Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

Binder Borbála: „Szegezik koporsóm, ez itt az én sorsom.”

mindenki hozott énekeskönyvet, hanem néhány templomba járó idősebb nő vagy férfi, általában a presbiterek segítettek énekelni a lelkésznek. A szertartás első része a ház udvarában hangzott el, a befejező rész pedig a sírnál. Az egyházi szertartás rendje: Az egyház a temetést lényegi szempontból mindig egyformán végzi annak a kifejezésére, hogy nincsen különbség, mindnyájan egyformán bűnösök vagyunk, és a bűn egyetemességének tudatában mindenkit egyformán Krisztus bűnbocsátó irgalmába ajánl. A temetésnél az egyház nem ítélkezik sem az élők, sem a holtak felett.

219 A bevezető ének után következő prédikáció általában 15-20 perces volt. A lelkésznő megfogalmazása szerint: „A temetési igehirdetés, olyan igehirdetés, melyben megszólal az Isten örömhíre az örök életről, a bűnbocsánatról, feltámadásról. Mindig ahhoz a személyhez kapcsolódik, akit temetnek. Az ő életútjához, családjához, az adott halálesethez és ez kapcsoltba hozható egy bibliai üzenettel. Először mindig a konkrét eset

220 hangzik el, abból átmegy egy „ általános " bibliai üzenetre. Szerintem akkor jó egy temetési prédikáció, ha a lelkész talál valami kapcsolódási pontot a halott személy és egy Bibliai ige között. "

221 A temetési igehirdetés az egyik adatközlő szerint: „egyénenként változik, községenként is változik, voltam olyan temetésen ahol az egész nacionáléját, életútját felsorolták, kitüntetéseit meg minden ilyen dolgot, Erzsike (lelkésznő) általában nem szokta így, rövidebben, általában az igéről beszél, és azt kapcsolja valamiképpen össze a halottnak az életével, személyével. Milyen ember volt, családi dolgaira, szeretetnek és közbecsülésnek örvendett, mivel foglalkozott. Emberenként változik. Van aki, sokat szeret beszéln. Fábián esperes úr úgy szerette kidomborítani a tulajdonságait, szerette megríkatni a hozzátartozókat, jobban érzelmi húrokat pendített meg, jobban ríttak az emberek. "

222 Sokan felteszik a kérdést, hogy szabad-e egyáltalán foglalkozni az elhunyt személyével a temetési prédikációkban. Vannak e téren szélsőséges elméletek és még szélsőségesebb gyakorlatok: Üzenet igazság nélkül mondják arról a prédikálásról, amelyik túlbecsüli az esemény jelentőségét, zemélyek, események kerülnek előtérbe és elsikkad a Biblia igazságainak meghirdetése. A másik szélsőség elnevezése: üzenet szeretet nélkül, itt esetleg nagyon tiszteletreméltó indokkal, például a „tiszta evangélium " jelszavával egyszerűen átnéznek az alkalmon, az elhunyt személye és a gyászolók felett. A kisebb gyülekezetekben, ahol a lelkész ismeri minden hívét, vigyáznia kell arra, hogy ne a legjobb barát, legközelebbi ismerős nevében beszéljen. A személyes jó kapcsolatok túlhangsúlyozása egy bizonyos fok után a hirdetett üzenet komolyságának rovására megy.

223 Az is előfordult, hogy a jelentőn keresztül lefolytatott előzetes megbeszélés nem volt megfelelő, nem illett a halottra a prédikáció: „Mikor szegény nagymamám meghalt 53-ban akkor kerültek ide a Csepregiék, az én nagyanyámat temette legelőször. A tisztelendő úr nem ismerte, hát akkor ért ide, ...az apósom volt a jelentő,... az ment el hozzá. ... Na aztán az én apósom elmondta, hogy (nagyanyám) templomba járt, hát szegény tisztelendő úr meg úgy prédikálta ki. Azt mondtam az apósomnak, hogy hát most miért mondta azt? Maga tudta, hogy nem járt templomba a nagymama. Biztos, mindenki meg volt rökönyödve. ... Mondta volna meg őszintén, hogy nem szokott templomba menni sokkal jobb, akkor biztos nem úgy prédikálta volna ki, sokkal jobban jött volna ki, szegény tisztelendő urat hazugságba (juttatta), hogy milyen templomba járó. Aztán sose szokott szegény. Mi már szoktunk, az édesanyám is, én is. "

22A A temetésen elhangzó énekek nagy részét Sántha Károly a falu egykori lelkésze (1876-191 l-ig) írta, aki jelentős egyházi író és költő volt. Sárszentlőrinci tartózkodása volt költői pályájának a delelője és gazdag irodalmi munkásságának a helyszíne. Költői munkásságának legmaradandóbb értékét énekei jelentik, szinte minden ünnepre és alkalomra írt éneket, így a temetés sem maradhatott ki.

225 2,9 AGENDA 1986, 403. "° XY meghalt, rövid életútja. 221 Csepregi Erzsébet adatközlő. 222 Farkas Julianna adatközlő. 223 FEKETE 1993,21-25. 224 Drinóczi Istvánné adatközlő. 225 CSEPREGI 2000, 28.