Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
Binder Borbála: „Szegezik koporsóm, ez itt az én sorsom.”
visszatérni valami. 30 Aztán itt van az internettemető, virtuális sírhely, az elhunyt emlékének örök megőrzése virtuális formában,^ 1 s még sorolhatnánk az egyre újabb és újabb rítusokat, A haldoklóval és halottal kapcsolatos rítusok, liturgia 3? Az előjeleket követő központi esemény maga a halál, amely köré fonódnak majd a további teendők. A halál beálltával ugyanis automatikusan beindul egy eseménysor: kiharangozás, temetés megszervezése. Ezekkel az eseményekkel párhuzamosan folyt - és a cigányoknál ma is él - a virrasztás hagyománya. A következő fontos momentum a temetés, majd ezt követi a halotti tor, amelyet a magyarok a temetés napján tartanak, a cigányoknál viszont a temetés után 6 héttel kell megfőzni a halott kedvenc ételét. A gyász időtartalma és az erre az időre vonatkozó tilalmak mindig attól függenek, hogy az illető mennyire állt szoros kapcsolatban az elhunyttal. A „földi " események után rendszerint álmodnak még az elhunyttal, ezek általában kellemes találkozások, szülő elvesztése esetén például gyerekkori élményekkel kapcsolatosak. A halott itt általában nem túlvilági lényként jelenik meg, hanem emberi mivoltában. A halott visszatérésének egy másik típusában, a halott lelke vagy szelleme „valójában" visszajön, ez mindig az éjszaka folyamán történik. Néhol megjelenik a tükörben, vagy benéz az ablakon. Előfordul, hogy jelt ad érkezéséről: zörög, dobálja a tányérokat. Bosszút áll, vagy gondoskodásáról, szeretetéről ad jelet. Haiái Kibaratigozís Temetés szervezése Temetés Halotti Haiái Virrasztás ß Temetés tor A balotl visszatéré sérel kapcsolatos eseméovek A munka során - szem előtt tartva azt a tematikus egységeket átfogó kettőséget, amely a falu lakosságának etnikai összetételéből adódik - vizsgáltam: A cigány és a magyar hiedelmek, szokások közötti eltéréseket, az együttélésből fakadó hasonlóságokat, átfedéseket, az esetleges megegyezéseket. Az alkalmazni kívánt módszer tehát egyrészt összehasonlító, másrészt pedig változásvizsgáló, hiszen a kijelölt időszakra vonatkozóan áttekintettem a temetés szervezésében és lebonyolításában létrejövő igen jelentős változásokat is. (Itt fontos momentum a temetkezési vállalatok megjelenése, melynek következményeként már nem a rokonság összefogásával, együttműködésével zajlanak a temetések, hanem megjelenik egy újfajta eljárás.) Vizsgáltam még a régi rítusok eltűnését, átalakulását, új rítusok keletkezését, a halálhoz való viszonyuk alakulását is. /, Előjelek „... a jel, amelyben vallásos jelentőség lakozik, valami abszolútumot teremt, és véget vet a viszonylagosságnak és zavarodottságnak. ... Ha sehol sem mutatkozik jel, akkor az emberek előteremtik azt. (...) Jelre vágynak, amely végei vet a feszültségnek és az iránytalanságból született félelemnek, vagyis abszolút támpontot teremt. Ahogy Eliade is írja az emberek jelre vágynak, rendkívül fontosak ezek a jelek egy kétségbeesett helyzetben, amikor közeli hozzátartozónk haldoklik. Régen az emberek otthonukban haltak meg, a család fenn volt éjszaka is őrizte a beteget, virrasztottak mellette, majd jött egy jel, amely tudatta a hozzátartozókkal, a faluval, hogy szerettük lassan eltávozik az élők sorából. A jel figyelmeztet, hogy végső búcsút kell venni az illetőtől, felkészít minket az elkövetkező megpróbáltatásokra, segít helyre állítani az élet rendjét, menetét. 34 30 POLCZ 2001, 134-140. 31 ERŐSS 2001,75. 32 Az rítusokat egy lineáris vonalon ábrázoltam, bemutatva azt a folyamatot, amely a halál különféle előjeleivel kezdődik. 33 ELIADE 1999,21. 22. 34 GAGYI 1997.
