Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Ódor János Gábor: Langobard telepnyom Mözsről

ebből a korszakból térségünkben, mint egy korai germán (feltehetően keleti gót) népesség közel száz sírós, teljesen feltárt temetője, egyedülálló. Összességében elmondható, hogy a sírok nagy száma a temető tartós használatára utal, a mellékletek alapján, a temető az 5. század első és második harmadában lehetett használatban. Történeti kontextusba helyezve, a hunok dunántúli megjelenése, Valeria provincia bekebelezése (425) és a keleti gótok kivonulása (473) közötti 50 évben temetkezett ide az itt élő népcsoport. 5. századi település A germán népesség települése a temetőtől elkülönülve 100-150 méterre nyugatra helyezkedett el. Az lesei-dűlő nyugati szélén, a Sárvíz folyó egykori mellékágának bal partján, a mai Kabszeg-tó partmenti sávjában települési objektumok sokasága vált láthatóvá a felszínen, humuszolás után. A feltárás során neolit (DVK), bronzkori és kora népvándorlás kori házak és gödrök kerültek elő. Ezek közül, legfiatalabbként, néhány 5. századi gödörház szürke betöltésű foltját lehetett első látásra elkülöníteni, a többi barna betöltésű objektum között az altalaj helyenként alig látszott. A kedvezőtlen megfigyelési körülmények ellenére, 199596-ban az M9-es autóút nyomvonalába eső kb. fél hektáros területen tizenkét gödörházat és negyvennégy gödröt tártunk fel. 1999-ben az út nyomvonalától délre további három gödörház és tizenkét gödör került elő tervásatás folyamán.

9 így összességében tizenöt házat és ötvenhat gödröt ismerünk a telepről, ami a terület adottságait figyelembe véve az egész településnek kb. 80 %-a lehet. A házak négyzet, vagy téglalap alaprajzúak, félig földbe süllyesztettek voltak, nyugati és keleti oldalukon 3-3 cölöplyuk volt. A házakban kemencék nyomait nem találtuk. Az egykori tároló gödrök nagyrészt méhkas alakúak voltak. A leletanyag zöme kerámia (a többségük korongolt késő római jellegű fazekak és besimított díszítésű edények). A temetőben előforduló tárgytípusok közül néhány megtalálható a település objektumaiban is. Az objektumok bontása során derült ki, hogy a gödörházak közül kettőre gödröket ástak rá. A szuperpozíciókból a feltárás közben úgy tűnt, hogy az 5. századi telep második periódusából származnak a gödrök. A leletek feldolgozása alapján azonban nyilvánvalóvá vált, hogy Mözsön összesen négy gödröt a 6. századi telepobjektumok közé kell besorolni. Objektumok és leletek leírása A 6. századinak datálható objektumok és leletek bemutatásához szükséges ismertetnem a szuperpozícióban fekvő gödrök által metszett két 5. századi gödörházat és annak leletanyagát is (3. tábla). 1) 8. ház (S-9/II-349. objektum). A település északi harmadában, találtunk meg egy 5. századi gödörházat és a részben beleásott két gödröt. A jelenség behatárolását, bontását és a leletanyag elkülönítését nagyban megnehezítette az a tény, hogy az objektumokat egy nagyméretű, neolit (DVK) gödörbe ásták, ráadásul az objektumok betöltésének színe sem vált el egyértelműen egymástól jelentkezési szintjükön, így maga a félig földbe süllyesztett gödörház formája is csak a bontás során vált egyértelművé (4. tábla). A ház mérete: 360 x 320 cm, alaprajza négyzetes, padlójának mélysége jelentkezési szinthez viszonyítva 60 cm volt. Nyugati oldalának két sarkán és középen 3 db, átlag 20 cm átmérőjű, 100 cm mélységű cölöplyukat bontottunk ki. A keleti oldal közepén és déli szélén kettő, hasonló méretű és mélységű cölöplyukat találtunk. A gödörházból egyebek mellett orsógomb, több korongolt, római jellegű fazék darabja, besimított díszítésű edények töredékei és lassú korongolással készített edény pereme került ki. Ezekből néhányat láthatunk a 4. táblán. (a) A ház délkeleti szélébe és északkeleti sarkába egy-egy gödröt ástak bele, utóbbi megsemmisíthette a ház északkeleti cölöplyukát. A 29. gödör (S-9/II-349a. objektum) ovális alakú, befelé ívesen szűkülő oldalú. Mérete: 260 x 140 cm, mélysége 125 cm. Egynemű betöltése leletanyagot nem tartalmazott. (b) A 8. ház északkeleti sarkába ásva egy ovális alaprajzú, 160 x 80 cm-es, 135 cm mélységű, ívesen szűkülő oldalú gödröt (30. gödör - S-9/II-349b. objektum) bontottunk ki. A gödörben a következő kerámiatöredékeket találtuk. - Bepecsételt kerámia: 3,5 x 2,5 cm méretű, 0,4 cm vastagságú. Korongolt, finoman iszapolt, csillámos soványítású, szürkésbarna színű, jól kiégetett, vékonyfalú edény oldaltöredéke. Rajta 12 9 ÓDOR 2002. 24