Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

Binder Borbála: „Szegezik koporsóm, ez itt az én sorsom.”

kötelékek megerősítését is szolgálja. A főzést, sütést ilyenkor az elhunyt legszorosabb hozzátartozójának női rokonai végzik

243

. Ők a temetés reggelén már ott vannak a halottas háznál és neki látnak a pörkölt főzéséhez. A halotti tor hangulatáról a következőket mesélték: „Amikor a szegény papámé volt, hát a papa alapjában véve egy vidám ember volt szerintem ő azt szerette volna, hogy ott ne sírjon mindenki. Ami olyan természetes, a jó hangulat, úgy idézőjelben. Az anyáé meg a családnál volt, a keresztmamám mondta, hogy ő megcsinálja. Náluk két szoba volt, azok viszonylag el voltak szeparálva egymástól, külön voltak az apu meg az anyu rokonai és hát az egy kicsit olyan széthúzás volt, mert nem volt egy helyen. Olyan átlagos volt, nem olyan nagyon sírós meg komor, inkább az életben maradottakról beszéltek. "

244 A Sárszentlőrincen lakó cigányok azonban használják a halott emlékére rendezett halotti tor fogalmát. Egyikük a tor időpontjával kapcsolatban így fogalmazott: „ami a temetés napján van, az nem a halotti tor, a tor a temetés után hat héttel van. "

245 A temetés napján is a halott kedvenc életét főzik, fogyasztanak belőle, majd „a maradékot elássák, hátra az udvarba csinálnak egy kis gödröt, és abba belerakják, eltemetik és azt a halott üdvösségért. Ez egy ilyen régi babona, amit még ma is csinálnak. "

246 Hagyományosan a temetést követő hatodik hét után tartják a tort. „Letelik a hat hét akkor a közelebbi rokonokat megszokták hívni, testvéreket, és akkor amit szeretett a halott azt főzik, sütik."

241 „Csinálnak pörköltet, levest, levágnak tyúkot, van bor vagy sör, de nem énekelnek, nem dalolnak, betartják a szabályt. "

248 A halott üdvösségéért elásott étel és a hatodik hétre rendezett tor a halott lelkének visszajárasával hozható kapcsolatba. Mindkettő a halott tiszteletét célozza, végső célja, hogy a lélek nyugalomra leljen a másvilágon. A cigányok néphite szerint a halottnak szüksége van valamennyi időre, míg hozzászokik új otthonához, ezért egy ideig hazajár a lélek. Fentiekből is következik, hogy ez az átmeneti időszak a sárszentlőrinci beásoknál hat hét. Az akkor rendezett halotti torral lezárul az elhunyttal való szorosabb kapcsolat. Gyász Kunt Ernő igen találó megállapítása szerint a gyász a hiány reprezentálása. A közösségnek azon tagjai, akik hozzá tartozójuk halála által krízishelyzetbe kerülnek, hosszú ideig rászorulnak még a közösség segítségére. Ezeknek a személyeknek a megkülönböztetését számos szigorú parancs írja elő, eszköz szolgálja, ilyen például az életmód zártabbá válása, a viselet megváltoztatása.

249 Az elhunyt emlékét őrző gyászolók feladata, hogy a helyi hagyományoknak megfelelően temessék el elhunyt hozzátartozójukat, valamint emlékét tiszteljék és ápolják. A gyász az elhunythoz fűződő rokonsági fokoknak megfelelően oszlik meg, így elsősorban a legszűkebb társadalmi környezet, azaz a család tagjai vállalják a legnagyobb részt, és ők viselik a gyász megkülönböztető jegyeit a leghosszabb ideig. A gyász súlya elsősorban a nőkre, idősebb asszonyokra ereszkedik, az ő viseletükben és viselkedésükben nyilvánul meg leginkább, és tőlük várja el ezt a közvélekedés is. A gyász ideje általában hat hét és egy év közötti időszak, attól függően, hogy milyen életkorú hozzátartozóját vesztette el valaki, és maga a gyászoló milyen életkorban van. Idősebb generációk tagjai életük végéig is gyászolhatnak, míg a fiatalok gyakran elhagyják a hagyományos gyászidőt, azaz megtörik a gyászt.

250 Sárszentlőrincen a gyászidő hat hét és két év között mozgott: „ az attól függ, van, aki hat hónapig, van aki egy-két évig, van, aki hat hétig gyászolja " 51 Itt is fontos volt, hogy milyen rokonsági, családi kapcsolat fűzte a gyászolót a halotthoz. „Ha mondjuk férj vagy feleség halt meg akkor egy évig, ha testvér vagy nagyszülő " Elhunyt édesanya esetén lányának sógornői, unokahugai-nővérei főznek. 244 Vörös. Gabriella adatközlő. 245 Csonka Terézia adatközlő. 246 Orsós Györgyné adatközlő. 247 U.ő. 248 Orsós Ferenc adatközlő. 249 KUNT 2003, 203. 250 KUNT 2003, 197-198. 251 Vörös Gabriella adatközlő.