Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

Csekő Ernő: Élet és irodalom. Lys Noir

ifjú pár ezen kívül napi kapcsolatban még a falu és környéke értelmiségével (pap és lelkész, jegyző, tanító, orvos) lehetett. Ennek kapcsán érdemes kiemelni, hogy bár Leopold Samu és Guttmann Irén egyaránt zsidó polgári közegből jöttek, a helyiek számára az uradalmat, gazdaságuk személyzetének, cselédségének pedig az „uraságot" testesítették meg. így például Szentágotán a Leopold Samu „örökébe lépő" Leopold Gusztávot „kegyes nagyságos úr "-ként szólították.

28 S bár a századforduló kúriáiban lakók élete sok mindenben hasonló volt a félévszázaddal korábbi elődökéhez, Leopold Samuék esetében erősebb volt - természetesen a közlekedési viszonyok fejlődésének eredményeként is - már a fővároshoz, és a nagyvárosi élethez fűződő kötődés.

29 Leopold Samu halála Leopold Samu életét egy hirtelen jött betegség törte ketté. Kortársait is megdöbbentette az erős fizikumi fiatalember váratlan halála. Amint a kereskedelmi akadémiai évfolyamtárs, a későbbi neves pénzember, Krausz Simon visszaemlékezésében írta: „ Szegény jó barátommal mégegyszer, tíz évvel később találkoztam az első érettségi évfordulónkon. Vígan poharaztunk hajnalig: 4-5 nappal később pedig - 27 éves korában már nem volt az élők között."*

0 Leopold Samu 1899. május 29-én a Herczeg-féle szanatóriumban, Budapesten hunyt el. A Tolnavármegye értesülése szerint betegeskedése halála előtt hat héttel kezdődött, váltóláz és étvágytalanság tüneteivel. Miután állapota nem javult, Müller és Kétli fővárosi orvosok is megvizsgálták, akik maláriára gyanakodtak, és Marilla fürdőbe való utazást javasoltak. De ez előtt Leopold még Bécsben kivizsgáltatta magát, ahol egy helybeli specialista a lépén egy daganatot (szarkómát) diagnosztizált, amely kapcsán gyors lefolyást valószínűsített. A vizsgálat másnapján Leopold Samut kívánságára visszaszállították Budapestre. Megérkezése után pár órával, délután hatkor érte a halál.

31 Hozzátartozóit nagy fájdalom töltötte el, köztük fiatal feleségét, Guttmann Irént. Ahogy a Tolna vármegye fogalmazott: „Szüleinek szemefénye, büszkesége, a legjobb testvér, szerető férj, ki élete társában a földön elérhető legeszményibb boldogságot találta föl, ki boldogítani tudott s arra érdemes volt: a legszebb jövő biztató reménysugarával szemében, - örökre s végképp meg kellett válnia a földi élet boldogságaitól.".

32 Leopold Samu temetésére pár nappal halálát követően Pesten, az izraelita köztemetőben (ma: Kozma utcai temető) került sor.

33 A gyászszertartás dr. Weiszburg Gyula pesti hitszónok és dr. Ungár Simon szekszárdi rabbi vezetése mellett nagy érdeklődés közepette ment végbe. Ott voltak Szentágota és a szomszédos Sárkeresztúr község elöljáróságai, illetve több szomszéd földbirtokos. A résztvevők nagy számában vélhetően az atya, Leopold Sándor kapcsolatrendszere, presztízse, felekezeti életben betöltött pozíciója is szerepet játszhatott. így küldöttséggel képviseltette magát, a hitközségi alelnök, dr. Pirnitzer Béla vezetésével - az elnök maga Leopold Sándor volt -, a szekszárdi hitközség, de személyesen vett részt Schweiger Márton, a neológ zsidó egyházszervezet élén álló Országos Iroda elnöke is. A kultuszminisztériumot Kacskovics Mihály osztálytanácsos, míg Tolna vármegyét Simontsits Elemér megyei főjegyző képviselte. A Tolna vármegye híradása szerint a szertartáson a „fővárosi író-és művészvilág" sok tagja és több újságíró is részt vett, amely már inkább Leopold Samu, és talán neje kapcsolatrendszerének tudható be.

34 századforduló végére létrejövő családi nagybérletrendszer, illetve a jelentős részben Leopoldok által grundok Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank esetében is megnyilvánult. CSEKO 2006c, 457-462. 8 Magyar József (Sárszentágota) közlése, 2005. december 4. Ezt igazolják Illyés Gyula tapasztalatai, az általa leírtak is. Illyés Gyula a Puszták népében írta: ,yA tiszteletadásban nincs válogatás. Nem kell hozzá sem ragyogó történelmi név, sem társadalmi állás. (...) Környékünkön, a század elején, jó egypár zsidó család is szerzett uradalmat. Beköltözködésük másodnapján már éppoly félő megbecsülés övezte őket, akár elődeiket. ". ILLYES 2003, 13. 9 Vö. a reformkori Tolna megyei középbirtokosság életvitelével: GLÓSZ 2006, 312-324. 0 KRAUSZ 1937, 26.; Krausz Simonra és visszaemlékezésére vonatkozóan ld. KÖVÉR 2002a. 1 Tolnavármegye 1899. június 4. 2-3. A budapesti III. kerületi elöljáróság által kiállított haláleset felvételi jegyzőkönyvben a halála időpontjakén délután fél hat van feltüntetve. TMÖL, Szd.Árvsz. 1342/1922.; Leopold Samu halálakor is szekszárdi illetőségű volt, ezért is került hagyatéki ügye és leányának gyámügye a Szekszárdi Árvaszék hatáskörébe. 2 Tolnavármegye 1899. június 4. 2. 3 Leopold Samu nyughelye a temető 8. parcellájában (7. sor, 3. sír) van. Forrás: www.oroklet.hu. 4 A részvétnyilatkozatok küldőit felsoroló névsorban számosan szerepelnek írók és újságírók. Tolnavármegye 1899. június 4. 3.