Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Balázs Kovács Sándor - Kovács János: A Sárköz népi táplálkozása

egész Magyarországban olyan óriási volt a vizek áradása, hogy ahhoz hasonlót ember emlékezet óta nem tapasztaltak az özönvízen kívül, mely a Szentírásból ismeretes. A tartós áradás következtében a helységhez tartozó gyümölcsfák, melyek nagyobbrészt az erdőkben voltak elplántálva csaknem mind elpusztultak. Úgy annyira, hogy a község, mely azelőtt több megyét látott el kitűnőbb gyümölccsel, most maga is más vidékről volt kénytelen megszerezni a gyümölcsöt, ha megkívánta. "

15

7 Az uradalomnak is volt haszna a gyümölcstermesztésből. Az őcsényiek és a decsiek úrbéri szerződésében szerepelt, hogy a föld minden terméséből dézsmát adni kötelesek. A gyümölcsdézsma az apró mag dézsmálásakor esett meg, amikor a méheket, hagymát, babot, paprikát, aszalt és nyers szilvát együtt dézsmálták.

15

8 A sárköziek igen sok gyümölcsfajtát ismertek, egy fajtán belül is széles skálán mozgott gyümölcsismeretük: például 65 féle almát, 47 féle körtét és 20 féle szilvát fogyasztottak. Az itt termesztett almafajták a következők voltak: Métött (métett): Régen igen kedvelt volt. „Piros-sárgás cirmos alma, belül olyan mint a tapló, halványpiros nyári alma. Olyan pudvás mikor megtaplósodik húsa. " Fontos: Országszerte ismert faj, nyári fontos néven. Ez szorította ki a métett almát. A Sárközben sok termett, a fölösleget a szekszárdi piacon értékesítették. Pogácsa: „Piros lapos óma. " A szakirodalom is régi magyar almafajtának tartja. Bánóc: Közepes, gyakrabban apró, igen illatos kemény alma. A decsi karácsonyfákat arany és ezüst dión kívül ezzel díszítették, cukor helyett. Karácsonyra szalma közé is szokták tenni. Cserédes: „A bánóénál nagyobb, édes, igen jóízű alma. " Zöld-édes: „Belseje sárga, ősszel nem lehet enni belőle, télre megkásásodik és úgy jó. " Szercsik: „Stráfos, igen régifajta. " Páris: Egy kissé hosszúkás, szép piros, borízű alma. Birkafejű vagy lánycsöcsű: nevét alakjáról kapta. Kormos: Gömbölyű, pirosas, belseje zöld színű. Török Bálint: Törökországból jött borízű alma. Jeges-édes: Húsa jeges szövetétől kapta nevét. Ismerték még: a Bálint, Piros-Bálint, Sárga-Bálint, Bécsi piros, Birs, Borízű, Bőr vagy Bőrhéjú, Budai, Buja-édes, Buzsáki, Cigány, Citrom, Csörgő-édes, Daru, Dékány-édes, Édes, Érsek, Hibs, Jánoshalmi piros, Komáromi, Kormos, Köcsög vagy Savanyú, Lőrinc, Möggyágú, Musánszki, Nagy-vadalma, Narancs, Nyári piros, Nyári édes zöld, Pamuk, Pamika, Parádi, Parázs, Pécsi piros, Piros, Rezéti, Rozmaring, Savanyú, Stafota vagy Fehér Tafota, Szentiványi, Szőke édes, Taplós, Tapota, Tirkizi, Tolvaj, Tök, Vaj, Vajas, Váradi, Vér, Zöld, Zöld Basa almát.

15

9 A gyümölcs nagy fontosságát a sárközi parasztság táplálkozásában az is kiemeli, hogy rengeteg népdalban szerepel. A kiválasztott harminc gyümölcsöt is említő népdalból nyolc az almát, nyolc a szőlőt, négy a meggyet, három-három a cseresznyét és a diót, kettő a kökényt, egy-egy pedig a fügét és az epret említi. „Piros alma gömbölyű, Feküdj mellém gyönyörű. Nem fekszök én kend mellé, Úgy sem löszök a kenddé. "

,

6° „Az őcsényi előhögy aljába, Most érik a piros édös alma. Fúvó szél hajtogatja az ágát. Barna legény szödi az almáját. "'

6

I „Bár minden fa piros almát teremne, Midőn anya barna legényt nevelne. Nevelt neköm egy jó anya szeretőt, Kiért holtig áldom a jó terem tőt. "

,6

2 „Piros alma telelőre, Ne szeressen kend előre, Mer ha előre szeret kend, Utojjára rám se néz kend. "

,6

3 15

7 ANDRASFALVY 1965, 18. 15

8 ANDRÁSFALVY 1965, 19. 15

9 ANDRÁSFAL VY 1965, 20. 16

0 BOGÁR 1966, 17. 16

1 TMÖL. KOVÁCH Aladár iratai. 16

2 U.ott 212