Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Balázs Kovács Sándor: Korcsmák, csárdák, vendégfogadók. A vendéglátás története Tolna megyében
részegen udvaromba tévedvén, beszéd közben fel hoztam, hogy meg nem foghatom, hogy mikép történhetett az, hogy testvérem több javakkal bir, még is kevesebb adót fizet, mint én. - Mire a fent érintett falu bírája azt mondotta, hogy a nem igaz, - s parantsolván a jelen volt Kis bíráknak, hogy rögtön menyenek a falu házához s az ott lévő könyvetskét hozzák el: de mint hogy a Kisbíró, illetőleg a tsősz látta, hogy a bíró részeg el menni nem akart - míg végre a bíró dühösen maga ment el a kérdéses adó könyvetskéért. - Amint a könyvet el hozta azonnal engem mellen ragadott irtóztató Isten káromlások között a földhöz vágott - s parantsolta a jelen volt falusi tselédségnek, hogy fogjanak meg s vigyenek a falu házához, "...nem teljesítették, mivel látták, hogy részeg, ekkor ő maga verte meg Mózest és vitte a faluházhoz. 2 3 Például a pilisi jegyzőről is kiderült, hogy a kelleténél jobban szereti a bort, mint kellene. Egy panaszlevélből tudjuk: „talán jó volna elhalgatnunk azon ember szégyenítő ittasságot, mibe mindannyiszor sülyed, mikor csak alkalma van, - ő a pinczéknél, de hivatalos utazásaiban is uralkodni nem tudva magán annyira ittassá lesz, hogy a kocsirol tudtán kívül kell leemelni, már pedig sajnálatra méltó ama község, melynek jegyzője ittasságában mind a köz, mind pedig a magán ügyeket tévessen intézi el, de hogyan is várhatja az ember töle a közügyek előmozdítását, midőn még a hivatalos iratokat is elvesztve, után menéssel lehet azt feltalálnunk; ilyen vezetőt egyáltalyán nem tűrhetünk, mi fizetjük, hasznunkra pedig éppen semmit sem tesz, vagy ha vajmit akarna is tenni, írását elolvasni képesek nem vagyunk. " A jegyző válasza e vádra: „Az igaz - hogy én a bort megiszom - azonban én dél előtt sem enni sem inni nem szoktam, dél után szinte nem szoktam addig inni - még hivatalos teendőimet el nem végzem, ha egyszer vagy másszor valahová pinczébe meghívtak s ott egy kevéssé a bor megártott - ezt nem hittem hogy fel fogják vagy akarják ellenem használni, de én nálam a borivás nem szokásos dolog, sött hét számot is el vagyok bor nélkül az olyan embert tehát nem lehet iszákosnak nevezni, az idei Conventio boromat is kenyérért kell adni - megjegyzem még ha hivatalos teendőim elvégezte után a pintzében valahol kelletinél többet ittam is, akkor sem bántottam soha senkit, legfelyebb elaludtam. " Az elöljáróság véleménye: „Néha megtörtént rajta, hogy megborosodott, jelessen a f. évi 2ik ujoncozást megelőzött felszollalás alkalmával itt Szegszárdon megborosodván a bírónak kellett ötet tartani, hogy a kotsirol le ne essék. " 2 4 Madocsán a kisbíró nem tudott ellenállni a bornak. 1811. jún. 5-én jegyezték fel a protokollumba, hogy „minekutánna Zsidó János a maga Kis Birói Hivatalának folytatása közben; Bírája parantsolattya ellen valló több rendbéli engedetlenségének, és restségének több jeleit adta, azok eránt elsőben a Tanáts által szépen meg intetett, és meg feddetett úgy, hogy ha magát meg nem jobbíttaná, meg büntettetik, és Hivatalából gyalázatossan ki tétetik: történt pedig a többi roszsz magaviseletei között, hogy Pünkösd második Innepén a Legátus Deák pénze szedése reá bizattatva lévén, és azt restes el-járásával későn végezvén, a Kortsmába tsavarodott, holottis Helységünk Birója Szántó István találván őtet részegnek lenni, pirongatta, és részegeskedéséröl feddette: és pedig nem hogy hibáját meg esmérte vólna, sött inkább vissza beszélt, a Bírójától, ebnek parantsol; melly ellene meg bizonyodván, 16 páltzával meg büntettetett, és Hivatalából elbocsáttatott. " 2 5 A részegeskedő embereket az uradalom is igyekezett jó útra téríteni, Kinoszt Antalné szekszárdi lakos írta az uradalom vezetésének: „Bölcsen emlékezni méltóztatik a Tettes Uri Tisztség, mi képpen, és hányszor Topler András Vömet az ő részegségéért meg intette légyen, de ezen Kegyes Intéseire a Tettes Uri Tisztségnek nem engedelmeskedvén, nem tsak meg nem jobbétotta magát, sőtt inkább a pálinka, és bor ivásba méllebben el merült oly anyira, hogy napjában Kétszer is, tsak nem minden nap, sőt már regveli 8. 9. Óra tájban meg részegedvén, eszén kívül vagyon, valamint e folyó Julius holnapnak 4ik Napján is regveli 8 Órára, úgy meg részegedett, hogy magát nem birván le rogyott, még az ember is akár hogy rángotta (melyet Samu János Hajdú, és a Keiner is látták) minden érzékenység nélkül lévén, se ősmérte, se annak Kiáltását hallotta. Ezen részegsége által nevezett Topler András Vőm mindenébűi magat ki forgatván, méltán félhető, ne talán a már benne meg rőgzőtt minden napi részegsége által mindenét el pazalván, feleségét és gyermekét utolsó Ínségre juttassa. " 2 b 2 3 TMÖL. Szekszárdi Cs. és kir. I. osztályú Járásbíróság iratai C/385/1855. 2 4 TMÖL. A szekszárdi járás főszolgabírójának iratai 114/1866. 2 5 TMÖL. Madocsa községi jegyzőkönyvek (prot.) 1790-1844. 2 6 TMÖL. Szeksz. Közalap. Ur. ir. 1805-0806. 368/1806. 99
