Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Vizi Márta: Dr. Csalogovits József és a Tolnavármegyei Múzeum II. 1934 - 1946
Vizi Márta Dr. Csalogovits József és a Tolnavármegyei Múzeum II. 1934-1946 Tolna vármegye múzeumának története Csalogovits József nevéhez fűződő időszakának első évét Csalogovits vármegyei múzeumőrré kinevezésével zártuk. A múzeumőri kinevezéstől, tehát 1934-től 1946ig, az elbocsátásig terjedő időszak számos, máig fontos, híres lelettel gazdagította a múzeumot. Nem kevés leletmentés, ásatás és gyűjtés folyt Csalogovits vezetésével, ugyanakkor a múzeum életében is komoly változások történtek. A múzeum működése szempontjából az állandó múzeumőr kinevezése fontos lépés volt a modern múzeum megteremtése, működése szempontjából, mert az állandó múzeumőrnek már „csak" a múzeummal kapcsolatos feladatai voltak: a múzeum gyűjteményeinek rendezése, kiállítások új szempontú létrehozása, a felmerülő leletmentések, tervkutatások, néprajzi gyűjtések végzése, nem utolsó sorban szaktanulmányok és a nagyközönség számára ismeretterjesztő cikkek készítése. A tanulmány előző részében 1 már, szó volt róla, hogy a múzeum anyagát, adattárát, iratait jelentős kár érte a II. világháború végén, 2 ígyt a múzeum (és a múzeumőr Csalogovits József) háború előtti levelezéséből nem maradt ránk múzeumi irattári adat. Ezért a múzeumtörténet ezen időszakát is főként a Tolnavármegyei Múzeumnak a fenntartójával való kapcsolattartása, ügyintézései során fennmaradt akták, az alispáni iratok 3 között fellelt dokumentumok, illetve az országos felügyeleti szervvel való kapcsolattartás során keletkezett iratanyag 4segítségével dolgoztam fel. Az 1929. évi XI. törvény rendelkezett a közgyűjteményekről és az állami felügyeletről. 5 A Vallás és Közoktatási Minisztérium nyilváníthatott közgyűjteménnyé muzeális és könyvtári gyűjteményeket. „2. § A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1922:XIX. törvénycikkel létesített Országos Magyar Gyüjteményegyetem Tanácsának (a Tanácsnak) javaslata alapján közgyűjteménnyé (1. §) nyilváníthat az állam, törvényhatóság vagy község (város), valamint bármely más személy tulajdonában levő nyilvános jellegű muzeális és könyvtári gyűjteményt, ha a gyűjtemény tudományos, művészeti, történeti vagy közművelődési szempontból jelentős anyagot tartalmaz. " A gyűjtemények méltó elhelyezését, a megfelelő épületek kialakítását, a gyűjtemények megfelelő leltározását alapfeladatnak tartották. Előírták az éves múzeumi munkaterv, valamint évi beszámolók elkészítését. „5. § Az Országos Magyar Gyüjteményegyetemnek a közgyűjtemények felügyeletére hivatott szerveit a Tanács a nemzeti nagy közgyűjtemények vezetői és más szakértők sorából jelöli ki. A felügyelettel kapcsolatos ügyviteli tennivalókat a Magyar Nemzeti Múzeum első tisztviselője (főigazgatója), mint a közgyűjtemények országos felügyelője irányítja és a felügyelet alatt álló közgyűjteményeket az Országos Magyar Gyüjteményegyetem igazgatótanácsában (1922:XIX. tc. 2. §-a) képviseli. 6" A Közgyűjtemények Országos Felügyelősége mint szakmai felügyelet működött. 7 A szakmai felügyelet ellátása mellett a múzeumok tevékenységét biztosító finanszírozás egy részét, az „államsegély"is ez a szerv osztotta szét a vidéki múzeumok között. Ide nyújtották be a múzeumok az évi munkatervüket, majd beszámolójukat is. 1 VÍZI 2008, 473-550. 2 MÉSZÁROS 1966, 10. 1 TMÖL Alisp. Ezúton köszönöm meg a TMÖL levéltárosainak (Rúzsa Éva és Link Dóra főlevéltárosoknak) segítségüket, amelyet a kutatásaim során nyújtottak. 4 MOL K 729. Ezúton is köszönöm a MOL munkatársainak szíves segítségét, amit a kutatásom során nyújtottak. 5 Az 1929. évi XI. törvény: www.1000ev.h u . K.ŐFALVI-MÉSZÁROS-ÓNOD1 2007, 137-138. 6 Az 1929. XI. törvény 5.§: www.1000ev.hu 7 A Közgyűjtemények Országos Felügyelőségének iratanyagát az Országos Levéltár őrzi. MOL K 729. 269
