Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
Lovas Csilla: Szép remények
,JLmlékszem egy páncélos lovagot festettünk! - írja visszaemlékezésében Szabó Dezső. Nem akartam elmenni anélkül, hogy meg ne mutassam a professzornak, hogy tudom, hogy művészi. Megfestettem, O hetenként egyszer jött, s a hét elég volt nekem arra, hogy a lényegét megerőltetett szellemi erőmmel kifogjam. Anélkül restelltem volna elutazni. Aztán magam sem tudom hogyan volt, jövő csütörtökön lejött s ott álltam drukkolva munkám előtt. ...hozzám jött, nézte sokáig újonnan kezdett munkámat, s aztán kérdé: Ez a régi? Nem! - mondtam. Hol a régi? Előszedtem. „Jól van " mondta - ezzel azt akartam ellenőrizni, nem tévedtem. Két körülmény lehet: az egyik, hogy nem tudta kifejezni annyi idő alatt, amit akart, vagy hogy fáradt volt. Az utóbbinak itt cáfolatát látni. Itt megfogta, ami fő, részletekben van ugyan némi eltérés, de az ezután következik. Örülök, magánál különösen örülök, hogy megértett engem, de amit mondtam az áll, én nem bánom, ha kipiheni magát, az csak használ, ne fessen 1-2 hétig, utazzon, ahova szíve vonja. Én igazolom az óráit. Nem elfogultság, ez hisz miért lennék én egy magyar fiú iránt elfogult, de látom a maga célját, s ez az én célom magával. Ha módjában van, utazzék el, én így tennék az On helyében. „Also Her Professor anbitte nur 3 Wochen Urlaub " -[Hát akkor professzor úr, kérek 3 hét szünidőt] „ Gegeben " „ Gut gesagt " [Megadva. Jól mondta.]. Elbúcsúztam s másnap este már a vonaton voltam Magyarország felé. " 5? Szabó Dezső ezt, a félig kész művét, a páncélos lovagot élete végéig megőrizte. Jelenleg lappang, de szerencsére egy 1970-es években készült diáról 58 ismerjük. Háttal álló, csillogó mellvértbe öltözött férfi térdképét látjuk. A páncél plasztikusságát széles ecsetvonásokkal jellemzett formák és a nyaktól a csípőig végighúzódó csillogó fénysáv adja, mely a vállon és a karon a legerőteljesebb. A fém merevsége és hideg csillogása, a páncél szoborszerű formája érzékletesen mutatkozik meg a műben. Hogy Szabó Dezső, a professzor kitüntető figyelme ellenére, mégis csak mérlegelte annak a lehetőségét, hogy a következő tanévben Budapesten folytassa tanulmányait, abban nagy szerepe volt az anyagiaknak: „De hogy leveledre válaszoljak, éppen akkor érkezett meg, mikor az ösztöndíj pályázatra készültem. És hogy azt írtad, Jancsi 59 említette, hogy be tudna segíteni a Benczúriába, 60 szeget ütött a fejembe, elgondolkodtam rajta, talán jobb lesz oda küldeni be a dolgaimat, úgy tudom oda nem sok idő van, s így képeim nem érkeznének vissza amonnan. írtam tehát Jancsinak, és kérdeztem tőle, mikor lesz a pályázat kiírva (az újságban eddig még nem volt) s most az a szándékom, hogy a már berámázott képeimet (melyek most kétszer anynyit mutatnak), oda küldeni. Anyagi tekintetben ugyanis az előnyösebb, mintha itt kapok műtermet: 1.) most itt 80 M, amott 10 K a félévi tandíj, 2.) amazzal modellpénz és 3.) ösztöndíj jár, itt semmi. Tanulmányi tekintetben pedig talán szintén nem lenne hátrány, amennyiben az ember többet tanul ilyenkor a modelltől, mint a tanártól, és Stuck correkturáját már kb. úgyis ismerem, s majdnem mindig előre tudom, mit fog mondani. Szóval magam látom elfogulatlanul a munkámat. Előnye lenne továbbá, hogy otthon lehetnék Magyarországon, közel hozzátok. Most várom Jancsi válaszát. 61 Pentelei Molnár János válaszában segítséget ígéri: „ Örömmel értesültem leveledből, hogy szívesen lennél Benczúrista, hát ez idő szerént még nem tudok a pályázatra nézve semmit sem írni, most Benczúr elutazott, így valószínű csak ősz felé kell pályázatot benyújtani. Igen fontos, hogy jó munkáid legyenek, de egyébként nyugodt lehetsz mindent el fogok követni. Úgy hallom több kollégád pályázott többek közt Tatz, 62 Szüle 63 - akiknek sok reménye lehetnek - aztán Telek 64 minden remény nélkül. Szóval jó társaságod lenne egyébként Papp Bertalan 65 halálával négy üres hely lesz.*** Nem tudjuk pontosan, hogy végül is Szabó Dezső beadta jelentkezését a Benczúr-mesteriskolába, vagy ezt már eleve megakadályozta Pentelei Molnár János lekicsinylő véleménye. 1913 végén szüleinek írott levelében visszatér Pentelei kritikájára, amelyből leginkább az a benczúristák akadémikus felfogása és a Stuck által képviselt modern, posztimpresszionista-szecessziós látásmód ellentétére következtethetünk: 57 Szabó Dezső: Az éremnek két oldala van c. 1927 körül íródott. TMÖL Szabó Dezső hagyatéka. Fond XIV713, 58 Kubanek Miklós készített diasorozatot Szabó Dezső müveiről. 59 Pentelei Molnár János festő lsd. 43. jegyzet. 60 Értsd a Benczúr Gyula vezette mesteriskolába. 61 Szabó Dezső levele szüleihez, München., 1913. június 10. előtt TMÖL Szabó Dezső hagyatéka Fond XIV/13. 62 Tatz László (Máriapócs, 1888 - ?) 1906-ban kezdte tanulmányait Budapesten, majd Párizsba ment, hazatérve a Benczúrmesteriskola tagja volt. 1912-től számos díjat nyert, több éven át dolgozott a szolnoki müvésztelepen. 63 Szüle Péter (Nagyvárad, 1886 - Budapest, 1944) Balló Ede, Zemplényi Tivadar és Benczúr Gyula voltak mesterei, 64 Telek Antal (Ipolytarnóc, 1 881 - ?) 1906 -1912 között végezte tanulmányait, Ferenczy tanítványa volt. 65 Papp Bertalan (Sárospatak, 1880- Budapest, 1913) Budapesten tanult a Benczúr-iskola stílusában festett. 66 Pentelei Molnár János levele Szabó Dezsőnek Müchenbe [Budapest], 1913. jún. 10. TMÖL Szabó Dezső hagyatéka Fond XIV/13.
