Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Balázs Kovács Sándor - Kovács János: A Sárköz népi táplálkozása

Egyed napján (szeptember 1.) kezdték a búza, másutt a rozs vetését. A szőlőben is zárónap. Ettől a naptól kezdve tilos szekérrel járni a szőlőhegyen. Ha esik, gyenge lesz a tél, bő lesz a kukoricatermés.

7

8 A földművesek a Ferenc körüli hetet (Ferenc nap október 10.) búzahétnek, a legjobb búzatermő hét napnak tartják. Ez azt jelenti, ha ezen a héten vetik el a búzát, akkor nem lesz szurkos.

7

9 A kukorica megjelent a peres iratokban is.

8

0 Egy decsi tűz eset után összeírták a károsultak veszteségeit, e szerint Öreg Benedek Péter kára a következő: 20 kila búza, 20 kila liszt, 20 kila árpa, 30 kila zab, 70 kila csöves kukorica, két hízott sertés, 14 kas méh.(Egy kila 36 liter.)

8

1 A kenyér fő alapanyaga elsősorban a kétszeresből őrölt liszt volt, természetesen sütöttek tiszta búzalisztből is kenyeret, ez a 19. század végére általánossá vált.

8

2 A kukoricaliszt nagyobb méretű kenyérnek való felhasználásáról forrásaink nem emlékeznek meg. Mindennapos ételek voltak a jobbágykorszak utolsó századában a pép- és kásáfélék. A kásák elkészítéséhez általában a kölest használták, majd a 18. század második felétől a kukoricát is. A kölest kedvelték, mert rövid tenyészideje következtében még a későn levonuló áradások vagy aratás után is vethető volt. Egy 1714-ből való megyei árjegyzék egy font kenyér árát négy, egy icce lisztét négy, egy házikenyérét tíz, egy kalácsét öt dénárban állapította meg. Egy 1754-ből származó árlista már kétféle búzalisztet, háromféle kását (kása, árpa-kása, köles) sorolt fel. Pékárut a falusiak nemigen vettek, hiszen otthon sütötték a kenyeret. A piacokon, vásárokon, kocsmákban viszont árultak az úton lévőknek kenyérfélét. A hengermalmok megjelenéséig (a 19. század második feléig) az előállított lisztek minősége jóval elmaradt a későbbiekétől. Köves vízi malmokon, többnyire patak- vagy hajómalmokban (a Sárvízen és a Dunán voltak ilyenek) őrölték meg a gabonát. Az őrlés darabosságát vagy finomságát az őrlőkő és az ék távolságának beállításával szabályozták. A durvára őrölt kása a baromfiaknak ment, az „aprókása" emberi fogyasztásra készült. Az utóbbit az un. „parasztra őrléssel" érték el, és kézi rostálással választották el egymástól a lisztet és a darát.(A sima- vagy parasztőrlésnél a házilag többé-kevésbé megtisztított búzát egyszerre őrölték meg, és az így megőrölt termékből szitálással utólagosan választották le a korpát. A mai malmok előbb választják ki a korpát adó héjat és csak azután őrlik meg a korpától már megfosztott búzát.) A paraszti konyhán háromféle búzalisztet {„első, második és harmadik"), kétféle rozslisztet („rozsláng és rozsliszt") használtak fel.

8

3 A gabonanövényekhez hiedelmek kapcsolódtak, ez is fontosságukat bizonyítja. Üszögös Szent Péter napját (február 22) pl. szerencsétlennek tartották, ezért semmiféle munkához nem fogtak, tyúkot nem ültettek, asszonyok nem nyúltak a lisztbe, félve attól, hogy üszkös lesz a búza, megfeketedik a tojás. A sárközi öregek szerint ezen a napon nem volt szabad gabonát vetni, mert az üszkös lesz. Búzavetés napján nem szabad kenyeret sütni, mert üszögös lesz az új termés.

8

4 Hasonlóan a húsvéti ünnepkör többi napjához virágvasárnap is a víznek volt fontos szerepe. Az őcsényiek szerint „ amikor a lányok nem érték be avval, hogy amily szépnek születtek, még szöbbek szerettek vóna lönni, akkor kihasznáták a virágvasárnap rőggelit. Fogtak egy lepedőt, egy úan lepedőt, puhábbat, ázottabbat, möntek vele a határba, húzták a zöld búzán. Es amit az összeszödött uan nedvet, azt összecsavarták egy kis edénybe. Es mikor már jó sokat összeszödtek, azzal beérték, hazavitték és azzal évönte többször lemosták az arcukat. Ez vót a virágvasárnapi harmat, ami tű megszépül az arcuk. "

S

5 7

8 BALÁZS KOVÁCS én. 7

9 BALÁZS KOVÁCS én. 8

0 „Markotai János detsi Gujás bojtár Által András kukoritzája tolvajlásán rajta kapodván, s nála Csősszeink 65 darab számot találván, melyet már akkor Annyának kezére szolgáltatott, 12 pálcza, minden cső 4 garas, összesen 13 forint. " „I. Kozma András Sertvései által Bálás István Kukoritzájában tett kár, betsültetett egy zsák csutás Kukoriczára, melyet az betsii szerént akár kukoritzául meg adjon, akár pedig pénzül fizessen 75 pénzt. " „Hogy Héderi Pál jószága által lett Kukoriczabéli Kártételt Csáki Istvánét és Bálás Istvánét, reá betsűlvén Csáki Istvánnak eleget tett mindenekről úgymint 3 fr. 50 pénzekről. " - Decs közs. jkv. 1786. jan. 1. 8

1 TMÖL. Közgy. ir. 1847. Lajstr. 507. 8

2 „...a nagyanyámtól hallottam, hogy 66-ba (1866-ban) olyan fagy volt.itt Deesen, hogy árpakenyeret ettek elfagyott a búza, minden 66-ba. "-G. VÁMOS 1977/b. 8

3 KNÉZY 1988, 19. 8

4 CSALOG 1939. 8

5 ANDICS 1980. 194