Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

Vizi Márta: Dr. Csalogovits József és a Tolnavármegyei Múzeum I.

nem voltak bőségesek. Az alkalmazás körüli iratokból, levelekből tudjuk, hogy fűtés csak a folyosó végén lévő „munkateremben " volt, valamint a múzeum részben nem volt villanyvilágítás.

88 A beszámolóiból láthattuk, hogy a fenti körülményeken kívül a kiállításokon tapasztalt anyagkezelés nem kevés nehézséget jelentett. A tárgyakról valószínűleg sok esetben hiányzó azonosítók, - ha egyáltalán került a tárgyakra korábban valamilyen azonosító -, sok esetben eltűntek. Publikációk alapján kellett Csalogovitsnak az azonosítást megtennie. Ehhez, bár meglévő beszámolóiban csak általánosságban beszél publikációkról, Wosinsky Mór monográfiája lehetett többnyire segítségére.

89 Az azonosítások és meghatározások nyomán meg kellett teremteni az alapját a rendszeres múzeumi nyilvántartásnak. 1933-ban nyitotta meg a múzeum leltárkönyvét, amely a régészeti leletanyag nyilvántartására szolgált és szolgál a mai napig. Ez a leltárkönyv a fő régészeti korszakonként tartja nyilván a leleteket. Rajzzal és fotóval kiegészítve a leírásokat.

90 (45. melléklet) A múzeum második leltárkönyvénk megnyitására 1934-ben került sor, ebben a néprajzi anyag került leltározásra.

91 (46. melléklet) Csalogovits József feladata volt tehát a múzeum gyűjteményeinek újrarendezése, elvégezte a felmerült leletmentéseket. A gyűjtemény rendezése során felmerülő „preparálásokat", mai szóval restaurálást is ő végezte. Bár elvileg kapott segítséget munkájához a vm. altisztjének személyében, ez a segítség gyakran elmaradhatott. Ennek beszámolóiban hangot is adott, megjegyezve, hogy munkáját gyakran egyedül végezte. A múzeum kiállításait Szekszárdra kerülése után október 8-9. és 10-én nyitották meg először. Szekszárdon ekkor rendeztek országos mezőgazdasági kiállítást. A régészeti és történelmi csoportban Dr. Csalogovits József volt az ügyvezető igazgató.

92 Feladatait itt nem részletezték. A Tolna Megyei Hírlap hasábjain találunk részletes ismertetést a múzeumról.93 (47. melléklet) Ebben a tudósító bemutatta a múzeum három; a régészeti, történeti és néprajzi gyűjteményét: A régészeti részben megemlítésre került - a híres lengyeli gyűjteménnyel kezdve -, az őskori anyag több híres darabja, (48. melléklet) a kelták és rómaiak, valamint a népvándorláskor leletei. A szerző szerint a nemrég befejeződött etei ásatás leletei is bekerültek a kiállításba, a magyar középkor emlékeit gazdagítva. A történeti gyűjtemény kapcsán a céhemlékeket, 1848-as emlékeket és a festményeket emelte ki az újságcikk. Az emeleti három teremben volt található a néprajzi anyag. Egy helyiségben a halászati eszközök, pásztorfaragások és földműves szerszámok, egy másikban a népi lakáskultúra emlékei, a harmadik teremben pedig a vármegye népeinek viseletét bemutatandó textilanyag került elhelyezésre. Az újságcikk leírása nyomán a múzeum kiállításairól, a Csalogovits beszámolóiban vázolt, ismertetett rendszer tűnik elénk. A nehézkes kezdés után Csalogovits József a szekszárdi vármegyei múzeum őre, vármegyei tisztviselő lett. Az ezt követő időszakról, a múzeumból való távozásáig végzett munkálkodásáról jelen tanulmány folytatásában adok majd áttekintést. 88 TMÖL, Alisp. 1575/1933. (19983/1932). 89 Wosinsky 1896,1-II. 90 Ma a Wosinsky Mór Megyei Régészeti Adattárában található „a régi" leltárkönyv. Mind a mai napig a régészeti gyűjteményünk alapnyilvántartása. 91 Wosinsky Mór Megyei Múzeum Néprajzi Adattár leltárkönyve. 92 TMU 1933. szeptember 6. 93 TMH 1933, október 8.