Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Balázs Kovács Sándor: Korcsmák, csárdák, vendégfogadók. A vendéglátás története Tolna megyében

kávéházakat betiltani, kevés sikerrel, hiszen a hatalomnak nem állt érdekében lemondani a kávéra kirótt vámról és illetékről. Európába a 17. századba érkezett meg a kávézás szokása. Az első európai kávéház 1624-ben Velencében létesült. Hozzánk a törökök útján jutott el a kávézás szokása, szinte egy időben az ugyancsak keletről érkezett dohányzás élvezetével még a 17. század első felében. A régészeti leletek tanúsága szerint a hódoltsági városokban, várakban és az országútak menti palánkvárak szomszédságában lévő kis, vendégfogadó szerű helyiségekben kinai és perzsa porcelán, valamint fajansz csészécskékből hörpinthették fel a fáradt utasok az élénkítő italt. E közben lehetőség nyílott a szintén keleti eredetű cseréppipák használatával a nálunk újdonságnak számító dohány élvezetére is.

13

7 Madárábrázolású kínai porcelán kávéscsésze (17. szd.) a Szekszárd melletti Jeni Palánk ásatásából. Az első ismert pesti kávésra vonatkozó adat 1714-ből származik. A 19. században aztán vidéken is szaporodnak a kávéházak, ritka az a mezőváros ahol ne nyílt volna. A dunaföldvári kávéházról már 1830-ban hallunk: „Nem tudom a Napot tökéletesen meghatározni, midőn estve felé a Kávé-házba menvén...De mind ezekre sem adtam én hitelt Petrás Antalnak, tudván hogy ők Bertalannal haragban vágynák, mivel egymást a Kávéházban öszveteremtettézték, hanem estve felé a sokszor említett Petrás Antal ismét a Kávéháznál sokak előtt ezeket újra mind elmesélte. Ezekutánn talán másod, vagy harmad napra vasárnap dél előtt mise után egynéhányan a Kávéházban benn beszélgetvén, hallom kivűl a Bertalant többekkel egygyütt fen szóval lármázni, tsudáltam hogy ő ott van: mivel bizonyos csint tévén magát publikus helyen mutatni már régen nem merte, - soká tartott kivűl a czivódás, - végre magam is kimentem, s elmenvén kőzőttők kiültem magam a Kávéház eleibe... "

13

8 A „Klein kávéház " Nagydorogon. (Képeslap, 1905) 13

7 GAÁL 2004, 259-296., GAÁL 2005, 205-258. 13

8 TMÖL. Szeksz. Közalap. Úr. ir. 1830-31. 150