Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

Csekő Ernő: Élet és irodalom. Lys Noir

irodalomtörténeti munkákban, akár csak olykép, mint a korabeli (női) irodalmi folyamatokat példázó, vagy épp azt színező költő. 6 Új házasság, új élet Guttmann Irénnek a Lys-Noir versek megszületésének időszakára - gyakorlatilag az özvegyi éveiről van itt szó vonatkozó életéről nem rendelkezem érdemi információkkal. Az egyik hagyatéki irat záradéka szerint 1901 júliusában már pesti lakos, de minden valószínűség szerint már jóval ezelőtt - vélhetően még 1899-ben visszaköltözött a fővárosba.

77 A gyász múltával élete minden valószínűség szerint egyre inkább hasonul a tehetősebb fővárosi polgárasszonyok életéhez. Részt vesz a társasági életben, így a jótékonysági rendezvényeken - mint például A Hét egyik 1904. évi számában

78 megjelent hír és kép szerint, a fővárosi szanatórium-egyesület megsegélyezésére rendezett aukcióján -, a bálokon, és jár színházba. Mindezek mellett érdeklődésének, beállítódásának megfelelően művészeti, irodalmi események látogatója, s talán részvevője is, és fiatal korából kifolyólag valószínűleg a nagyváros kínálta új szórakozási lehetőségeket (pl. mozi) sem vetette meg. Az év meghatározott időszakaiban egy-két hetet külföldi üdülőhelyen tölt el. A hírlapi hírek szerint egy ilyen külföldi vakáció során, egy tiroli üdülőhelyen ismerte meg második férjét, Raoul Auernheimer bécsi írót. A Polgár 1906. december 14-i számában rövid hírben számolt be Guttmann Irén és Raoul Auernheimer egy nappal korábban kötött esküvőjéről: „Házasság. Érdekes esküvő volt tegnap Bécsben. Auernheimer Raoul, a szellemes tárcaíró, nálunk is ismert bécsi író oltárhoz vezette Leopold Irén. szül. Guttmann asszonyt, akivel nyáron Gossensassban, Tirolban ismerkedett meg - Leopold Irén budapesti asszony volt és Lysnoir néven sok eredetiségről tanúskodó költeményeket írt. "

79 Raoul Auernheimer, kinek édesanyja magyar volt, ekkor már a Neue Freie Presse újságírója, ahol, mindenekelőtt a Burgtheaterre specializálódva, a színházi tudósítások volt a területe. Az így szerzett élményeiből többet is megosztott a halála után megjelent önéletrajzi jellegű művében (Das Wirtshaus zur verlorenen Zeit; magyarul: Fogadó az elveszett időhöz, Bécs, 1948). Auernheimernek több művét is kiadták magyarul, így például Renée és a férfiak c. regényét (Budapest, 1918.), valamint a Mai osztrák elbeszélők c. munkáját (Franklin Társulat, Budapest, 1937.). Az 1921-ben a pesti Renaissance Színházban bemutatott Szerepkör c. vígjátékáról Kosztolányi Dezső írt kritikát.

80 Guttmann Irén új házassága révén Bécsben egy változatos, pezsgő világba került. A Bécs írói és színházi világában jártas férj társaként vélhetően hamar megtalálta a helyét az osztrák fővárosban. Lehet, hogy már korábban is, de az 1910-es években bizonyítottan a Landstrasse városrészben, a Neulinggasse 13. alatt lakó

81 pár élete az Anschluss-ig, Ausztria németek általi megszállásáig kötődik Bécshez és Ausztriához. Ekkor az osztrák PEN Klub alelnökeként Auernheimert letartoztatják és Dachauba viszik. Innét szabadulva családjával együtt 1939-ben az Egyesült Államokba emigrált.

82 Mint már korábban írtam, Guttmann Irénnek második házassága után írt verse még nem került elő. Ez a tény, mint ahogy azt tanulmányomban több helyütt is kihangsúlyoztam, számomra azt bizonyítja, hogy költészete Leopold Samu halála utáni válságos élethelyzetből fakadt, és életének egy átmeneti időszakához kötődött csupán. De a második házasság fényében, és azt követő „elhallgatás" ismeretében - véleményem szerint csak elméleti szinten - egy másik fajta interpretáció is felvethető: a múlt századelőn feltűnő „újságíró-kisasszonyok" kapcsán, Káinoki Izidor valós példákkal alátámasztott okfejtése szerint, ugyanis „a nőnek nem azért van szüksége hivatásra az életben, hogy azt gyakorolja, hanem azért, hogy jobban mehessen férjhez, ha akar. "

83 A csak a korszak sajtóanyagában, és különösen a napisajtóban fellelhető irodalmi termés háttérbe szorulása, sok esetben az utókor számára történt „elvesztés"-e neves írók kapcsán is megfigyelhető. Példa erre Reviczky Gyula, Kiss József, Komjáthy Jenő, Justh Zsigmod és Szana Tamás is. CSÁSZTVAY 2003, 410-411. 7 Az 1901 július 29-ei nyilatkozat közjegyzői záradéka. TMÖL, Szd.Árvsz. 1342/1922. 8 A Hét 1904. december 6. 799. 9 A Polgár 1906. december 14. 6.; Pár hónappal korábban a Tolnavármegye 1906. szeptember 23-i számában eljegyzésükről számolt be. 0 KOSZTOLÁNYI 1978,427-428. 1 ld. a Leopold Klára gyámügyével kapcsolatban keletkezett iratokon szereplő lakcímeket. TMÖL, Szd.Árvsz. 1342/1922. 2 DEUTSCHE BIOGR. 1952. 435. 3 Káinoki gondolatait idézi: SIPOS 2002. 92.