Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Balázs Kovács Sándor: Korcsmák, csárdák, vendégfogadók. A vendéglátás története Tolna megyében
idején Héderi János udvarában koborolván Dani István Héderi János által az Helység aristomában hozatott és minekutánna examináltatott azt valja Dani István, hogy korcsmán Borozván...kérni mentek válna oda, más rosz szándékjoknem volt, mivel semi jele nem lévén az éjczakai koborlásról való el szoktatására M. Uraság Tisztsége és a Tanács ítéletéből Dani Istvánnak 2 Vasárnapokon 24 pálcza büntetés rendeltetett, olly fenyítéssel, hogy ezután a kocsmában semmi időben és semmi szín alatt is nékie magát láttatni szabad nem lészen, külőmben mindenkor 12 pálcza ütésekkel fog bűntettetni: ha pedig ezen büntetések által sem fogja magát az korcsmázástól meg tartoztatni és valamelly excessusban találtatik azonnal az Attyának arra tett maga kötelezése szerént katonának fog adatatni. " I5 9 Itt történtek a politikai tartalmú megnyilatkozások is. Egy szekszárdi polgár erősen italos állapotban a hozzá beszállásolt katonának ezt mondta: „...kutya vagy te a Ferenc Jóskával együtt és kutyák valamennyi tisztjeitek... " 16< ) Más alkalommal „huncfut az, aki államkötvényt aláír... " kijelentéssel kellett a bíróság előtt megjelennie. 16 1 Szerencsejátékok a vendéglátóhelyeken A vendéglők, kocsmák, vendégfogadók igen gyakran a játékok, hazárdjátékok színhelyei voltak. Ezeken a helyeken, a rendszeresen összegyűlő emberek között mindig akadt vállalkozó, aki pár pohár ital mellett szívesen részt vett valamilyen tétre menő szórakozásban. Ezeket a közös tevékenységeket a szórakozóhelyek tulajdonosai is támogatták, megteremtve a szükséges feltételeket, hiszen ezzel is növelték az adott hely látogatottságát, vonzását, aminek következtében több bevételhez jutottak. Az egy kicsit is magára jobban adó vendéglő nem lehetett meg például biliárdasztal nélkül, amely általában is, de különösen a hosszú téli estéken remek időtöltést biztosított e játék kedvelői számára. A biliárdozás azonban időnként komoly idő alatt még bent voltam két lovamrul a hám elveszett, és midőn ki jöttem láttam hogy nints hámom kéntelen voltam Szabó Mihályhoz menni az nap ott háltam és másnap oda adta a hámját hogy haza jöhessek. " - TMÖL. C/l 18/1857. — „ Tóth Mihály Medinai lakos m. h. 27i tartott Simontornyai vásárról több Medinai lakos társaival utazván haza - útközben Kölesden a város korcsmájába betértek, és boroztak - hol is vallása szerint megborosodván midőn a borárát fizetni akarta, minden pénzét elővette, mellyből a korcsmárosné 5 Ft pengőt felváltván, a bor árát kifogta, a többi pénzt vissza adván eltette, s azután társával útnak indulván, ut közbe lefeküdt s elaludt, felébredvén egyedül látta magát, valamint azt is észrevette, hogy pénze ellopatott - uti társai a lopást letagadják sőt a pénznek látásáról sem akarnak tudni ennélfogva káros kívánja maga mellett a Kölesdi város korcsmárossa nejét a fentírt körülményekre nézve kihallgatni. " - TMÖL. Hőgyész VI. 190/1857. - Tóbiás István 65 éves gyönki, Halász uraság kanásza: „ Tegnap előtt (április 27.) egy sertést adtam el a nálunk levő korcsmárosnak, és ennek következtében este egy kis áldomást ittunk; - a sertés árát az egészen kifizetvén az mind vagyis 45 vft. nálam volt, de azon kívül is volt 5 vft. és így összesen 50 vft. volt tárczámban. - Borozgatás közben mellejénk szegődött egy ott szállva volt fiatal fuvaros ember is - kinek nevét nem tudom, s én nem is kérdeztem, hogy kicsoda - jó sok ideig vagy is 10-11 óráig fent voltunk s ezen ember szinte mellettem volt, utóbb elszenderedtem, s leereszkedvén a földre, ott megháltam, a fuvaros ember mikor távozott nem tudom. Reggel felébredvén, veszem észre, hogy a pénz s pénztartó jobb felül mellényem zsebjébe volt dugva, s ki venni azt onnét álmomban könnyű volt - a pugyillárisban bent volt két levelem - egyik tanya, másik a Conventiós levél. A korcsmárosnak mondván, ezen esetet, az mindjárt is velünk ivó emberre utalt - ki szerentsére még az istállóban a lovai körül volt — 5 elővétetvén kezdetben mit sem akart felőle tudni, hanem levetkőztetvén a csizma szárából ki esett a pugyilláris, vagyis az én pénz tárczám, de pénz benne nem volt - de azután már azt is meg kellett neki mondani, valamint hogy a pénz elő is került. - Elveszett pedig összesen 19 pfr. - mivel az összes 20 pft-ból vagy egy pftot elkolthettem - előkerült pedig 15 f. 54 xr. Tehát hibáz még 3 f. 6 xr. pp. - a melly pénzen vásárolta az - hihető a nála megtaláló uj holmikat, mint egy pipát, egy kostök dohány tartót, egy bőr pénz tárczát, gyufatartót, ezeket mondom azon reggel az én pénzemből vásárolhatta, - mivel a nyakon kapás csak 8 óra tájban volt. Még megjegyzem: hogy ezen fuvaros ember akkor már ott volt, mikor engem a korcsmáros kifizetett, s látta mind a pénzt mind azt: hogy hova teszem... " A tolvaj Szántó József 22 éves iregi lakos volt. - TMÖL. Hőgyész VI: 131/1857. - Oppeler Katalin 32 éves rk. özvegy, Grundman Károly kávés gazdaasszonya: „Locz Jakab itteni szabó legény hozzám jött a kávéházba azon nyilatkozattal, hogy nekem valami újságot mond, én gondoltam gazdámról ki már 9 nap óta távol volt Baján hallott valamit mondám csak mondjon inkább adok neki egy itcze bort, mire elmesélte, hogy volt szolgálóm Kis Örzse, az ő volt Gazda asszonya Fodor Luizához hozott tőlem ellopott szalvétákat, ivó poharakat, kést, vellát... " - TMÖL. Hőgyész 98/1857. - Dobos Pál 42 éves nőtlen, tyukász: „Múlt vasárnap a serkocsmában lévén - ott az asztaly mellett falatozás közben az oda való kocsisnak zseb kését kezembe találtam venni s amint azzal körmömet metéltem volna, véletlen a zsebembe tettem. " - TMÖL. Hőgyész VI. 282/1857. 15 9 Decsi közs. prot. - 1802. jan. 20. - Domiánovits Ferenc bátaszéki, 25 éves, óhitű, nős, apjánál lakik, vallja: aug. 27én estve felé el mentem a Báttaszéki kortsmába. és ott 6. ittze bort meg ittam s azzal haza indultam s út közben Pap Mihállal ki szinte azon kortsmába ivott, találkoztam, s miért miért sem az utczán öszve perlekedtünk, összeverekedtek... " - TMÖL. C/l 86/1856. 16 0 TMÖL. C/27/1858. 16 1 TMÖL. C/51/1855. 159
