Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
Vizi Márta: Dr. Csalogovits József és a Tolnavármegyei Múzeum I.
Csalogovits alispánhoz intézett beszámolóiban is láthattuk, hogy törekedett az ásatás leleteinek mielőbbi „preparálására". E munka elkészültével a múzeum kiállításának középkori magyar anyagát Ete ásatási leletanyagával bővítette. 70 November végén, decemberben hosszú tanulmányt közölt a Tolnamegyei Újság 2 száma 71 „Szekszárd múltja a kőkortól a honfoglalásig. Régészeti leletek városunk területén. " címmel. A tanulmány a településföldrajzi tényezőket is figyelembe véve ismertette a város területén korszakonként előkerült régészeti leleteket, A város korai történetét széles településtörténeti összefüggésben, fejlődéstörténettel olvasmányosan mutatta be. (40. melléklet) 1934. február végén és március elején a Siószabályozás kapcsán Medinánál mederátvágást végeztek. A munkák során előkerült Medina falu középkori elődje, Mede falu. A munkákról 1934. március 1-én és 16-án tett jelentést az alispánnak címezve. 72 A munkákról a Tolnamegyei Újság is tudósított. 73 (41. melléklet) Az 1933. évi régészeti kongresszus Szekszárdon A fentiekben már láthattuk, hogy már 1933 januárjában hírül adták a vármegye hírlapolvasó közönségének a nagy eseményt, az európai régészkongresszus magyarországi rendezését, annál is inkább, mert ez a várost és múzeumát is érintette. 74 (9. melléklet) „Középeurópai régészek vándorgyűlése Szekszárdon" címmel a Tolnamegyei Újság részletes programot közöl a kongresszusról és a résztvevők listáját is közli. Az előzetes programban római és őskori lelőhelyek meglátogatása szerepelt a Duna mentén (Dunaföldvár, Lussonium Dunakömlődnél stb.) A kongresszus illusztris vendégeit szombaton a főispán, dr. Hagymássy Zoltán üdvözölte a kaszinóbeli vacsora alkalmából. A vasárnap délelőtti múzeumlátogatáson Csalogovits volt a vezető. A kongresszus vendégei vasárnap délután Ocsény Szigeterdő meglátogatása után Várdombon és Dunaszekcsőn keresztül folytatták útjukat Pécsre. 75 (42. melléklet) Az újság következő számában részletesen ismertették a kongresszus vendégeinek programját. Természetesen szerepeltek a megyei és városi előkelőségek is. (dr. Hagymássy Zoltán főispán, aki németül köszöntötte a vendégeket, vitéz Vendel István, Szekszárd polgármestere és még mások) Nem maradhatott el a szekszárdi borosgazdák vendégszeretete sem. A másnapi múzeumlátogatás, amelyen során Csalogovits vezette a vendégeket, a cikk szerint jól sikerült. A vendégek „ nemcsak az őskori gyűjteményétől voltak elragadtatva, hanem meglepetéssel tanulmányozták a római kori anyag unicumait is. " Délután pedig az előző nap közölt programon kívül Deesen megnézték a helyi viseleteket és Lengyelre is kilátogattak az őskori sáncot megnézni. 76 (43. melléklet) A múzeum és Csalogovits A múzeum épülete, a „múzeumpalota" a város szélén épült fel. Egy beépítetlen legelőrészen 1900-ban rakták le alapjait, és már 1901 nyarán készen állt. (44. melléklet) A földszint 5 termében készített Wosinsky régészeti és újkori, az emeleten 6 teremben néprajzi, iparművészeti, képzőművészeti kiállítást. A múzeum A település kutatása tovább folytatódott 1935-ben. Ez azonban túlmutat jelen tanulmány keretein. Az 1933. évi ásatás publikációja 1935-ben jelent meg. (CSALOGOVITS 1935, 1-10.) Bővebb részletezés nélkül megemlítem még, hogy a mezőváros kutatása az 1960-as évektől folytatódott Mészáros Gyula tevékenységével, majd 1996-tól Miklós Zsuzsa és Vizi Márta indított komplex régészeti programot a mezőváros kutatására. VIZI 2000, 225. - összesítő a mezőváros területén kutatást végzett kutatókról. Márton Lajos hiányzik a táblázatból, mivel nem ismerünk egyetlen leletet sem az ő kutatásából. Ete mezőváros kutatástörténete legutóbb: MIKLÓS -VIZI 2007, 119-134. TMU 1933. november 25, november 29. és december 9. TMÖL, Alisp. 934/944. TMU 1933. március 3.) Ld: TMU 1933. jan. 25. TMU 1933. szeptember 20. TMU 1933. szeptember 27.
