Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Balázs Kovács Sándor: Korcsmák, csárdák, vendégfogadók. A vendéglátás története Tolna megyében

„Jó a pálinka reggel / igyunk hát egy üveggel! " ,, Bejött a liter / elment a hitel!", „Ballagj haza / Tíz az óra / Ilyenkor van itt záróra, / foroghat a világ veled, / becsületes a te neved. " „No komám, ha jót akarsz inni, / ide gyere hát, / ilyen pálinkát, tudom, / nem ivott öregapád. " „Akinek pénze van, az jót iszik, / mert olcsó italt mér a Grünberger Icig. " 76 Az egykori gyűjtők igen érdekes felirattal találkoztak a két világháború között Ozorán, ahol a helyi kocsmában a következőket lehetett olvasni a falon: „ Ozora nagyközség, mint erkölcsi testület korcsmája! "

v A társasági közvélemény a mindennapos kocsmai együttlétek során formálódott. Forrásaink azt bizonyítják, hogy a nyilvános italmérő helyekre korra és társadalmi státusra való különbség nélkül szinte mindenki betért. (Gyakran a nők is, ha másért nem italvásárlás céljából.) S a vallomások azt sejtetik, hogy ezt elsősorban nem is szomjuk enyhítése végett tették, hanem kifejezetten azért, hogy ügyeik intézéséhez szükséges híreket és tudást itt beszerezzék. E szóban forgó mezővárosi és falusi kocsmákat nem a városokból ismert állandó szolgáltatóegységekként kell elképzelni. A közélet alkalmi színtereiül ugyanis a lakosok házai, otthonai szolgáltak. Azt pedig, hogy mikor ki bontott hordót, és mért bort a hozzá betérőknek, a kapura kirakott tábla, cégér jelezte.

7

8 Az ozorai nagykocsma ma is álló épülete egykor vándorszínészek előadásainak is helyszínéül szolgált. Falai között Petőfi Sándor is megfordult. 7

6 SZENDREY én. 387. 7

7 Idézi: SZENDREY én. 344. 7

8 ERDÉLYI 2004. 63. 121