Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Balázs Kovács Sándor: Korcsmák, csárdák, vendégfogadók. A vendéglátás története Tolna megyében

Egy rnásik jegyzőkönyvből egy házastársi perpatvar kapcsán olvashatunk bort szerető asszonyról: „...bár a nő ajánlotta is, hogy ő férjéhez vissza megy magát megjobbítja s eddigi iszákosságával s pazarlásával felhagy; de a férj határozottan kijelentette, hogy ő nejét, ki a szeszes italokért, borért s pálinkáért, nem csak az hogy lisztjét s búzáját s más élelem neműit, de még ruháját is elitta, - s ha ő mint férj mezei munkára menvén, a szükséges napi élelmet kihagyta, s a kamara kulcsot - hogy ne vesztegethessen, magával vitte; akkor a nő, nem lévén borért mit adni, a lud legelőn más lúdját fogta el s itta be, - majd ismét más házától két füstölt sonkát orozott el, s egy végiében két napot és éjen keresztül, minden szemérmet levetkezve fetrengett a kocsmába. " 3 3 Természetesen az itt felsorolt példák - már csak feljegyzéseik és következményeik miatt - nem bizonyítják azt, hogy a közvélemény ne ítélte volna el a részegeskedőket nemre, korra való tekintet nélkül. Sőt éppen ezért kerültek a jegyzőkönyvekbe, hogy még az utódokat is emlékeztessék az elkövetők bűneire. Az italfogyasztás és az annak hatására bekövetkező alkoholos befolyásoltság a korban a törvénysértés szempontjából, a köz- és jogfelfogás szerint csökkenthétté az ítéletben kiszabott büntetést. Egy szekszárdi csizmadiát, aki erősen italos állapotban istenkáromlást - ez az egyik legsúlyosabb fokozatú kihágás volt ­követett el, felmentették e vád alól. Csak részegségért ítélték el, büntetése két heti böjt volt. Az ítélet indoklása szerint enyhébben büntetendő volt, mert tekintetbe vévén ...azt, hogy alperes...egész nap étel nélkül szorgalmasan dolgozván, munkája félbehagyása után erejének visszaállítása tekintetéből elkeltett bor nékie megártott, s így magány kívül helyzetben levén a kihágás nem szántszándékos akarattal vitetett véghez, továbbá, hogy hosszabbi letartóztatás által kenyérkeresetéből végképp megfosztván s ez által a mostani időszakban mások terhére váland. " 3 4 A magára valamit adó parasztember nem kocsmázott, esetleg rövid időt töltött ott, akkor is keveset fogyasztott, elsősorban legények és fiatal házasemberek jártak oda előszeretettel. A gazdaságát tervezetten működtető, az adásvételt előkészítő gazda elsősorban tájékozódni ment a kocsmába, esetleg a sikeres árucsere után megejtett áldomásivásra. 3 5 Kocsmálás (korcsmáitatás) A kisebb királyi haszonvételek: a malom- és mészárszéktartás, a borárusítás és szeszfőzés, továbbá a bolttartás joga a földesurakat, valamint a földesúri jogokkal rendelkező városokat illette. így az e jogok gyakorlását szolgáló épületeket a földesúr vagy a város építtette, de általában nem tartotta meg saját kezelésében, hanem bérbe adta azt a községnek vagy árendásoknak. 3 6 A kocsmálás az italmérési jog volt. A 3 3 Őcsény községi protolollum - 1873. október 12. — Az őcsényi református egyház tulajdonában. 3 4 TMÖL. C/49/1855. 3 5 SZŰCS 1996. 73. 3 6 „Mái alol írtt napon, és Esztendőben a Mgos Szegszárdi Uradalom és Otsényi Helység közt a Duna Partyán Otsényi Határban az úgy nevezett Borrévi Kortsma eránt lő Novembertől 1826. utolsó Octoberig 1829. következendő kötés tétetett 1. Által engedi a Mgos Uraság az fent nevezett Borrévi Kortsmát az Otsényi Helységnek, hogy abban a Helység tulajdon Borát, és pálinkáját szabadon árulhassa, melly haszon vételért, és engedelemért. 2. Köteles lészen az Otsényi Árendás Helység esztendőnként Tizen öt forintokat, és harmintz xrokat Ezüst pengő pénzben álló esztendei Arendáut az uraság Cassájában mindenkor előre lejuzettni; 3. Az Uraságnak Epületeire tartozik az Árendás Helység vigyázattal lenni, hogy abban Tűz, vagy más szerentsétlenség által kár ne történnyen. különben ha maga, vagy tselédnek gondatlansága által kár történnék, tartozik az Uraságnak helyre állani, valamint a kisebb reparálásokat is megtenni, az Arendának leszállításáért folyamodni szabad nem lészen. 4. Ha ezen Uradalom eránt valamelly Változás a felly ebb Helyektől történne, akkoron ha úgy kivántattni fog, tartozik az Árendás Helység a Contractustól azonnal elállani. 1826. május 22. " — TMÖL. Szeksz. Közalap, ur. ir. 1826. - „Újra alázatossan kéntelenittetem az Praefectus Ur előtt esedezni, hogy az már f. e. Augustus 5dikén ki arendált Zsidó Tracteurnak további meg tartássában annyival is inkább Kegyessen meg erösitteni méltóztatnék, hogy én azt a fent írtt napon több mint 40 személlyek jelenlétében, mint többet igérő magamnak ki arendáltam 155 fba vcz: a melly licitation jelen voltak Salamon, és Lederer Zsidók is, sött ezen Tracteurságra licitáltak is, de mikor az mások unszolására is magokat, hogy többet éppenséggel adni nem akarnának , ugyan nékem háromszori dobszóval ki ütettet, a mellyet számos, és érdemes Tanúkkal ezen attestatumon kívül is mindenkor meg bizonyítani kész vagyok. Az pedig, hogy én az említett Zsidókkal úgy egyezten volna meg, hogy nékiek is konyhát tartani engednék, merő hazugság, ki is gondolhatná azt el, hogy 155 fbul álló Arendát ezen drága üdöben. minek utána az pénz annyira meg keveredett, és e végett mind az naturáléknak, mind pedig más egyébb portékáknak az ára betsével együtt naponként tetemessen, le szállíttatik, az Mgos uradalommal fizetvén, igen szorgos iparkodásommal vihetem véghez, ha ezen arendán kívül úgy szinte az reája esendő portion az élelmemre valyon mely tsekélységet fordíthatok, vagy még azt sem vehetem ki a mint az üdőnek mostohasága forog: mert 1 ör tsak 101

Next

/
Thumbnails
Contents