbi munkákat végeztem el. Uj leltárba vettem a régészeti gyűjtemény mindenegyes darabját, kivéve azokat, melyek legújabb ásatásaimból származnak és még nincsenek teljesen feldolgozva. Az utóbbiak az ásatási naplóba vannak bevezetve. Uj leltárba vettem a muzeum kiállított néprajzi, céh és várostörténeti anyagát, valamint a képtár összes darabjait. Az utóbbiak leltára még nem tekinthető véglegesnek, mivel az egyes képek adatait, -muzeumunk tulajdonai e, vagy állami letétként kerültek e gyűjteményünkbe - ezidöszerint még nem tudtam megállapítani. Listát állítottam össze a muzeum kitömött állatairól és madarairól. A tulajdonjog kérdését azonban itt sem sikerült még megállapítanom. 5

0 A „belátás szerint " utólag, kézírással került beszúrásra a mondatba. 5

1 MOLK 729, 2-1936. 5

2 MOLK 729, 2-1936. 5

3 MOL K 729, 2-1936; TMÖL Alisp. 14665/936. 5

4 TMU 1936. augusztus 8. 5

5 Az 1929. évi XI. törvény határozta meg először a „közgyűjtemény" fogalmát. Ekkor írta elő az állam és a helyhatóságok velük kapcsolatos feladatait, a szakmai felügyeletet, vezette be a kötelező leltározást, a munkaterv és beszámoló kötelezettségét és a tudományos minősítési feltételeket a szakszemélyzetnél. 5

6 TMÖL Alisp. 14665/1936(14868) 275