Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Balázs Kovács Sándor - Kovács János: A Sárköz népi táplálkozása
A karácsonyi asztalra elsősorban egész kenyér, - hogy egész esztendőben legyen, - sőt néhol kalács is került. A karácsonyi vacsorán el nem fogyasztott, hosszabb időre a karácsonyi asztalra helyezett ételeknek a szerszámokhoz hasonló szerepük volt. A só - a néphit szerint - alkalmassá tette fogyasztóját tehenek, méhek varázslására, gyógyítására, a bors a gúnár vagy a kakas férfiasabbá tételét szolgálhatta. A fokhagyma gyógyító erőt nyert, a méz a torokfájás hathatós gyógyszere lett, a tojás pedig az állatok egészségét biztosította, stb. Az asztalra helyezett ételek, melyeket általában megfelelő sorrendben fogyasztották el, a néphit szerint a család tagjainak egészségét biztosították. így a mézbe mártott fokhagyma, dió, alma stb. Az almának karácsonykor ezen túl még sokféle mágikus szerepet is tulajdonítottak: Almával jósoltak a lányok Luca naptól fogva, almáról mosakodtak szépség- és egészségvarázsló célzattal. Almáról itatták a jószágot is hasonló meggondolással. A karácsonyi dióevés szinte az egész magyar nyelvterületen ismert. Az egészséges dió egészséget, a rossz dió betegséget jósolt. Szenteste a család minden tagja mézbe mártott almát evett. A családi béke érdekében „az apa az asztalnál felvágott egy almát, annyi részre, ahányan az asztalnál ültek. Mindenki evett belőle, hogy jövőre megint úgy találkozzanak, mint az alma darabjai. " Szépségvarázslást is folytattak: A leányok a karácsonyi almára vizet öntöttek. Ebben megmosták az arcukat, hogy olyan szép, kerek, piros, egészséges legyen, mint az alma. A karácsonyi asztal morzsáját különösen becsben tartották, mágikus és gyógyító eljárásokban használták fel. A karácsonyi maradékot, mint minden más szentelményt legfeljebb elégetni lehetett, ha nem használták fel egyéb célokra. „A karácsonyi morzsát a csibéknek aggyuk. Régen még - mikó az ipam mégfijatal embör vót - apósom - bevitték szalmát a szobába, aztán a gyerekek azon feküttek karácsonyeste. Meg ilyen nagy küsót, egy kosár kukoricát morzsútam - újévig az ölég vót, abbú kapott ló, marha, csibék, disznó mindenféle. A kukoricát az asztal alá tették, a küsót meg az asztalra, ezt hasznáták is, meg a jószág nyalta. A szalmán a gyerekek feküdtek. Oszt akkó mikó még disznóvágás vót oszt akkó abbú a szalmábú töttek a szóval azt e tötték. Akkó rárakták a hurkát. S mikó vót a kotlós, akkó midőn kotlós alá tettek abbú a szalmábú, mer ez karácsonyi vót, meg a hurka is azon szűrődött." (Decs) 38 0 ,Meg mikó karácsony este ami az asztalon van, meg e mosogatott édesanyám, avval a mosogatóronggyal, akkó azt megszárították, etötték, és mikó fájt a torkom, bedagatt, akkó megmelegítették azt a rongyot, aztán betekerték, bekötötték vele a torkomat. Karácsony első éjszakáján, úgy hogy na... Eva estéjén mosogattak ezzel a ronggyal. Éva estéjén a vacsora edényeit evvel mosogatták el. Meg aztán ami maradék maratt ottan morzsalék, meg minden akkó - Fauszt napkor vagy két karácsony között - akkó kiattuk a csibéknek. Úgy izébe, na abrincsba. Akkó abba beletöttük, abbó evett minnyája. Mikó kisöpörtük a szobát, nem vittük ki a szemetet, hanem Fauszt napkor rászórtuk a fára! Hogy sokat terömjön. " (Decs) „A szobában karácsonykor összegyűjtött szemetet olyan fa alá kell hordani, mely pár éve nem termett, a következő évben a fa bőséges termést fog hozni. " (Decs) 38 1 „Söpörni mindig befelé söprögettünk. Mindig azt mondták, befelé kell söpörni. Karácsonykor a karácsonyi szemetet nem engedték kivinni újévig. Egy helyre kellett önteni benn a házban. " (Váralja) 38 2 Szilveszterkor is a vacsora volt a jelentősebb (külön neve bévöd este): mindenki házon belül maradt, ilyenkor még a szomszédba sem illett átmenni. Sokfélét és sokat ettek, ez volt az elvük: - Egyetek, mert nem ehettek már többet ebben az esztendőben! Szilveszter napján, ha a vacsora megvolt, az asztalt megterítve hagyták újév napjáig, hogy a következő esztendőben is ilyen megterített asztaluk legyen. „Akkor töltött csibét szoktunk készíteni. A csibét egészben, nyersen megsózták és ilyen tölteléket készítettek: kenyeret beáztatták, abba tojást tettek, főtt tojást is. Először zsírban hagymát pirítottak, csak egy picit utána bele borsot, meg petrezselyem zöldet, abba bele áztatott, kicsavart kenyeret. Azt átsütöttük, rajta vagy így átfogattuk, átmelegítettük, végeredményben nyers tojással összekötöttük és apróra vágott főtt tojást raktunk bele, ami szét volt vágva, beleöntöttük a csibe hasába. Meg ami megmaradt így melegítettük ilyen pogácsába vagy kis rúdba és azt kisütöttük. Ez volt bévöd este m 38 0 GÉMES 1975/a. 38 1 GÉMES 1975/a. 38 2 GÉMES 1975/e. , s' Bogár Istvánné Lovas Éva Őcsény- idézi: FEHÉR 2006. 259
