Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Balázs Kovács Sándor - Kovács János: A Sárköz népi táplálkozása

A részért való nyomtatás a Sárköz egyik legfontosabb kenyérszerzési lehetősége volt a 19. században, de talán még előbb is. Azért, hogy időben elindulhassanak bérért nyomtatni, a gazdák siettek minél előbb elvégezni a magukét. Sok sárközi gazda nyomtatásnál törte be lovát. Előfordult, hogy 20 lóval járattak egyszerre. (Decs)

4

2 Akinek 2 lova volt, az is elment részért nyomtatni. A részébe való nyomtatással mindig siettek: „ mindig danoltak az öregek a sűrűben. Világi szép nótákat, a végére tették hozzá: hajrá lovam, happ happp! Ez volt minden nóta vége. " (Báta) Luby Margit Bátán nyomtatónóta szövegét jegyezte fel: „Hajló, hajló Habzik a Duna Nyomtató legénynek Szól az ostora Hajós legény Leereszti macskáját Két karjával öleli a babáját. " Egyes családok nemzedékek óta egy és ugyanazon helyre jártak nyomtatni. így pl. a decsi Szélek a Baranya megyei Szenterzsébetre, a Gamosok és Könczölök a Szerém megyei uradalmakba, más decsiek a környező falvakba és uradalmakba.

4

3 A búza mellett elsősorban árpát és zabot termesztettek, rozsról is vannak adataink. 1829-ből származó forrásaink szerint a bátaiak termesztettek „kétszeres gabonát, rozsot, árpát, kukoritzát, zabot és egy kevés kolompért, de leginkább tsak kétszerest és kukoritzát. ' A pilisiek „ búzát, rozsot, árpát, zabot, babot, lent és kendert, de leginkább termesztenek kétszeres búzát, rozsot és kukoritzát.

,A

S Alsónyéken „ kéttzer " búzát, kevés árpát, kukoricát és „kolompírt" termesztettek.

4

6 Őcsényben: „A lakosok termesztenek közönségesen búzát, zabot, kukoritzát, krumplit, babot, káposztát, mindenkeket a földnek szűk voltához képest. '

A

1 Decs: „lakosai a használható földnek szűkéhez képest tsak kétszeres gabonát és kukoritzát termesztenek...

,4

8 Az árpa a népdalokban is megjelent: „Esik eső az árpatarlóra, Gyere rózsám, ültess fel a lóra, Gyönge vagyok, nem tudok fölülni, Kis pejlovam nem akar fölvonni

4

9 " mostoha esztendő nemcsak jószágainkat fosztotta meg nyári téli eledelektől, hanem buza is igen szűken termett, bor ellenben bőven. A búza ára felment 854 telén tavaszán 30 Váltó forintig a kukoritzáé kilaja tóig. 1854. Ennek vége lett, hogy búza kevés, bor is kevés lett, a búza ára, kukoricza ára tavali módon megmaradt. 1855. Az aratás megesett, a maga idejében, de szűken fizetett a gabona, sok szalma kevés szem lett. 1859. A gabona szűken fizetett... I860. A búza szűken lett és krumpli, kukorica a leg bővebben. 1861. A buza t. i. a tiszta ország szerte üszögös volt... 1865. Az egész tavasz száraz esső nélkül való volt, a gabonákra kivált a tavaszi vetésekre nézve általában csak nem mindenfelé kétségbe esett a nép Junius 5kén kezdett essőzni az őszi vetések az esső után is alant maradtak, apró fejeket hánytak a tavasziak pedig még azután kezdtek a földből kibunni és nevelkedni. A nyár mint a tavasz száraz volt, kevés gabona termett, némelyeknek a magjokat adta meg csak. 1866. Május 24dike pedig éjjeli fagygyával az egész Országba a szőllőhegyeket, a gabonavetéseket elverte, a gabonát takarmánynak kellett lekaszálni, csak kevésnek maradt meg szőllője, gabonája, többnyire a gazdáknak a belé vetett magjokat sem adta meg földjük. A nyár Hlyen keserves következése lett a tavasznak, ollyan szükség állott be kenyér dolgából, hogy még ilyenre a legöregebbek sem emlékeznek. Ősszel keservesen pénzen vett búzával vetették be a legjobb gazdák közül is sokan földjeiket. " - BALÁZS KOVÁCS 1980, 36-40. 4

2 ANDRÁSFALVY 1965, 9. 4

3 ANDRÁSFALVY 1975, 440., Az őcsényi elöljáróságtól Szlavóniába kapott utazó levelet: Bósza János, Szili Mihály, Kalótzi Mihály. - Ocsény közs. jkv. 1826. márc. 4

4 CSERNA - KACZIÁN 1986, 48. 4

5 CSERNA - KACZIÁN 1986,212. 4

6 CSERNA - KACZIÁN 1986, 40. 4

7 CSERNA - KACZIÁN 1986, 198. 4

8 CSERNA - KACZIÁN 1986, 68. 4

9 TÓTH 1976, 184. 190