Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Balázs Kovács Sándor - Kovács János: A Sárköz népi táplálkozása

Tyúkot kevesebbet tartottak. Ezek a ház padlásán, vagy az udvarban lévő fákon háltak. Ahol nem volt erre alkalmas fa, oda egy ágastól kivágott fát hoztak és ástak le tyúkülőül a ház elé. Több helyen kocsikereket tűztek hosszabb rúdra, olyan magasra, hogy a róka el ne éije. A vízszintesen felhelyezett kerék küllőire szálltak fel este. A tyúkok ültetését sok hiedelem kísérte. Új holddal semmi estre sem ültettek. A kikelt csirkéket kappannal kísértették.

29

3 „Höss le kakas a kapuról, Igyál vizet a lapuról, tyuhajl. Mert a lapu édös gyökér, Möghalok a szeretőmért, tyuhajla. "

29

4 Tyúkból mindenféle levest főztek, amihez hús kellett. Az ún. tésztalevest zöldségelték és tésztabetéttel sűrítették, a húst kivették és mártással tálalták. Olykor a levesben főtt húst fagyos zsírral átkenték és a sütőben átforrósították. Pörköltet főképp tor alkalmával főztek reggel a sírásóknak baromfiból. Kedvelt volt a csirkepörkölt, de főként a kakaspörkölt, mindkettőt csipetkével készítették. A nagy ünnepek elmaradhatatlan étele volt ez. A belsőségeket körülvevő vízállások, tavak, holtágak igen kedveztek a vízi szárnyasok tartásának. A falvak urbáriumaiban szerepel a ludakkal való adózás. A fehér magyar lúdnak nem volt nagy teste, de nemcsak a húsáért, hanem a tolláért is tartották. A tojás a gyors, hamari ételek alapja (sütve, főzve, szalonnával sütve), levesízesítő (habarás) vagy dúsító. (Tojással dúsították a rántott levest, a zöldséglevest.) Felhasználásában annyi változás történt, hogy a múlt század második felétől gyarapodott a tojással gyúrt levestészták sora, a 20. század elejétől pedig fokozatosan a finomabb süteményféléké is (pl. a piskóta). A tojás a népdalokban is megjelenik: „ Olyan jene asszony vagyok, Egy tojással kétszer gyúrok. De ha muzsikaszót hallok, Ötször-hatszor odaugrok. "

29

5 Mátyás napjának időjárásából jósoltak a termésre, tojásszaporulatra. A hideg idő jó termést, a szeles idő kevés tojást jelzett. Ez a nap a baromfiszaporulat biztosításában fontos nap. Csirkét nem szabad ültetni, mert nyomorultak lesznek, vagy ki sem kel csirke a Mátyás-napi tojásokból, nincs mag bennük. A sárköziek szerint a Mátyás éjszakáján tojt lúdtojás nem kel ki, elvész a lúd alól, mert Mátyás ellopja. Ha süt a nap, akkor baromfihullás fenyeget. Ha ,, Mátyás éjszakáján megfagy a föld, negyven napig fagy lesz" - mondták a Sárközben. A sárköziek a Mátyás csukájáról azt tartották, hogyha ezen a napon ívott, megnőtt egy kilósra is.

29

6 A sárköziek szerint a Szent György nap (ápr. 24.) előtt fogott kígyó fejét kell beletenni az itatóvályúba, hogy a csirkék mérgesek legyenek és féljenek a ragadozó madaraktól."

29

7 Felesége Varga Ersébeth Kozma István házánál Liba Korától fogva tartót lúdját Tolvajképpen bé fogta s nála megtalálván igaz Gazdája elvitte..." - Decs közs. jkv. 1800. aug. 10. - „J. Bogár János Felesége, Bogár Ersébet Ns. Deli Ferencz szomszédja Csirkéjét, eleséget maga örökjébe bé tsalván megfogta és meg is ette volna tulajdon maga szája vallása szerént, de Deli Ferentz Felesége Szemmel Tartotta a Csalogatást és megfogást, s eczeribe rajta ment, és az Agyából élve el is vitte tulajdon jószágát.... " - Decs közs. jkv. 1800. okt. 5. - „Az Helység Hadnagyai megfogván az Uttzán éjtzakának idején M. Bálint András fiát András, és Mózes Ferentz fiát Jánost úgy Gamos Jánost, kiknél valamely tyúkokat találtak, melyet úgy loptak volna Szőke Istványtul. " Decs közs. jkv. 1826. okt. 28. 29

3 ANDRÁSFALVY 1975. 421. 29

4 Saját gyűjtés - Békás Jánosné Meggyesi Mária (1900-1994) Decs. 29

S0LSVAI 1987,427. 29

6 REHÁK 1964. 29

7 CSALOG 1939. 240